Szekszárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szekszárd
Garay tér
Garay tér
Szekszárd címere
Szekszárd címere
Szekszárd zászlaja
Szekszárd zászlaja
Mottó: A jövő városa / Az élhető város
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Ács Rezső
(Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7100
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Lista
Bezons (Franciaország), Óbecse (Szerbia), Tornio (Finnország), Bietigheim-Bissingen (Németország), Lugos (Románia)
Népesség
Teljes népesség31 795 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség341,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100-180 m
Terület96,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szekszárd (Magyarország)
Szekszárd
Szekszárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″
Szekszárd (Tolna megye)
Szekszárd
Szekszárd
Pozíció Tolna megye térképén
Szekszárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárd témájú médiaállományokat.
Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult,[3] németül: Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

Földrajz[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Határában elhaladó jelentős vízfolyás a Sárvíz folyó, mely a Bakony Fejér megyei vonulataiban ered, és többek között a Sió és a Kapos vizét vezeti el a Dunába. A városban több patak is folyik: a Szekszárdi-Séd (Remete-patak), Parászta-patak (Parásztai-Séd), Völgységi-patak.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kézai Simon szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt[4] (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér.[5][6] Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent.[7] A szár jelentése is lehet fehér.[8]

Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint Szekszárd neve félig-meddig elavult szár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Innen a Szárhegy helynév Erdélyben, és I. Béla király Szegszár neve, ki szeg szinű, és kopasz fejü volt, s ebből származott volna Szegszárd helynév. »Es viteték az szegszárdi monostorban, kit még éltében rakattatott vala; de miért hogy ennen maga és (is) szár homloku vala, az ő akaratja szerént nevezteték Szegszárdnak«. (Carthausi névtelen. Toldy F. kiadása 94. l.).«[9]

A Földrajzi nevek etimológiai szótára a fentiektől némileg eltérően a helység nevét a régi magyar szegszár (sötétsárga, barnássárga) színnévből származtatja, ami a -d kicsinyítő képzővel egy személynévvé válhatott és így lehetett előzménye a városnévnek.[10]

Története[szerkesztés]

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját.[11] A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar, és német elegyes Mezőváros Tolna Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Sár vize mellett, Tolnához egy jó magyar mértföldnyire. Hajdan nevezetes gazdag Apátúrsága vala, és a’ Benediktinusoknak jeles Klastromjok itten, mellyet II. BÉLA Király 1061-dikben fundált, ’s teste is ide helyheztetttetett, de az Ozmanok’ járma alatt elenyészett; virágzásakor száz lovasokkal segéllették a’ Királyt. Szerentsétlenűl elégett e’ Városnak nagy része 1795-ben, nevezetes Szentegyházával egygyütt, de azólta jelesen felépíttetett; postája, ispotállya is van. Legnevezetesebb épűlet benne a’ Vármegyeháza, mind igen kies fekvéséért, mind pedig Várhoz hasonlító épűletére nézve; határja jó termékenységű, veres borai híresek, és külső Országra is elhordatnak; lakosai kézi mesterségekkel, és gazdáskodással élnek; vagyonnyai külömbfélék." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

Lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[12]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 12 001 —    
1880 12 954 0,76%
1890 15 532 1,81%
1900 15 412 −0,08%
1910 16 648 0,77%
1920 15 388 −0,79%
1930 15 930 0,35%
1941 16 814 0,49%
1949 16 354 −0,35%
1960 19 433 1,57%
1970 24 872 2,47%
1980 34 625 3,31%
1990 36 840 0,62%
2001 36 219 −0,15%
2011 34 296 −0,55%
2019 31 795 −0,95%

Szekszárd lakónépessége 2011. január 1-jén 34 296 fő volt, ami Tolna megye össznépességének 14,9%-át tette ki. A város Tolna megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 356,2 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1158 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[13] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 8%-a, mintegy 2773 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Szekszárd lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 36 840-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szekszárdon, mint 1980-ban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szekszárdiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Jelentős nemzetiségi csoportok[14]
Nemzetiség Népesség (2011)
Német Német 1 569
Romani Cigány 698
Román Román 62
Horvát Horvát 40
Szerb Szerb 38

