Sárkeresztes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sárkeresztes
Sárkeresztes címere
Sárkeresztes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás község
Polgármester Krähling János (független)[1]
Irányítószám 8051
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1525 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151[3] m
Terület23,27 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájMóri-árok[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárkeresztes (Magyarország)
Sárkeresztes
Sárkeresztes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 05″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 05″, k. h. 18° 21′ 00″
Sárkeresztes (Fejér megye)
Sárkeresztes
Sárkeresztes
Pozíció Fejér megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztes témájú médiaállományokat.

Sárkeresztes község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban, Székesfehérvár északi szomszédságában, a Móri-árok délkeleti végénél.

Fekvése[szerkesztés]

Székesfehérvár központjától mintegy 8 kilométerre északra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága 120 méter.

Területén áthalad a 81-es főút, a belterület nyugati szélén; magába a faluba a 81 115-ös út vezet be, amely a 8,300-as kilométerszelvénynél ágazik ki a 81-es főútból, Kossuth utca néven húzódik végig a központ nyugati részén és úgyszintén a 81-esbe torkollik vissza, annak 9,900-as kilométerszelvényénél, bő másfél kilométer megtétele után.

Közigazgatási területe északi szélén ágazik ki a 81-esből észak felé a Magyaralmásra vezető 81 116-os út is, pontban a 11. kilométernél, valamint a nyugati határában a 8203-as út, a főút 9,400-as kilométerénél, kelet-délkelet felé.

A községet nem érinti ugyan, de a Móri-árok hosszában halad végig a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, amelynek Sárkereszteshez legközelebbi megállási pontja Mohán található, Sárkeresztestől körülbelül 2 kilométerre. (2009 óta itt szünetel a személyforgalom.) A két falut a Gaja-patak választja el egymástól.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a fehérvári johannitákról kapta, akiknek itt ajándékozott földet az 1187 előtti években Eufrozina királyné. A török időkben a település neve Keresztes-majorja volt. Innen ered a település nevének Keresztes utótagja. A Sár előtag viszont abból ered, hogy a községet magában foglaló járás (ma Székesfehérvári járás) régen a Sármelléki járás nevet viselte.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált, különböző korokból származó leletanyag is bizonyít, köztük a Pék-malom dombon talált újkőkori eredetű leletanyag, vagy a Határi-malomnál talált kelta kerámiák.

A települést az oklevelek 1193 körül említik először, neve ekkor Borz formában bukkan elő; 1374-ben Barch alakban írták. Valamikor 1193 előtt adta a falut Eufrozina királyné a fehérvári kereszteseknek, s az adományt III. Béla király 1193-ban megerősítette, s határát is leíratta. Eszerint a határ a zámolyi vízválasztótól egészen a Móri-patak völgyéig terjedt, ahol a település malmai is voltak, s a Mohával közös határon említik Áldó-kutat, Árpád völgyet, mely az Almással közös határon terült el. 1340-ben a keresztesek Fehérvár melletti Barchba és a Szent Borbála-templom körüli földekbe való beiktatásakor a fehérvári prépostság mindkettőnek ellentmondott (Magyar-) Almás felől. 1439-től Barcot más néven Szentborbálának nevezték, de a fehérvári névhasználat ma is megkülönbözteti a keresztesektől nevezett Sár-"Keresztes"-t Borbála pusztától.

1449-ben, majd 1499-ben is a fehérvári káptalan foglalta el erőszakkal Barc (Barch), vagy Szentborbála (Zenthbarbara) birtokot, ekkor a korabeli határjárásban találkozhatunk a kettős névhasználattal. 1439-ben Csókakőt és a hozzá tartozó várbirtokokat (köztük Barch és Keresztes-majorját is) Rozgonyi István kapja meg. 1522-ben a település házasság révén a Kanizsai családé lett. 1534-ben a Kanizsai családba beházasodott Nádasdy Tamás birtoka. 1543-ban, a keresztesek a török elől Pozsonyba menekülnek, s így Barch és Keresztes majorja egészen a 19. századig a Csókakői vár, és mindenkori urának birtoka lett. 1562-1671-ig a Nádasdyak birtoka. 1671-től a település a kincstárra szállt, mivel addigi birtokosát, Nádasdy Ferenc (főúr)-at a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték. 1678-ban Széchenyi György kalocsai érsek kap rá zálogjogot. 1685-ben a törökök által elpusztított falvak közt van számontartva. 1692-ben Báró Hochburg János kapja meg a falu birtokjogát I. Lipót császártól, mely később házasság útján Berényi Györgyé, és Luzsénszky Györgyé lett.

1821-ben Sárkeresztes (Barc) gróf Károlyi Györgyé és a Károlyi családé lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tropa István (Független Falukör))[6]
  • 1994–1998: Tropa István (független)[7]
  • 1998–1999: Tropa István (független)[8]
  • 1999–2002: Krähling János (független)[9][10][11]
  • 2002–2006: Krähling János (független)[12]
  • 2006–2010: Krähling János (független)[13]
  • 2010–2014: Krähling János (független)[14]
  • 2014–2019: Krähling János (független)[15]
  • 2019-től: Krähling János (független)[1]

A településen 1999. december 12-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester néhány hónappal korábbi lemondása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 19,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (35,5% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom – 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az 1810. évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették.
  • Paplak – 1862-ben épült.
  • Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988) emlékműve a ref. templomkertben. Csomasz Tóth zenetörténész, himnológus, több ref. énekeskönyv szerzője, korábban egyebek mellett detroiti segédlelkész, itt volt lelkész 1932-1938 között.

Sárkeresztesi parkerdő:idézet a Sárkeresztes c. Könyvből. Keresztes László(1945)ezt mondta:"Régi sárkeresztesiként ismertem az erdőt,jártam ott néhányszor a nyolcvanas években a gyerekeimmel.Volt benne nem kevés egészséges,szép öreg fa,amikért nagy kár lett volna".Nemsokára munkához látott Győri Tibor erdész közreműködésével.Nem kevesebb mint 11 ezer fát ültettek 2002 óta.Közben kivágtak sok akácot,megritkították a bozótot,az egészséges fákat meghagyták,gyalogutakat alakítottak ki,esőbeállókat,pecsenyesütőket alakítottak ki.Keresztes László fúrt egy kutat is,madáretetőket telepítettek.Később új ösvényeket nyitottak,kilátót emeltek stb.

Bársony István emlékparkja és szülőháza:A sárkeresztesi Ficánkoló Óvoda mellett található park.A szülőháza mellett odúk és madáretető is található.

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Itt született a vadászregényeiről ismert Bársony István (1855 – 1928). (A község területén emlékparkja található)

Források[szerkesztés]

  • Pozsonyi k.lt., Dl. 106 170, Győrffy: Fejérvármegye.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárkeresztes, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Az 1999. december 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  10. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  11. a b Krahling János lett Sárkeresztes új polgármestere (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  12. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  13. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  14. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  15. Sárkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  16. Sárkeresztes Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]