Bársony István (író)
Bársony István | |
Élete | |
Született | 1855. november 15. Sárkeresztes |
Elhunyt | 1928. március 12. (72 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Borsos Vilma |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | novella, vadásztörténet |
Alkotói évei | 1886–1928[1] |
Első műve | Százszorszépek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony István témájú médiaállományokat. |
Bársony István (Sárkeresztes,[2] 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) vadász, író, újságíró.
Származása, tanulmányai
[szerkesztés]Édesapja, Bársony János a közeli grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négyéves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János, orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.
Pályafutása
[szerkesztés]1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének.[3] Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt.[4] Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.
Hitvallása így szól:
A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.
Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.
70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928. március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.
Társulati, szakmai társasági tagságai
[szerkesztés]- 1894 – A Petőfi Társaság tagja.
- 1898 – A Kisfaludy Társaság tagja.
- A Diana Budapesti Vadásztársaság tiszteletbeli örökös elnöke.
- A Hubertus Magyar Vadászati Védegylet tiszteletbeli elnöke.
- Sárkeresztes díszpolgára.
- A Madártani Intézet tiszteletbeli tagja.
Művei
[szerkesztés]Folyóiratcikkek
[szerkesztés]Az elmult időkből c. nagyobb elbeszélése jelent meg a Szatmármegyei Közlönyben (1876.); attól kezdve gyakran írt a vidéki lapokba. Az Ország-Világ 1886. irodalmi pályázatán az Ő Proletárok c. tárczája nyerte el az elsőséget; azóta több cikke és elbeszélése jelent meg a nevezett lapban; irt még a következő lapokba: Egyetértés, Nemzet, Pesti Hirlap, Pester Lloyd, Budapester Tageblatt, Caviar, A Hét, Magyar Szemle, Vadászlap (vadászkalandok), Magyar Figaró (ahol Krix krax álnévvel humorisztikus elbeszéléseket irt), Budapesti Hirlap (tárcák), a vidéki lapokban is jelentek meg tőle versek, elbeszélések és vegyes tárcák, a magyar Figaró 1888. naptárában egy humoreszkje; továbbá a Singer és Wolfner által kiadott Almanachban (1888–89-ben) két novellája, melynek elsejét egy berlini képes folyóirat német fordításban is közölte; végre a Wiener Allg. Zeitungba és a St. Petesburger Heroldba írt pár elbeszélést.
Könyvei
[szerkesztés]Életében 40-nél több kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható ezekben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.
- Százszorszépek. Elbeszélések. Budapest, 1886.[5]
- A szabad ég alatt. Elbeszélések. Budapest, 1888. (újabb kiadásban a Kis Könyvtár-sorozatban is)[6]
- Tréfás történetek. Budapest, 1890. (Útközben! Mulatságos elbeszélések gyűjteménye-sorozat, később Vidám könyvek-sorozatban is)[7][8]
- Dobogó szívek. Budapest, 1891. (Szépirodalmi Könyvtár-sorozat)[9]
- Erdőn, mezőn. Természeti és vadászati képek. Spányi Béla, Pataky László, Mesterházy Kálmán, Ujváry Ignác, Goró Lajos és más művészek eredeti rajzaival. Budapest, 1894.[10]
- Négyszemközt. Budapest, 1894.[11]
- Jó az Isten. A jó szív kincs. Két elbeszélés. Budapest, 1895. (Filléres Könyvtár-sorozat)[12]
- Csend. Illusztrálta Neogrády Antal. Budapest, 1895.[13]
- Ecce homo. Budapest, 1896. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[14]
- Vig világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből. Huszonöt műmelléklettel. Illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, 1897.[15]
- Vadász-történetek. Budapest, 1898. (Magyar Könyvtár-sorozat)[16]
- A szerelem könyve. Elbeszélések. Budapest, 1899.[17]
- A kaméleon-leány és más elbeszélések. Budapest, 1899. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[18]
- Magyar természeti és vadászati képek. Képekkel diszitette Neogrády Antal. Budapest, 1899.[19]
- A lemoshatatlan folt. Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)[20]
- »A nép barátja.« Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)[20]
- Ingovány. Regény 2 kötetben. Budapest, 1900. (Színes Könyvek-sorozat)[21] Online
- Keresd az asszonyt. Elbeszélések. Budapest, 1900. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[22][23]
- Egy darab élet. Budapest, 1901. (Legjobb Könyvek-sorozatban is)[24]
- Szól a puska. Természeti képek és vadásztréfák. Budapest, 1901. (Magyar Könyvtár-sorozat)[25]
- A királytigris. Regény. Budapest, 1901. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[26]
- Élőképek. Budapest, 1902. (Az Athenaeum Olvasótára-sorozat)[27]
- A róna és az erdő. Állatjellemek, hangulatok, vadász-emlékek és arcképek gyűjteménye. Képekkel diszítette Olgyay Ferenc. Budapest, 1902.[28]
- Igaz mesék. Budapest, 1903. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[29]
- A rab király szabadon. Fantasztikus állatregény. Mühlbeck rajzaival. Budapest, 1903.[30]
- Vadásztáska. Budapest, 1903. (Magyar Könyvtár-sorozat)[31]
- Visszhang. Elbeszélések. Neogrády A. és Goró L. rajzaival. Budapest, 1903.[32]
- A rab király szabadon az ifjúság számára. Mühlbeck K. rajzaival. Budapest, 1904.[33]
