Sárkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sárkeresztúr
Templom, emlékhely - panoramio (3).jpg
Sárkeresztúr címere
Sárkeresztúr címere
Sárkeresztúr zászlaja
Sárkeresztúr zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Csutiné Turi Ibolya (független)[1]
Irányítószám 8125
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség2555 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119[3] m
Terület46,75 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárkeresztúr (Magyarország)
Sárkeresztúr
Sárkeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 25″, k. h. 18° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 25″, k. h. 18° 32′ 50″
Sárkeresztúr (Fejér megye)
Sárkeresztúr
Sárkeresztúr
Pozíció Fejér megye térképén
Sárkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztúr témájú médiaállományokat.

Sárkeresztúr község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község határa a Mezőföld Fejér megyei része, a Sárvíz mentén. Domborzati viszonyait tekintve a Sárvíz-völgytől keleti irányban enyhén emelkedő. A lejtőszerű emelkedés egészen a sárosdi határig tart. Itt húzódik az a dombél, amely a sárkeresztúri és a sárosdi határt elválasztja. Ennek a dombélnek a magassága 130-140 méter között váltakozik. A határ legmélyebb pontja 95 méter. A Nádor-csatorna melletti rész eléggé mocsaras, így esős években a földek itt terméketlenek. A községi belterületek is mély fekvésűek, s alig 97-102 méter között váltakozik a tengerszint feletti magasság.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A Gorsiumból (Tác) Sopianaeba (Pécs) vezető egyik római főútvonal a községen haladt át, egy szakaszát légifelvételről is ismerjük a község határából. A község területén a temetődomb környékén és az Öreg utcában kerültek elő a helyi kelta bennszülött lakosságra jellemző edények, a temetődombon sírokat is találtak. A termelőszövetkezeti Homokbányában középkori sírok kerültek elő, a szemközti domb, a Zsellér-domb, ahol török kor utáni jobbágyfalut tart számon a helyi hagyomány. Kora középkori település volt Asszonyvására (másképpen Vásárd). A falu a mai Sárkeresztúrral azonos, vagy annak határában volt. 1192-ben Asonuasara, 1272-ben Wasárd változatban említik.
Sárkeresztúron egyesült a fehérvári hadi út és a Fövenyről Wasárdra vezető "nagy út". Kun László uralkodása idején a sárosdi királyi lovászok földügyben perlekedtek a vásárdi lovászokkal. Vásárdot hamarosan Székesfehérvár polgárai szerzik meg maguknak.
A község neve az alábbi változatokban fordul elő: 1405-ben Kerezthwr, majd a 15. század egészében és a 16. század elején némi alakváltozatok vannak: így Kereztur, Kerezthur, Keresthur, Kerezthwr.
A név 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; a középkori birtokosok között voltak Keresztúri nevezetűek is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Virág Miklós (független)[6]
  • 1994–1998: Virág Miklós (független)[7]
  • 1998–2002: Virág Miklós (független)[8]
  • 2002–2006: Virág Miklós (független)[9]
  • 2006–2010: Virág Miklós (független)[10]
  • 2010–2014: Csutiné Turi Ibolya (független)[11]
  • 2014–2019: Csutiné Turi Ibolya (független)[12]
  • 2019-től: Csutiné Turi Ibolya (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 20,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 13,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,6% (16,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jellemző a műkő-oroszlánokból és műkő-oszlopokból álló kerítések kombinálása kovácsoltvassal.
  • Sárkány-tó,

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Sárkeresztúr története (Összeállította: Jancsó István)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sárkeresztúr, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  8. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)[halott link]
  12. Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  13. Sárkeresztúr Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]