Isztimér

	Isztimér
	; Isztimér címere
	; Isztimér címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Járás	Móri
Jogállás	község
Polgármester	Orbán Tibor Nesztor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8045
Körzethívószám	22
	Népesség
Teljes népesség	976 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	17,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	272 m
Terület	53,88 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység
Földrajzi középtáj	Bakonyvidék
Földrajzi kistáj	Keleti-Bakony
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Isztimér Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 16′ 40″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 40″, k. h. 18° 11′ 50″
	Isztimér Pozíció Fejér megye térképén
	Isztimér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Isztimér témájú médiaállományokat.

Isztimér (németül: Ißzimmer) község Fejér megyében, a Móri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Isztimér Fejér megye északnyugati peremén fekvő, a Keleti–Bakony röglépcsőire települt község. Területe, a mintegy 1000 fős lakosságszámához képest viszonylag nagy. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 méteres Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 méter magas, 20 négyzetkilométeres kiterjedésű Mellár-fennsík.

Zsáktelepülés, átmenő forgalma nincs; egyetlen közlekedési út vezet a falu központjába, a 20 kilométerre lévő Székesfehérvár felől, a 81-es főútból kiágazó, 14 kilométer hosszú 8203-as út. 1966 óta Isztimérhez tartozik a korábban önálló Gúttamási, amelyen keresztülhalad a Fehérvárcsurgótól Bakonykútiig húzódó 8212-es út is.

Története[szerkesztés]

Isztimér látképe madártávlatból

Az isztéméri Bakony Kft. telephelye a levegőből

Isztémér, Keresztelő Szent János templom légi fotón

Isztimér nevének első ismert okleveles említése 1193-ból származik, Stamer alakban.

A község életének második szakasza a 18. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak. Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A 19. század elejére kialakult a falu vagyonos rétege, amit elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 – 1872). A történelem folyamán a politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak is különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a második világháború okozta. A házaknak mindegy negyede és a templom is megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok.

A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik. 1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett. Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéterről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok. Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak.

1966-ban Isztimérhez csatolták a korábban önálló Gúttamási községet, melynek későbbi önállósodási kísérletei ezidáig nem jártak sikerrel.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 10,2% németnek mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 14,9%, evangélikus 0,7%, g9örögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (26,6% nem nyilatkozott).^[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

A község területén több, igen jelentős természeti érték is található. A 10 km hosszú Burok-völgy földtani és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté. Számos ritka növény is előfordult itt. A falu határában 58 kisebb-nagyobb barlangról tudunk, ezek közül a legjelentősebb a fokozottan védett, több mint 3 km hosszú, 200 méter mély, cseppkövekkel díszített Alba Regia-barlang. E barlang biológiai kutatottsága révén az európai élvonalba tartozik.

A falu határának nyugati szélén van bronzkorinak becsült Csikling vár romja. Köveit a mészégetők használták fel, így az öregtornya is csak „térdig ér”, falait pedig szinte teljesen eltüntették, de a várárok határozottan látszik. Közelében egy hasonló korú, vár maradványai vehetők ki.

Isztimérhez kötődő híres emberek[szerkesztés]

Angeli Lambert (Isztimér, 1916. december 10. – Budapest, 1971. május 9.): kertészmérnök, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952), az étkezési paprika kutatója.
Eszterhás István (Eger, 1941. január 24.) az Isztiméri Általános Iskola igazgatója volt. Isztiméren lakik.
Stolmár Károly (Isztimér, 1894. december 23. – Foksány, 1945. szeptember) válogatott sportoló, olimpikon, sikeredző, sportszervező, sportvezető. A gátfutás magyar bajnoka, a Ferencváros Örökös Bajnoka.
Winkler Márton (Isztimér, 1857. január 8.– Várpalota, 1911. szeptember 19.) kántortanító.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Isztimér, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
↑ ^a ^b ^c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Isztimér Helységnévtár