Sárkeresztes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sárkeresztes
Református templom
Református templom
Sárkeresztes címere
Sárkeresztes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Krähling János (független)[1]
Irányítószám 8051
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1525 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151[3] m
Terület23,27 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárkeresztes (Magyarország)
Sárkeresztes
Sárkeresztes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 05″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 05″, k. h. 18° 21′ 00″
Sárkeresztes (Fejér megye)
Sárkeresztes
Sárkeresztes
Pozíció Fejér megye térképén
Sárkeresztes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztes témájú médiaállományokat.

Sárkeresztes község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvár északi szomszédságában, a Móri-árok délkeleti végénél.

Fekvése[szerkesztés]

Székesfehérvár központjától mintegy 8 kilométerre északra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 120 méter.

Területén áthalad a 81-es főút, a belterület nyugati szélén; magába a faluba a 81 115-ös út vezet be, amely a 8,300-as kilométerszelvénynél ágazik ki a 81-es főútból, Kossuth utca néven húzódik végig a központ nyugati részén és úgyszintén a 81-esbe torkollik vissza, annak 9,900-as kilométerszelvényénél, bő másfél kilométer megtétele után.

Közigazgatási területe északi szélén ágazik ki a 81-esből észak felé a Magyaralmásra vezető 81 116-os út is, pontban a 11. kilométernél, valamint a nyugati határában a 8203-as út, a főút 9+400-as kilométerénél, kelet-délkelet felé.

A községet nem érinti ugyan, de a Móri-árok hosszában halad végig a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, amelynek Sárkereszteshez legközelebbi megállási pontja Mohán található, Sárkeresztestől körülbelül 2 kilométerre. (2009 óta itt szünetel a személyforgalom.) A két falut a Gaja-patak választja el egymástól.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a fehérvári johannitákról kapta, akiknek itt ajándékozott földet az 1187 előtti években Eufrozina királyné. A török időkben a település neve Keresztes-majorja volt. Innen ered a település nevének Keresztes utótagja. A Sár előtag viszont abból ered, hogy a községet magában foglaló járás (ma Székesfehérvári járás) régen a Sármelléki járás nevet viselte.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált, különböző korokból származó leletanyag is bizonyít, köztük a Pék-malom dombon talált újkőkori eredetű leletanyag, vagy a Határi-malomnál talált kelta kerámiák.

A települést az oklevelek 1193 körül említik először, neve ekkor Borz formában bukkan elő; 1374-ben Barch alakban írták. Valamikor 1193 előtt adta a falut Eufrozina királyné a fehérvári kereszteseknek, s az adományt III. Béla király 1193-ban megerősítette, s határát is leíratta. Eszerint a határ a zámolyi vízválasztótól egészen a Móri-patak völgyéig terjedt, ahol a település malmai is voltak, s a Mohával közös határon említik Áldó-kutat, Árpád völgyet, mely az Almással közös határon terült el. 1340-ben a keresztesek Fehérvár melletti Barchba és a Szent Borbála-templom körüli földekbe való beiktatásakor a fehérvári prépostság mindkettőnek ellentmondott (Magyar-) Almás felől. 1439-től Barcot más néven Szentborbálának nevezték, de a fehérvári névhasználat ma is megkülönbözteti a keresztesektől nevezett Sár-„Keresztes”-t Borbála pusztától.

1449-ben, majd 1499-ben is a fehérvári káptalan foglalta el erőszakkal Barc (Barch), vagy Szentborbála (Zenthbarbara) birtokot, ekkor a korabeli határjárásban találkozhatunk a kettős névhasználattal. 1439-ben Csókakőt és a hozzá tartozó várbirtokokat (köztük Barch és Keresztes-majorját is) Rozgonyi István kapja meg. 1522-ben a település házasság révén a Kanizsai családé lett. 1534-ben a Kanizsai családba beházasodott Nádasdy Tamás birtoka. 1543-ban, a keresztesek a török elől Pozsonyba menekülnek, s így Barch és Keresztes majorja egészen a 19. századig a Csókakői vár, és mindenkori urának birtoka lett. 1562-1671-ig a Nádasdyak birtoka. 1671-től a település a kincstárra szállt, mivel addigi birtokosát, Nádasdy Ferenc (főúr)-at a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték. 1678-ban Széchenyi György kalocsai érsek kap rá zálogjogot. 1685-ben a törökök által elpusztított falvak közt van számontartva. 1692-ben Báró Hochburg János kapja meg a falu birtokjogát I. Lipót császártól, mely később házasság útján Berényi Györgyé, és Luzsénszky Györgyé lett.

1821-ben Sárkeresztes (Barc) gróf Károlyi Györgyé és a Károlyi családé lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tropa István (Független Falukör)[6]
  • 1994–1998: Tropa István (független)[7]
  • 1998–1999: Tropa István (független)[8]
  • 1999–2002: Krähling János (független)[9][10][11]
  • 2002–2006: Krähling János (független)[12]
  • 2006–2010: Krähling János (független)[13]
  • 2010–2014: Krähling János (független)[14]
  • 2014–2019: Krähling János (független)[15]
  • 2019-től: Krähling János (független)[1]

A településen 1999. december 12-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester néhány hónappal korábbi lemondása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 19,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (35,5% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom – 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az 1810. évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették.
  • Paplak – 1862-ben épült.
  • Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988) emlékműve a ref. templomkertben. Csomasz Tóth zenetörténész, himnológus, több ref. énekeskönyv szerzője, korábban egyebek mellett detroiti segédlelkész, itt volt lelkész 1932-1938 között.

Sárkeresztesi parkerdő:idézet a Sárkeresztes c. Könyvből. Keresztes László(1945) ezt mondta: „Régi sárkeresztesiként ismertem az erdőt,jártam ott néhányszor a nyolcvanas években a gyerekeimmel.Volt benne nem kevés egészséges,szép öreg fa,amikért nagy kár lett volna”. Nemsokára munkához látott Győri Tibor erdész közreműködésével. Nem kevesebb mint 11 ezer fát ültettek 2002 óta.Közben kivágtak sok akácot, megritkították a bozótot, az egészséges fákat meghagyták, gyalogutakat alakítottak ki, esőbeállókat, pecsenyesütőket alakítottak ki. Keresztes László fúrt egy kutat is, madáretetőket telepítettek. Később új ösvényeket nyitottak, kilátót emeltek stb.

Bársony István emlékparkja és szülőháza: A sárkeresztesi Ficánkoló Óvoda mellett található park. A szülőháza mellett odúk és madáretető is található.

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Itt született a vadászregényeiről ismert Bársony István (1855 – 1928). (A község területén emlékparkja található)

Források[szerkesztés]

  • Pozsonyi k.lt., Dl. 106 170, Győrffy: Fejérvármegye.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárkeresztes, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Az 1999. december 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  10. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  11. a b Krahling János lett Sárkeresztes új polgármestere (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  12. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  13. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  14. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  15. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  16. Sárkeresztes Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]