- A napsütötte férfi és más elbeszélések. Budapest, 1904.[34]
- Magányos órák. Természeti hangulatok és vadászrajzok. Budapest, 1904.[35]
- Szelek útján. Regény. Budapest, 1904. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[36][37]
- Erdőn, mezőn. Rövidített kiadás az ijfúság számára. Számos képpel. Budapest, 1905.[38]
- Mulattató vadászrajzok. Vidám kalandok és adomák gyűjteménye. Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, 1905.[39]
- Tátra-Album. Hét színnyomat és 26 fametszet Compton E. T. aquarelljei után, Bársony István szövegével. Budapest, 1906.[40]
- Titkos veszedelmek. Budapest, 1907. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)[41][42]
- Súgok valamit. Elbeszélések. Budapest, 1908 [?].[43]
- Tarka mesék. Elbeszélések. Budapest, 1908.[44]
- Magyar földön. Természet és vadászat. Budapest, 1910.[45]
- A boszorkány és más elbeszélések. Budapest, 1911.[46]
- Dinamit. Budapest, 1911.[?][47]
- A diadalút. Budapest, 1912)
- Este. Elbeszélések. Budapest, 1914.[48]
- Az erdő könyve. Erdei élmények és elbeszélések. Budapest, 1918.[49]
- Vérvirág. Elbeszélések. Budapest, 1917.[50]
- Az én világom. Rajzok. Budapest, 1925.[51]
- Délibáb. Elbeszélések. Budapest, 1927.[52]
Halála utáni kiadások
[szerkesztés]- Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly (Budapest, 1962)
- Csend. Elbeszélések (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Budapest, 2000)
- Vadásztáska. Vadásztörténetek (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
- József főherceg: Útiemlékeim Afrikából / Bársony István: A vadászat; Zalaerdő Rt., Nagykanizsa, 2003
- Vadászhangok, hangulatok (Sárkeresztes, 2005)
- Az erdők könyve (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005)
- Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764
Emlékezete
[szerkesztés]- A Kerepesi temetőben, a fővárostól kapott díszsírhelye fölé a tisztelők és barátok életnagyságú szobrát állíttatták.[53]
- Szülőházára emléktáblát helyezett a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya. Ez a háborúban megsemmisült, s helyére a 150. születésnapján a nevét viselő Alapítvány helyezett új domborművet.
- Civil szervezetek vették fel a nevét. (Bársony István Fotóklub, Bársony István Alapítvány)
- Bársony István Emlékplakett készült.
- A Tűzköves forrásnál emléktáblát avattak fel tiszteletére.
- Csongrádon mezőgazdasági szakközépiskola vette fel nevét.
- Nevét viseli a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Sárkeresztesen működő Bársony István Tagiskolája
- Budapesten utca viseli a nevét.
- Évente hagyományosan megrendezik (korábban Lovasberény, Moha, újabban Bicske kiindulóponttal) a kerékpáros teljesítmény- és Bársony István emléktúrákat.
- Fehérvárcsurgón Bársony István Emlékház mutatja be munkásságát és a terület vadászati múltját.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Utolsó műve 1927-ben jelent meg Délibáb címmel. A művet 1928-ban ismét kiadták. [1]
- ↑ Magyar életrajzi lexikonban tévesen Járkeresztesként szerepel a szülőhely.
- ↑ Több lexikon is átvette azt a téves információt, hogy Gárdonyi Géza vezette volna be az irodalmi életbe. Ez helytelen. Amikor Gárdonyi Budapestre került, Bársony már befutott író volt. Az Otthon körben ismerkedtek meg, s Gárdonyi 1895 januárjában magával vitte a Feszty-szalonba. Valószínűleg innen ered a tévedés.
- ↑ Révai nagy lexikona
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ [5]
- ↑ [6]
- ↑ [7]
- ↑ [8]
- ↑ [9]
- ↑ [10]
- ↑ [11]
- ↑ [12]
- ↑ [13]
- ↑ [14]
- ↑ [15]
- ↑ [16]
- ↑ a b [17]
- ↑ [18]
- ↑ [19]
- ↑ [20]
- ↑ [21]
- ↑ [22]
- ↑ [23]
- ↑ [24]
- ↑ [25]
- ↑ [26]
- ↑ [27]
- ↑ [28]
- ↑ [29]
- ↑ [30]
- ↑ [31]
- ↑ [32]
- ↑ [33]
- ↑ [34]
- ↑ [35]
- ↑ [36]
- ↑ [37]
- ↑ [38]
- ↑ [39]
- ↑ [40]
- ↑ [41]
- ↑ [42]
- ↑ [43]
- ↑ [44]
- ↑ [45]
- ↑ [46]
- ↑ [47]
- ↑ [48]
- ↑ [49]
- ↑ A sírszobor felállításának ideje vagy 1928 [50], vagy 1931.
Irodalom
[szerkesztés]- Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.
- Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
Források
[szerkesztés]- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [51]
- Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Csongrád Honlapja Archiválva 2013. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bársony István Alapítvány web-lapja Archiválva 2012. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bársony István Fotóklub web-lapja
- Névpont
- Petrik Géza Könyvészete
További információk
[szerkesztés]- Bársony István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Hozzáférés: 2010. augusztus 26.)
- 150 éve született Bársony István (2005) Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Molnár Péter: Bársony István 1855–1927; Dunántúl Ny., Pécs, 1940
- A pagony dalnoka. Bársony István élete és munkássága; összeáll. Csiák Gyula; Bársony István Alapítvány–DCG Bt., Sárkeresztes, 2006
- Emlékkönyv Bársony István (1855–1928) születésének 160. évfordulójára 2015-ben; szerk. Nemeskéri-Orbán István; Bársony István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Csongrád, 2015
- Csiák Gyula: Bársony István, 1855–1928. A magyar természetpróza első mestere; DCG Bt., Székesfehérvár, 2017