Soponya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Soponya
HU-FE-Soponya09.JPG
Soponya címere
Soponya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Béndek József (független)[1]
Irányítószám 8123
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1824 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110[3] m
Terület49,96 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárvíz-völgy[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Soponya (Magyarország)
Soponya
Soponya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 28″, k. h. 18° 27′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 28″, k. h. 18° 27′ 40″
Soponya (Fejér megye)
Soponya
Soponya
Pozíció Fejér megye térképén
Soponya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soponya témájú médiaállományokat.

Soponya nagyközség Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Soponya Székesfehérvártól délre mintegy 25 km-re található. A hozzá közel lévő települések: Aba, Káloz, Csősz, Tác (Gorsium), Kisláng. A település megközelíthető: Székesfehérvártól délnyugatra Szabadbattyánig, majd tovább délkeleti irányban. Ez az út Sáregresre vezet.

Története[szerkesztés]

Soponyát első ízben 1192-ben említik egy oklevélben. Volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, mikor 2 különálló település létezett: Soponya és Nagyláng. A török hódoltság idején a túlélést igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. A törökök kivonulása után Nagyláng lakói inkább Soponyán építkeztek. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, központban Nagylánggal.

Soponyát a valamikori jelentősebb Nagylánggal 1936-ban egyesítették.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 22%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,6% (21,2% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Zichy-kastély
  • Vadászház
  • Látványtár – Varga Zoltán magángyűjteménye

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1772-ben Pyrker János László egri érsek, az egri líceum alapítója
  • Itt született 1836-ban Szentirmay Elemér zeneszerző, a 19. század végén divatos népszínművek megzenésítője.
  • Itt született 1864-ben Zichy Aladár gróf, 1868-ban Zichy János gróf. Mindketten politikusok, miniszterek voltak. *A család tagja és a hely szülötte volt gróf Zichy Gyula (1871–1942) kalocsai érsek, az MTA tagja is.
  • Itt született 1864-ben Buzássy Ábel ciszterci szerzetes, paptanár, a felsőház póttagja.
  • Itt született 1879-ben Hegedűs Lajos pedagógus, gyógypedagógus, a mozgáskorlátozott gyermekek első magyarországi iskolájának (Nyomorék Gyermekek Országos Otthona) első igazgatója (1913-1939).

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Soponya, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Soponya Helységnévtár

További információk[szerkesztés]