Sárkeresztes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sárkeresztes
Sárkeresztes címere
Sárkeresztes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Krähling János (független)[1]
Irányítószám 8051
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1525 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151[3] m
Terület23,27 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárkeresztes (Magyarország)
Sárkeresztes
Sárkeresztes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 05″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 05″, k. h. 18° 21′ 00″
Sárkeresztes (Fejér megye)
Sárkeresztes
Sárkeresztes
Pozíció Fejér megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztes témájú médiaállományokat.

Sárkeresztes község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Székesfehérvártól északra mintegy 5,2 km-re. Moha községnek, mely legközelebbi szomszédja, 2009-ig vasútállomása működött a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon (Sárkeresztestől kb. 2 km-re). A két falut a Gaja-patak választja el egymástól.
Tengerszint feletti magassága 120m.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a fehérvári johannitákról kapta, akiknek itt ajándékozott földet 1187 előtti években Eufrozina királyné. A török időkben a település neve Keresztes-majorja volt. Innen ered a település nevének Keresztes névrésze.

A járás neve (fehérvári járás) a múlt századig Sármelléki járás volt innen ered a település nevének Sár előtagja.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált több különböző korokból származó leletanyag is bizonyít: Pék-malom dombon talált új kőkorból származó leletanyag, Határi-malomnál talált kelta kerámiák.

A települést az oklevelek 1193-körül említik először, nevét ekkor Borz , 1374-ben Barch alakban írták. 1193- előtt Eufrozina királyné adta a falut a fehérvári kereszteseknek, s az adományt III. Béla király 1193-ban megerősítette, s határát is leiratta: A határ a zámolyi vízválasztótól egészen a Móri-patak völgyéig terjedt, ahol a település malmai is voltak, s a Mohával közös határon említik Áldó-kutat, Árpád völgy-et, mely az Almás-sal közös határon terült el. 1340-ben a keresztesek Fehérvár melletti Barch-ba és a Szent Borbála-templom körüli földekbe való beiktatásakor a fehérvári prépostság mindkettőnek ellentmondott (Magyar-) Almás felől. 1439-től Barc-ot más néven Szentborbálának nevezik, de a fehérvári névhasználat ma is megkülönbözteti a keresztesektől nevezett Sár-"Keresztes"-t Borbála puszta-tól.

1449-ben majd 1499-ben is a fehérvári káptalan foglalja el erőszakkal Barc (Barch), vagy Szentborbála (Zenthbarbara) birtokot, ekkor a korabeli határjárásban találkozhatunk a kettős névhasználattal. 1439-ben Csókakőt és a hozzá tartozó várbirtokokat (köztük Barch és Keresztes-majorját is) Rozgonyi István kapja meg. 1522-ben a település házasság révén a Kanizsai családé lett. 1534-ben a Kanizsai családba beházasodott Nádasdy Tamás birtoka. 1543-ban, a keresztesek a török elől Pozsonyba menekülnek, s így Barch és Keresztes majorja egészen a XIX. századig a Csókakői vár, s mindenkori urának birtoka lett. 1562-1671-ig a Nádasdyak birtoka. 1671-től a település a kincstárra szállt, mivel addigi birtokosát, Nádasdy Ferenc (főúr)-at a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték. 1678-ban Széchenyi György kalocsai érsek kap rá zálogjogot. 1685-ben a törökök által elpusztított falvak közt van számontartva. 1692-ben Báró Hochburg János kapja meg a falu birtokjogát I. Lipót császártól, mely később házasság útján Berényi Györgyé, és Luzsénszky Györgyé lett.

1821-ben Sárkeresztes (Barc) gróf Károlyi Györgyé és a Károlyi családé lett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 19,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (35,5% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom – 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az 1810. évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették.
  • Paplak – 1862-ben épült.
  • Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988) emlékműve a ref. templomkertben. Csomasz Tóth zenetörténész, himnológus, több ref. énekeskönyv szerzője, korábban egyebek mellett detroiti segédlelkész, itt volt lelkész 1932-1938 között.

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Itt született a vadászregényeiről ismert Bársony István (1855 – 1928). (A község területén emlékparkja található)

Források[szerkesztés]

  • Pozsonyi k.lt., Dl. 106 170, Győrffy: Fejérvármegye.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárkeresztes, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Sárkeresztes Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]