Adony (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Adony
Felső sor, balról: Szent István Általános Iskola; Városháza; Római kori romok replikája; Alsó sor, balról: Egészségház; Római katolikus templom; az egykori Zichy-kastély egy részlete - ma kulturális központ.
Felső sor, balról: Szent István Általános Iskola; Városháza; Római kori romok replikája; Alsó sor, balról: Egészségház; Római katolikus templom; az egykori Zichy-kastély egy részlete - ma kulturális központ.
Adony címere
Adony címere
Adony zászlaja
Adony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Ronyecz Péter István (független)[1]
Jegyző Földi Ilona
Irányítószám 2457
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség3880 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség63,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109[3] m
Terület61,05 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[4][5]
Földrajzi kistájCsepeli-sík[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Adony (Magyarország)
Adony
Adony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 18° 51′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 18° 51′ 55″
Adony (Fejér megye)
Adony
Adony
Pozíció Fejér megye térképén
Adony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adony témájú médiaállományokat.

Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony, németül: Adam, szerbül: Џунтаран/Džuntaran) város Fejér megye Dunaújvárosi járásában, az egykori Adonyi kistérség székhelye. Dunai kompátkelőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye keleti részén, a Duna mellett fekvő település. Kulcstól 7, Pusztaszabolcstól 8, Perkátától és Rácalmás egyaránt 12-12 kilométer távolságra található. A település keleti szélén halad a 6-os főút, nyugati határszélén pedig a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal húzódik; Adony vasútállomás a település délnyugati szélén található, közúti megközelítését a 62 307-es út biztosítja. Pusztaszabolccsal és Velencével a 6207-es, Perkátával a 6208-as, Kálozzal pedig a 6209-es utak kötik össze. Autóbusszal az 1120-as, 1125-ös, 8185-ös, 8236-os, 8238-as és 8240-es járatokkal érhető el[6]˛.

Története[szerkesztés]

Földrajzi helyzeténél fogva is mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák békés vagy éppen harcos találkozásának, együttélésének. Adony a bronzkortól lakott település. Vetus Salina néven a római korban a Pannonia provinciabeli limes katonai erőssége volt.

Már a kora középkorban királyi birtokként, Odon nevű oppidumként(mezőváros) említenek az oklevelek. II. Lajos király innen küldte utolsó kétségbeesett segélykiáltását az ország nemességének Mohácsra menet.

A török hódoltság majd másfél százados ideje alatt – az akkor Jancourteran néven török erődként szolgáló település – magyar őslakossága részben elmenekült, részben elpusztult. A török kiűzése után az őslakosság meginduló visszatérésével párhuzamosan a szervezett és spontán betelepülésnek köszönhetően jelentős számú német és szlovák népesség jelent meg a magyar és az évtizedek óta itt élő szerb (rác) lakosság mellett. Közülük létszámában, közösségi és kulturális homogenitásában is a németség vált domináns erővé. Ezt jelzi az is, hogy a letelepülésüket követő évtizedben (1723-ban) már templomot építettek, az anyakönyvezés 1733-ban kezdődött meg. A 1819. századi iratokban Adony német nyelvű mezővárosként említtetik. A németek hozták be magukkal a máig élő Szent Orbán-kultuszt, a szőlő- és bor védőszentjének ünnepét, a gazdálkodási és a mindennapi lét kultúrájának számos elemét, valamint a zenében és a táncban a mai napig élő kulturális hagyományt teremtettek és örökítenek tovább. A 19. században a felgyorulsó polgári fejlődéssel polgári szerveződések jöttek létre, illetve megszületett a helyi sajtó, mely a járási székhely népünnepélyeiről, műkedvelő és jótékonysági színielőadásairól, kiállításairól tudósított. A helyi gazdasági kultúra speciális elemeiként jelennek meg a századok során a szőlőműveléssel, a borászattal, a halászattal és vízi molnárkodással és a számos más iparral kapcsolatos szokások, hagyományok. Több helyi legenda, mese és dal őrzi és örökíti tovább ma az akkoriak gondolkodás- és érzelemvilágát, élet- és világszemléletét.

A német nyelvű misézés már a 19. század utolsó harmadában megszűnt, jórészt ennek következményeként a német nyelv használata lassan eltűnt a hétköznapokból.

1891-ben mint nagyközség 4426 lakossal rendelkezett, ebből 3372 magyar és 1002 német nemzetiségű volt.

A 20. század első felében Adony járási székhelyként bizonyos központi szerepkört töltött be és töretlenül fejlődött, polgárosodott, de amikor a mezővárosi rang az egész országban megszűnt 1871-ben, nagyközséggé alakult. Vezető szerepét a szocializmus alatt, Dunaújváros (Sztálinváros) felépítésével vesztette el. Rövid megtorpanás után azonban a község fejlődése új lendületet vett: az elmúlt évtizedek alatt kiépült a városi infrastruktúra. A ’70-es évek közepétől lassan újraszerveződött – először elsődlegesen az amatőr művészeti mozgalom keretében – a helyi társadalom. Ekkor alakult meg az 1927 óta működő Fúvószenekar mellett a Gyöngyvirág Női Kar, a Néptánccsoport és a Népdalkör. A helyi sajtó is újraindult: Duna-Adony címmel hely hírlap, továbbá számos kulturális és helytörténeti kiadvány jelent meg. A kiállítások és előadások mellett fokozatosan nyert polgárjogot az Orbán-fesztivál rendezvénysorozata; illetve más, a hagyományőrzés vagy a hagyományteremtés szándékával elinduló egyéb kezdeményezés. A község 1995-ben hivatalos kapcsolatot vett fel a németországi, Hessen tartománybeli Oberweser-Oedelsheim községgel. 1998-ban megalakult az Adonyi Német Kisebbségi Önkormányzat. 2004-ben városi rangot kapott.

A település legnépszerűbb látnivalói a Kastély-park, a Szőlőhegy, a halastavak és a Duna, illetve a Nagysziget természeti szépségei; az Orbán-kápolna, a barokk templom és az emlékpark.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Iglódi István (független)[7]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Ronyecz Péter István (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a lakosság 1,8%-a volt német nemzetiségű. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 3,7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 23,4% (31,6% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Jupiter Dolichenus-szentély alaprajza, Vetus Salina

Ipar[szerkesztés]

2006-ban került átadták az Adony Kikötő Gabonatárház és Logisztikai Központot. Két egymás mellett elhelyezkedő telepen 170 000 m² alapterületen, összesen 84 db, közel 700 000 tonna gabona (és egyéb áruféleség) tárolására alkalmas, európai színvonalú bázis jött létre.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Németország Oedelsheim, Németország (1995-től) [9]
Lengyelország Szczekocziny, Lengyelország (2001-től) [9]
Románia Szilágycseh, Románia (2009-től)[10]

Híres adonyiak[szerkesztés]

  • Itt született Bálint Ágnes József Attila-díjas írónő
  • Itt született Selényi Pál fizikus
  • Itt született Nógrádi Katalin festőművész[11]
  • Itt született Feketéné Gévai Irén festőművész[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. Adony, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  7. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  8. Adony Helységnévtár
  9. a b Archivált másolat. [2009. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  10. http://www.4kadony.hu/?page_id=864[halott link]
  11. a b Amatőrként, de mesterien – adonyi festők bemutatkozása. [2009. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]