Perkáta
| Perkáta | |||
| A Kisboldogasszony-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Járás | Dunaújvárosi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Oláh István (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Sürü Renáta | ||
| Irányítószám | 2431 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3863 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 176[3] m | ||
| Terület | 74,52 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Perkáta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perkáta témájú médiaállományokat. | |||
Perkáta nagyközség Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak felől Pusztaszabolcs, északkelet felől Adony, délkelet felől Rácalmás, dél felől Nagyvenyim és Mezőfalva, délnyugat felől Hantos, nyugat felől Sárosd, északnyugat felől pedig Szabadegyháza. Kelet felől a legközelebbi település Kulcs, délkelet felől pedig közel van hozzá a térség legnagyobb városa, Dunaújváros is, de közigazgatási területe utóbbiak egyikével sem érintkezik.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közúton a legfontosabb megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől az M6-os autópálya, melyről megközelítési iránytól függően az adonyi vagy a Dunaújváros-északi csomópontnál kell letérni. A megyeszékhely Székesfehérvárral és Dunaújvárossal egyaránt a 62-es főútköti össze, Adony és az M6-os ottani csomópontja felől pedig a 6208-as úton érhető el. Lakott területét a 62-es főút keletről elkerüli, központjába csak a 62 118-as út, illetve az adonyi út folytatásában egy számozatlan önkormányzati út vezet.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Pécs-vasútvonal Szabadegyháza vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III–II. századból a La Tène-kultúra kelta emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is.
A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye volt itt. [Egyes vélekedések szerint a Perkáta név is kelta eredetű lehet.[6]] Az I–IV. században a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században.
A XIII–XVI. században kun szálláshely volt. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, a török kiűzése után pedig délszlávok (főleg rác telepesek) érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.
A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepített le, iskolát alapított, saját költségén római katolikus templomot építtetett. Kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.
A lakosság száma az XIX. század elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma mostanában 4000 fő körüli, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 hektár, ebből belterület 436 hektár, mezőgazdasági jellegű település.
Legnagyobb intézményei a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a József Attila Könyvtár és a Napköziotthonos Óvoda.[7]
A 62-es főút Perkátát elkerülő szakaszát 2012. június 28-án adták át.[8]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Radeczki György (független)[9]
- 1994–1998: Radeczki György (független)[10]
- 1998–2002: Radeczki György (független)[11]
- 2002–2006: Radeczki György Ferenc (független)[12]
- 2006–2007: Somogyi Balázs (Fidesz)[13]
- 2007–2010: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)[14]
- 2010–2014: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)[15]
- 2014–2019: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)[16]
- 2019–2020: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP)[17]
- 2020–2022: Oláh István (független alpolgármester, ügyvivőként)
- 2022–2024: Oláh István (független)[18]
- 2024– : Oláh István (független)[1]
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19] A választáson elindult a hivatalban lévő polgármester is, aki – egyetlen kihívójával szemben – meg is nyerte azt.[14]
2022. június 26-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Perkátán, mert a korábbi polgármester (valamint egyik alpolgármestere és egy képviselő) 2020. szeptember 30-i hatállyal, belső ellentétek miatt lemondott posztjáról.[20] A választást eredetileg még 2021. január 10-ére írták ki,[21] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A polgármesteri feladatokat az átmeneti időszakban ügyvivőként Sarok Mihály alpolgármester vette volna át, de pár nappal később, munkahelyi elfoglaltságaira hivatkozva ő is beadta lemondását;[22] így az ügyvivő polgármester 2020 októberétől az időközi választásig Oláh István lett. Az időközi választáson ő is elindult és nagy különbséggel, 83 % fölötti szavazati aránnyal legyőzte egyetlen ellenfelét.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3987 | 3914 | 3876 | 3923 | 4007 | 3933 | 3969 | 3882 | 3865 | 3863 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,5%, református 3,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 28,5% (26,3% nem nyilatkozott).[23]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, lengyelnek és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 3,1% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[24]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nagyközségháza
- Győry-kastély
- Harangláb
- Harangtorony
- Kisboldogasszony-plébániatemplom
- Szentháromság szobor
- Református kápolna
- Galgóczy-kápolna
- Nagyközségi könyvtár
- Kossuth Lajos szobra
- Nepomuki Szent János szobor
- Egykori Mária malom
- Petőfi Sándor mellszobra
- I. és II. világháborús emlékmű
- Irgalmas Nővérek egykori zárdája
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szapáry László londoni magyar nagykövet, fiumei kormányzó
- Csányi János díszítőfestő és képfestő
- Csányi Lajos grafikus és festő
- Csányi Sándor színész
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Perkáta, Hungary" (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. 2016. március 5. dátummal az eredeti (html) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 8.
- 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Az én kedves kis falum - Perkáta". Feol.hu. 2022. augusztus 27. Hozzáférés: 2024. november 8.
- ↑ "Hunyadi Mátyás Általános Iskola". perkata.hu (Perkáta Nagyközség hivatalos honlapja) (magyar nyelven). Perkáta Nagyközség Önkormányzata. 2014. december 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 16.
- ↑ Koppán Viktor (2012. június 28.). "Átadták a 62. számú főút Perkátát elkerülő szakaszát". 24.hu. Hozzáférés: 2022. július 20.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 24.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 25.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 25.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 25.
- 1 2 "Perkáta települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2007. október 7. Hozzáférés: 2020. május 31.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. január 24.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 24.
- ↑ "Perkáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 2.
- ↑ "Perkáta települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2022. június 26. Hozzáférés: 2022. július 15.
- ↑ "2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2007. Hozzáférés: 2020. május 31.
- ↑ Kőváry Gyöngyi (2020. szeptember 21.). "Lemondott Perkáta polgármestere, egyik alpolgármestere és egy képviselő". index.hu. Hozzáférés: 2022. július 15.
- ↑ "Perkáta települési időközi polgármester-választás" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2021. január 10. Hozzáférés: 2022. július 20.
- ↑ "Lemondott Sarok Mihály településüzemeltetésért felelős alpolgármester is Perkátán". DunaOnline. 2020-09-23. Hozzáférés: 22022-07-15.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ Perkáta Helységnévtár
- ↑ Perkáta Helységnévtár
- ↑ "Perkáta - Baciu [Kisbács] (Románia - Erdély)" (magyar nyelven). Perkáta Online. 2011. december 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 11.
- ↑ "Perkátai invázió..." (magyar nyelven). Perkáta Online. 2011. december 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 11.
- ↑ "Perkáta és Huaxiang testvértelepülések lesznek" (magyar nyelven). Perkáta Online. 2011. december 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 11.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- nevének eredete (Hrvatski Glasnik) (horvátul)
- Ásatások Perkáta határában.
