Kajászó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kajászó
Református templom
Református templom
Kajászó címere
Kajászó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Martonvásári
Jogállás község
Polgármester Mohácsi Györgyné (független)[1]
Irányítószám 2472
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1035 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 44,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163[3] m
Terület 23,98 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Vál-víz síkja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kajászó (Magyarország)
Kajászó
Kajászó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 29″, k. h. 18° 43′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 29″, k. h. 18° 43′ 22″
Kajászó (Fejér megye)
Kajászó
Kajászó
Pozíció Fejér megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajászó témájú médiaállományokat.

Kajászó község Magyarországon, Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől 35 kilométerre délnyugatra fekszik, körülbelül félúton a főváros és Székesfehérvár között, a Váli-völgyben, az M7-es autópályától 2 kilométerre.

A település nevének eredete[szerkesztés]

A római birodalmat keletről megtámadó hunok a mai Százhalombatta térségénél keltek át a Dunán, és jelentős ütközet zajlott a közeli Tárnok-völgyben. Az ütközetben a hun Keve vezér is elesett, akit a monda szerint itt temettek el. Egyes források szerint maga Attila vezér is itt nyugszik.

A település neve is innen eredeztethető: eredetileg Keveháza, majd Keveaszó, (Cuwe azoa, Keueozou), később Keazó, végül mai kiejtéssel Kajászó lett. Kajászón azonban továbbra is őrzik Keve emlékét: a helyi termelőszövetkezet neve Keve Rt, a sportegyesületé pedig Keve SC.

A falu védőszentje, Szent Péter után a település neve 1491-től Kajászószentpéter, amelyet a kommunista uralom idején a Belügyminisztérium 1950-ben Kajászóra rövidített.

Története[szerkesztés]

Kajászó igen ősi település: az ásatások tanúsága szerint már Krisztus előtt 1600 körül lakott volt. A Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik településeként szintén lakott volt, amit római kori villamaradványok bizonyítanak. Korabeli római nevét nem ismerjük.

A török hódoltság vége felé, 1686-ra a sorozatos fosztogatások nyomán Kajászó teljesen elnéptelenedett, és csak 1710 tájékán igyekeztek újratelepíteni a földbirtokosok.

A napóleoni háborúk idején a magyar területek jelentősége megnőtt: a birodalom részéről egyre nagyobb volt az igény a mezőgazdasági termékekre, állatokra. A település örvendetes fellendülésnek indult: a falu szinte teljesen újjáépült, felvirágzott.

Ettől fogva az első világháborúig a fejlődés kiegyensúlyozott, szinte töretlen. A világháborúban szinte minden családnak volt halottja: később emlékművet emeltek a hősi halottak tiszteletére.

A két világháború között Kajászó ismét felvirágzik: főként a tejtermelés, hiszen a közeli Budapest hatalmas felvevőpiac. A gazdák megerősödnek: szövetkezetet hoznak létre, tejbegyűjtő állomást építenek. A község a szarvasmarha-tartásban országos hírnévre tett szert.

A második világháború során a frontvonal többször átvonul Kajászón oda-vissza, és a pusztulás ennek megfelelően óriási: alig maradt ép ház, élő állat, élelmiszer a faluban.

A kommunizmus évei alatt a téeszesítésnek esik áldozatul a két háború közötti tevékeny időszak összes eredménye. Kajászó az országos fejlesztésekből többnyire kimarad, a közművesítés is nagyon sokára kezdődik meg.

Kajászó ma[szerkesztés]

A Rákóczi úton lévő artézi kút

Ma a község ismét fejlődésnek indult. A lakosság lélekszáma folyamatosan növekszik. A településen komoly beruházások és fejlesztések valósultak meg az 1990-es és 2000-es években. Most már minden közmű jelen van: víz, villany, gáz, csatorna, szélessávú internet. 2003-ban megtörtént a felszínivíz-elvezetés teljes kiépítése is.

2007-ben került át az Ercsi kistérségből a Bicskei kistérségbe.

Kajászón több vállalkozás, cég megtelepedett, zöldmezős beruházást hajtva végre.

A település környéke tereplovaglásra kiváló lehetőségeket biztosít. Az autópálya közelsége, a változatos, ám szelíd domborzat, a lovak számára kiváló talajminőség, a főváros "budai oldalához" a legközelebbi nagy kiterjedésű, lovaglásra alkalmas területet méltán csalogatja a lovassport hódolóit.

A 2007/2008-as labdarúgó-bajnokságot megnyerte az ifjúsági csapat. Korábban is voltak hasonló sikereik. Többször második, ill. harmadik helyezést értek el.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[6]

Látnivalók[szerkesztés]

I. világháborús emlék a falu központjában
  • Református templom
  • Artézi-kút a Rákóczi úton
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Trianon zászló
  • Focipálya, ahol a kajászóiak fociznak
  • Löszfal II. világháborús légópincével
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Katolikus kápolna
  • Lovardák
  • Borház

Itt született[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Czanik Béla: Kajászó(szentpéter) község és református egyháza története (2000)
  • Czanik Béla: Ahogy láttam Kajászószentpétert (2002)
  • Czanik Béla: Szolgálatunk, életünk (2003)

(Mindegyik magánkiadás, a község üzleteiben szerezhető be)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kajászó, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info. (Hozzáférés: 2011. június 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda