Soponya
| Soponya | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Székesfehérvári | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Szücs Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8123 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1722 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110[3] m | ||
| Terület | 49,96 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Sárvíz-völgy[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Soponya
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 00′ 28″, k. h. 18° 27′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 28″, k. h. 18° 27′ 40″ | |||
Soponya
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Soponya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soponya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Soponya nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Székesfehérvártól mintegy 25 kilométerre délre található, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán; a környező települések: Aba, Káloz, Csősz, Tác (Gorsium) és Kisláng.
A település központján a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út halad végig, Kislánggal a 6331-es út kapcsolja össze, Tarnóca nevű külterületi településrészét pedig a 6301-es út érinti.
Története[szerkesztés]
Soponya első ismert okirati említése 1192-ből származik. Az évszázadok során volt a település királyi, királynéi és nemesi birtok is, illetve Soponya és Nagyláng sokáig két különálló településnem számított. A török hódoltság idején a túlélést a környéken élők számára igen gyakran a Sárvíz mocsarai biztosították, ide menekült a lakosság vész esetén. 1650-ben Zichy István kezébe került a terület, amelynek központjában akkor még Nagyláng állt. A törökök kivonulása után azonban Nagyláng lakói egyre inkább a mai Soponya területén építkeztek, ezáltal az előbbi település jelentősége fokozatosan csökkent. A két községet végül 1936-ban egyesítették.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Ulcz Gyula | MDF-SZDSZ[6] |
| 1994–1998 | független[7] | |
| 1998–2002 | független[8] | |
| 2002–2006 | Hollósi László | független[9] |
| 2006–2010 | független[10] | |
| 2010–2014 | Béndek József | független[11] |
| 2014–2019 | független[12] | |
| 2019-től | Szücs Norbert | független[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1820 | 1818 | 1824 | 1722 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 22%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,6% (21,2% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Zichy-kastély
- Vadászház
- Látványtár – Varga Zoltán magángyűjteménye
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1772-ben Pyrker János László egri érsek, az egri líceum alapítója
- Itt született 1836-ban Szentirmay Elemér zeneszerző, a 19. század végén divatos népszínművek megzenésítője.
- Itt született 1864-ben gróf Zichy Aladár, 1868-ban pedig fivére, gróf Zichy János is; mindketten politikusok, miniszterek voltak.
- Ugyancsak a hely szülötte és az előbbi család tagja volt gróf Zichy Gyula (1871–1942) kalocsai érsek is, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt.
- Itt született 1864-ben Buzássy Ábel ciszterci szerzetes, paptanár, a felsőház póttagja.
- Itt született 1879-ben Hegedűs Lajos pedagógus, gyógypedagógus, a mozgáskorlátozott gyermekek első magyarországi iskolájának (Nyomorék Gyermekek Országos Otthona) első igazgatója (1913-1939).
Képtár[szerkesztés]
-
A nagylángi kastély légifelvételen
-
A nagylángi kastély légifelvételen
-
A nagylángi kastély légifelvételen
-
Helységnévtábla
-
Első világháborús emlékmű
-
Polgármesteri hivatal
-
-
Szovjet emlékmű
-
Művelődési otthon
-
Nagyláng, tó
-
-
Park és háborús emlékmű Nagylángon
-
Temető, Nagyláng
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Soponya, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Soponya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Soponya Helységnévtár
.svg)