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 36 219 fő volt, ebből a válaszadók 39 642 fő volt (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál), 34 656 fő magyarnak, míg 417 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1812 fő német, 53 fő horvát és 42 fő szerb etnikumnak vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 34 296 fő volt, ebből a válaszadók 31 831 fő volt, 29 058 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[16] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a cigány (698 fő) és a román (62 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött Szekszárdon.[17] Németnek (1569 fő), horvátnak (40 fő) és szerbnek (38 fő) vallók száma kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Szekszárdon él a legtöbb magát románnak, szerbnek, szlováknak és lengyelnek valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak Magyar Német Romani Román Horvát Szerb Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[18] 95,66% 5% 1,15% 0,08% 0,15% 0,12% 2,16% 104%
2011[19] 84,73% 4,57% 2,04% 0,18% 0,12% 0,11% 8,25% 100%

Vallási összetétel[szerkesztés]





Circle frame.svg

Szekszárd lakóinak vallási összetétele 2011-ben[20]

  Római katolikusok (36,6%)
  Reformátusok (7%)
  Evangélikusok (2,4%)
  Egyéb (1,3%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (23,6%)
  Nem válaszolt (28,9%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szekszárdon a lakosság több mint fele (68,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[21] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 19 399 fő, míg a görögkatolikusok 113 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3756 fő) és evangélikusok (1156 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (14 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (8%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22,6%-a vallotta magát.[21]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szekszárdon a lakosság kevesebb mint a fele (47,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[20] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, amelynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (36,8%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 12 567 fő, míg a görögkatolikusok 56 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (2398 fő) és evangélikusok (818 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (13 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (28,9%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 23,6%-a vallotta magát.[20]

Közlekedés[szerkesztés]

Szekszárd vasútállomása a város felől

Szekszárdot az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton, lehet megközelíteni, Sárbogárddal és Székesfehérvárral a 63-as, Tamásival és Siófokkal a 65-ös főút köti össze a 65-ös főút. A várostól északra fekvő Szent László hidat (amely a tervezett M9-es autópálya része) 2003-ban adták át.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található. Elérhető továbbá távolsági autóbuszokkal Budapestről. 2010. április 10-én új ütemes menetrend került bevezetésre, ennek köszönhetően új expressz járatok közlekednek, napi 4 járatpárral két óránként, menetidejük 1 óra 55 perc. Az autóbuszok emelt sebességgel közlekednek és ingyen Wi-Fi-vel felszereltek. Ezen felül minden órában indul járat.

Helyi közlekedés[szerkesztés]

A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A szolgáltatást a Volánbusz Zrt. látja el többnyire 2007-es évjáratú alacsony padlószintű Euro4-es motorokkal szerelt Mercedes Conecto típusú szóló autóbuszokkal, a jelenleg hatályos, többször meghosszabbított közszolgáltatási szerződés értelmében addig, amíg sikeres pályáztatás útján kiválasztásra kerül a szolgáltató vagy új közszolgáltatási szerződés nem köttetik az önkormányzat és a Volánbusz Zrt. között. Az utóbbi években a város sok pénz fordított a közösségi közlekedés modernizálására. A buszokban található globális helymeghatározáson alapuló (GPS) utastájékoztató rendszer összehangolásra került a főbb megállókban 2015-ben kiépítésre került LED-es utastájékoztató táblákkal, melyek jelzik, hogy hány perc múlva érkezik a következő járat az adott megállóba.[22] A 2015-ös és 2016-os években a város gerincvonalán több autóbuszöböl és egy autóbusz-forduló is megújult. A sokszor erősen megsüllyedt deformálódott aszfaltburkolatot könnyebben javítható ellenállóbb térköves borítás váltotta.[23] A helyi vonal és menetrend lassan egy évtizede változatlan, ám a változtatás a közeljövőben elkerülhetetlennek tűnik. A helyi buszközlekedést használók száma ugyanis évek óta folyamatosan csökken, az értékesített jegy és bérletekből származó bevételek évről évre elmaradnak az előző évi adatokhoz képest, miközben a szolgáltatás üzemeltetési költségei folyamatosan növekednek (bérköltség és amortizáció). A bevétel és utasszám csökkenés oka részben demográfiai: Egyre több a 65 év feletti ingyen utazó, valamint a fiatalkorúak, tanulási vagy munkahelyi okok miatti elvándorlása is kimutatható (Csökkenő bevétel tanuló/nyugdíjas bérletekből). A veszteséges üzemeltetés többletterhét a közszolgáltatási szerződés értelmében Szekszárd város költségvetése hivatott kompenzálni, ami az utóbbi években évi 100-200 millió forintra rúgott.[24]

