Perkáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perkáta
A Kisboldogasszony-templom
A Kisboldogasszony-templom
Perkáta címere
Perkáta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Dunaújvárosi
Jogállás nagyközség
Polgármester Somogyi Balázs (PÖPE-FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Lakos László
Irányítószám 2431
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 3876 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 52,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176[3] m
Terület 74,52 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perkáta (Magyarország)
Perkáta
Perkáta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 60″, k. h. 18° 47′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 60″, k. h. 18° 47′ 17″
Perkáta (Fejér megye)
Perkáta
Perkáta
Pozíció Fejér megye térképén
Perkáta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perkáta témájú médiaállományokat.

Perkáta nagyközség Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A település megközelíthető közúton: Budapestről az M6-os autópályán, vagy Székesfehérvárról északi irányból , Dunaújvárosból déli irányból a 62-es főúton.

Története[szerkesztés]

A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. IIIII. századból a La Tène-kultúra kelta emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az IIV. században a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században.

A XIIIXVI. században kun szálláshely volt. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, a török kiűzések után pedig délszlávok (főleg rác telepesek) érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.

A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet. Kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.

A lakosság száma az 1800-as évek elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma ma 4024 fő, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 ha, ebből belterület 436 ha, mezőgazdasági jellegű település.

Legnagyobb intézményei a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a József Attila Könyvtár és a Napköziotthonos Óvoda.[6]

A települést elkerülő 62-es főutat 2012. június 28-án adták át.

Nevezetességei[szerkesztés]

Győry-kastély
  • Nagyközségháza
  • Győry-kastély
  • Kisboldogasszony-plébániatemplom
  • Református kápolna
  • Galgóczy-kápolna
  • Nagyközségi könyvtár
  • Kossuth Lajos szobra

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Perkáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Perkáta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Hunyadi Mátyás Általános Iskola (magyar nyelven). perkata.hu (Perkáta Nagyközség hivatalos honlapja). Perkáta Nagyközség Önkormányzata. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
  7. Perkáta - Baciu [Kisbács (Románia - Erdély)] (magyar nyelven). Perkáta Online. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  8. Perkátai invázió... (magyar nyelven). Perkáta Online. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  9. Perkáta és Huaxiang testvértelepülések lesznek (magyar nyelven). Perkáta Online. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]