Sukoró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sukoró
Church of Sukoro - panoramio.jpg
Sukoró címere
Sukoró címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Gárdonyi
Jogállás község
Polgármester Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva (független)[1]
Irányítószám 8096
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1402 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 89,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 95[3] m
Terület 16,27 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Velencei-hegység[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sukoró (Magyarország)
Sukoró
Sukoró
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 18° 35′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 19″, k. h. 18° 35′ 58″
Sukoró (Fejér megye)
Sukoró
Sukoró
Pozíció Fejér megye térképén
Sukoró weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sukoró témájú médiaállományokat.

Sukoró Fejér megyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sukoró a Velencei-tó északi partján fekszik, a Velencei-hegység lábánál. Keletről Velence, északkeletről Nadap és délnyugatról Pákozd határolja.

Közlekedése[szerkesztés]

Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől megközelíthető és a Népliget (Budapest) felé is közlekednek autóbuszjáratok.[6]

Története[szerkesztés]

Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt. A középkorban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése. Első fennmaradt írásos említése 1632-ből származik, amikor is egy egyházi összeírás szerint református prédikátora volt. Legrégebbi, mára már elveszett pecsétje azonban 1623-as keltezésű lehetett.[7]

Római katolikus templomát a 17. században emelték. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a pákozdi csata előtti főhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentőségéből a növekvő déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlődésnek csak az 1990-es évek második felében indult a község.

A település Fejér megye leggyorsabban fejlődő települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.

2008 óta a község neve az ott tervezett kaszinó-beruházás miatt elhíresült, politikai hívószóvá vált. A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, a település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt erősen támogatta, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától. Az üggyel kapcsolatos perek 2013 decemberében is folyamatban vannak.[8]

Látnivalók[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

Minden évben kajak-kenu versenyeket is szoktak rendezni a falu külterületén. Ilyen például a Vidék bajnokság, Országos bajnokságok és a régiónként megrendezett Duna-Régió Diákolimpia.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sukoró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sukoró, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Helyközi menetrend (magyar nyelven). Alba Volán Zrt.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
  7. Balázs László 1974: Adalékok Fejér megye községeinek török hódoltság kori pecsétjeihez, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8, 370-373.
  8. Gyurcsány videóriportja az elmaradt sukorói beruházás helyszínéről

További információk[szerkesztés]