Két pályaudvarral rendelkezik a város:

  • A távolsági-helyközi állomás a vasútállomás mellett, a Pollack Mihály utcán található. Itt található az egyik helyijáratos pályaudvar is. Ez az állomás a több mint 320 km hosszú Dél-dunántúli Pirostúra egyik végpontja.
  • A másik helyijáratos állomás a TESCO-áruháznál van.
2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését a Volánbusz Zrt.

Vonalhálózat[szerkesztés]

2009. júniustól:

  • 1, Autóbusz-állomás - Szent László u. - Béla király tér - Kápolna tér - Hosszú-völgy
  • 2, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Műszergyár - Palánk
  • 2Y, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
  • 2A, (gyorsjárat), Palánk - Műszergyár - Újváros - Posta - Autóbusz-állomás
  • 3, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás
  • 3A, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt.
  • 4, Tesco áruház - Tartsay u. - Autóbusz-állomás - Liszt Ferenc tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
  • 4A, Tesco áruház - Csengey Dénes u. - Liszt Ferenc tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
  • 4Y, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Holub u. - Liszt Ferenc tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
  • 5, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Baranya-völgy
  • 5, Baranya-völgy - Csatár (Nyári időszámítás alatt hétvégén 6:25-kor)
  • 5Y, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Baranya-völgy
  • 6, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
  • 6Y, Autóbusz-állomás - Béla király tér - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
  • 7, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla király tér - Posta - Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás - Liszt Ferenc tér - Béla király tér - Munkácsy u. - Alisca u. - Csatár - Tesco áruház
  • 7A, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla király tér - Posta - Autóbusz-állomás
  • 7B, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla király tér - Posta - Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás
  • 8, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár - Palánk
  • 8A, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár
  • 88, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Szent László u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
  • 89, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Szent László u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár
  • 9, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Jobbparászta
  • 9Y, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Zrínyi u. - Újváros - Jobbparászta
  • 98, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Műszergyár - Jobbparászta - Újváros - Kórház - Alisca u. - Csatár - Tesco Áruház.
  • 11, Autóbusz-állomás - Újváros - Mocfa csárda (helyközi járatok közlekednek a vonalon)

Épületegyüttesek[szerkesztés]

Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

Belváros:

  • Luther tér
  • Szent István tér
  • Garay tér
  • Béla király tér
  • Babits Mihály utca
  • Bezerédj utca
  • Szent László utca
  • Fürdőház utca
  • Kadarka utca
  • Liszt Ferenc tér
  • Széchenyi utca
  • Rákóczi út

Luther tér[szerkesztés]

Épületek:

Egyéb látnivalók:

  • Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér[szerkesztés]

Épületek:

Egyéb látnivalók:

  • Szent István tér emlékoszlop (2000)
  • Wosinsky Mór szobra (1982)
  • A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
  • Holocaust emlékmű (2004)
  • Szent István szobra (2002)
  • Babits Mihály szobra (1) (1971)
  • 1. világháborús emlékmű (1924)
  • 2. világháborús emlékmű (1992)
  • 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
  • 1956-os forradalmi emlékoszlop
  • Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították

Garay tér[szerkesztés]

  • A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

Egyéb látnivalók:

Béla király tér[szerkesztés]

A Törvényszéki Palota ügyészségi része
A Törvényszéki Palota bírósági része
A Belvárosi templom épülete az I. Béla király téren

A teret a legtöbb forrás egyszerűen „Béla tér” néven említi.

