Isztimér
| Isztimér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gömbösné Rostaházi Judit (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8045 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 976 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 272[3] m | ||
| Terület | 53,88 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Isztimér
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 16′ 40″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 40″, k. h. 18° 11′ 50″ | |||
Isztimér
Pozíció Fejér megye térképén
| |||
| Isztimér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isztimér témájú médiaállományokat. | |||
Isztimér (németül: Ißzimmer) község Fejér megyében, a Móri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Isztimér Fejér megye északnyugati peremén fekvő, a Keleti–Bakony röglépcsőire települt község. Területe, a mintegy 1000 fős lakosságszámához képest viszonylag nagy. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 méteres Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 méter magas, 20 négyzetkilométeres kiterjedésű Mellár-fennsík.
Zsáktelepülés, átmenő forgalma nincs; egyetlen közlekedési út vezet a falu központjába, a 20 kilométerre lévő Székesfehérvár felől, a 81-es főútból kiágazó, 14 kilométer hosszú 8203-as út. 1966 óta Isztimérhez tartozik a korábban önálló Gúttamási, amelyen keresztülhalad a Fehérvárcsurgótól Bakonykútiig húzódó 8212-es út is.
Története[szerkesztés]
Isztimér nevének első ismert okleveles említése 1193-ból származik, Stamer alakban.
A község életének második szakasza a 18. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak. Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A 19. század elejére kialakult a falu vagyonos rétege, amit elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 – 1872). A történelem folyamán a politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak is különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a második világháború okozta. A házaknak mindegy negyede és a templom is megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok.
A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik. 1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett. Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéterről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok. Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak.
1966-ban Isztimérhez csatolták a korábban önálló Gúttamási községet, melynek későbbi önállósodási kísérletei ezidáig nem jártak sikerrel.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Fiedler Albertné Manner Aranka (független)[6]
- 1994–1998: Fiedler Albertné (független)[7]
- 1998–2002: Fiedler Albertné (független)[8]
- 2002–2006: Fiedler Albertné (független)[9]
- 2006–2010: Fiedler Albertné (független)[10]
- 2010–2014: Orbán Tibor Nesztor (független)[11]
- 2014–2019: Orbán Tibor Nesztor (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019-től: Gömbösné Rostaházi Judit (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 10,2% németnek mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 14,9%, evangélikus 0,7%, g9örögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,5% (26,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
A község területén több, igen jelentős természeti érték is található. A 10 km hosszú Burok-völgy földtani és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté. Számos ritka növény is előfordult itt. A falu határában 58 kisebb-nagyobb barlangról tudunk, ezek közül a legjelentősebb a fokozottan védett, több mint 3 km hosszú, 200 méter mély, cseppkövekkel díszített Alba Regia-barlang. E barlang biológiai kutatottsága révén az európai élvonalba tartozik.
A falu határának nyugati szélén van bronzkorinak becsült Csikling vár romja. Köveit a mészégetők használták fel, így az öregtornya is csak „térdig ér”, falait pedig szinte teljesen eltüntették, de a várárok határozottan látszik. Közelében egy hasonló korú vár maradványai vehetők ki.
Isztimér látképe madártávlatból
A Bakony Kft. isztiméri telephelye a levegőből
A Keresztelő Szent János nevére szentelt templom légi fotón
Isztimérhez kötődő híres emberek[szerkesztés]
- Angeli Lambert (Isztimér, 1916. december 10. – Budapest, 1971. május 9.): kertészmérnök, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952), az étkezési paprika kutatója.
- Eszterhás István (Eger, 1941. január 24.) az Isztiméri Általános Iskola igazgatója volt. Isztiméren lakik.
- Solymár Károly (született: Stolmár Károly) (Isztimér, 1894. december 23. – Foksány, 1945. szeptember) válogatott sportoló, olimpikon, sikeredző, sportszervező, sportvezető. A gátfutás magyar bajnoka, a Ferencváros Örökös Bajnoka.
- Winkler Márton (Isztimér, 1857. január 8.– Várpalota, 1911. szeptember 19.) kántortanító.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Isztimér, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Isztimér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Isztimér Helységnévtár
.svg)
