Bársony István (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bársony István
Bársony István, a Kisfaludy-társaság most választott tagja.
Bársony István, a Kisfaludy-társaság most választott tagja.
Élete
Született 1855. november 15.
Sárkeresztes
Elhunyt 1928. március 12. (72 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Házastársa Borsos Vilma
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony István témájú médiaállományokat.

Bársony István (Sárkeresztes,[1] 1855. november 15.Budapest, 1928. március 12.) újságíró, író.

Ideálom a felséges természet.”

Származása, tanulmányai[szerkesztés]

Bársony István arcképe és aláírása
Bársony István sírja. Kerepesi temető: 35-1-76. (Fekete Géza 1931-ben készített szobra).

Édesapja, Bársony János a közeli grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négy éves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.

Pályafutása[szerkesztés]

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének.[2] Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt.[3] Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.

Hitvallása így szól:

A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.

70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928. március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Társulati, szakmai társasági tagságai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.

  • A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
  • Erdőn-mezőn, Budapest, 1894.
  • Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
  • Ingovány (regény). Budapest, 1901. Online
  • Egy darab élet (elbeszélések). Budapest, 1901.
  • A rab király szabadon (fantasztikus állatregény). Budapest, 1903.
  • Este (elbeszélések). Budapest, 1914.
  • Az én világom (rajzok). Budapest, 1925.
  • Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Emlékezete[szerkesztés]

  • A Kerepesi temetőben, a fővárostól kapott díszsírhelye fölé a tisztelők és barátok életnagyságú szobrát állíttatták.
  • Szülőházára emléktáblát helyezett a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya. Ez a háborúban megsemmisült, s helyére a 150. születésnapján a nevét viselő Alapítvány helyezett új domborművet.
  • Civil szervezetek vették fel a nevét. (Bársony István Fotóklub, Bársony István Alapítvány)
  • Bársony István Emlékplakett készült.
  • A Tűzköves forrásnál emléktáblát avattak fel tiszteletére.
  • Csongrádon mezőgazdasági szakközépiskola vette fel nevét.
  • Nevét viseli a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Sárkeresztesen működő Bársony István Tagiskolája
  • Budapesten utca viseli a nevét.
  • Évente hagyományosan megrendezik (korábban Lovasberény, Moha, újabban Bicske kiindulóponttal) a kerékpáros teljesítmény- és Bársony István emléktúrákat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar életrajzi lexikonban tévesen Járkeresztesként szerepel a szülőhely.
  2. Több lexikon is átvette azt a téves információt, hogy Gárdonyi Géza vezette volna be az irodalmi életbe. Ez helytelen. Amikor Gárdonyi Budapestre került, Bársony már befutott író volt. Az Otthon körben ismerkedtek meg, s Gárdonyi 1895 januárjában magával vitte a Feszty-szalonba. Valószínűleg innen ered a tévedés.
  3. Révai nagy lexikona

Irodalom[szerkesztés]

  • Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.
  • Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]