Épületek:

  • Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
  • Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
  • Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
  • Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
  • A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben).[25] Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
  • Fejős-ház, Béla tér 5.
  • Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
  • A nemrég felújított városháza
    Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
  • Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

  • Béla király szobra (1986).
  • Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
  • Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
  • Borkút a régi megyeháza udvarán.
  • A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
  • Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
  • Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
  • Szentháromság-szobor (1753).
  • Szent László szobra (2001).
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve (2014), a régi megyeháza kertjének támfalán

Széchenyi utca[szerkesztés]

További látnivalók[szerkesztés]

A Szentháromság-szobor a háttérben a Belvárosi templommal

Szobrok[szerkesztés]

Bezerédj István emlékműve
Lesenyei Márta: Béla király – szoborcsoport
  • Szentháromság-szobor – a város legrégibb, barokk stílusú szobrát 1753-ban emelték az 1738–1740-es pestisjárványra emlékezve. Alkotói ismeretlenek. Abból, hogy ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll Temesvár főterén, egyesek az alkotók azonosságára következtetnek, de ezt a feltételezést a szakértők nem erősítették meg.
Az oszlop tetején három alak foglal helyet:
  • az Atya
  • a Fiú és
  • a Szentlélek – ez utóbbi glóriától övezett galamb formájában.
Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok:
Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása.
A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvű kronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul:
  • „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság”,
  • „A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”, illetve
  • „A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett”. A rossz állapotú szobrot 2016 őszén és telén teljesen felújították.
  • Garay János szobra a Garay téren áll. A késő reneszánsz stílusú műalkotást Szárnovszky Ferenc készítette, 1898-ban. A művész a költő szobrát Barabás Miklós rajza alapján formázta meg. A szobrot Párizsban, a Gruet-cégnél öntötték. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte és Andretti Anzelm budapesti kőfaragó készítette el. Az elején helyet foglaló, a főalaknak babérágat nyújtó géniusz Köllő Miklós alkotása. A nőalaknak Kálmán Dezső kölesdi pap a Borcsa nevet adta. A nyugati (hát-) oldalon dombormű ábrázolja „Az obsitos” egyik jelenetét. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.
  • Bezerédj István emlékművét Konrád Sándor szobrászművész formálta meg 1942-ben. A Béla téren áll, a Megyeháza kertjében.
A Szekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban döntötte el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A pénz nagyon lassan gyűlt, a döntő áttörést a Simontsits Elemér által 1903. február 14-én rendezett „vívóakadémia” hozta meg – ennek bevétele jelentősen hozzájárult a szoboralaphoz. Radnai Gyula szobrászművész egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszobrot tervezett, de ebből a különféle részletkérdések vitája miatt nem lett semmi. 1911-ben a Kaszinó választmánya Jankovich Gyula és Horvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatta meg az újabb szobortervet. A megvalósítás ezúttal a háború miatt hiúsult meg, mivel az ezt követő inflációban az összegyűjtött pénz értékét vesztette.
1941-ben a százéves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinónak sikerült elég támogatót találnia egy, az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobor felállításához. A munkát egy helybeli fiatal szobrászművészre, Konrád Sándorra bízták. A szűkös anyagiak miatt ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot 1942-ben állították fel a Megyeháza bejárata elé (később sikerült bronzba önteni). Eredeti helyén 1970-ig állt, jelenlegi helyére több évi huzavona után került.
A talapzaton három dombormű látható:
A domborműveket Bodnár István kis versei magyarázzák.
  • A Kilátó emlékmű Kiss István munkája. 1983. augusztus 20-án avatták fel. A város lakói igen vegyesen fogadták az emlékművet, amit szőlőszobornak csúfolnak. Az ellenérzésekben jelentős része volt annak, hogy mű szőlőlevelein feltüntették a város akkori tanácsi hivatalnokainak nevét. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a talapzatba tervezett várostörténeti domborműveket nem készítették el – helyettük szórópalackos graffitik „díszítik”.
  • Illyés Gyula szobra Janzer Frigyes műve. A város főutcáján, az íróról elnevezett pedagógiai főiskola bejárata előtt áll.
  • A Borkút a régi megyeháza külső parkjában áll. Szatmári Juhos László szobrászművész és Baky Péter alkotása. Rendezvényeken a szobor hordójának csapjain kétféle bor csapolható.
  • Szent László szobra Nagy Benedek alkotása. Szekszárd védőszentjének szobrát 2001-ben avatták fel a Béla téren. A szobor a Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléja alapján készült, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor a király megment egy magyar leányt az őt elraboló kun vitéztől. Tartóoszlopon a Szent Lászlót dicsérő, 1470 körül szerzett latin himnusz 1500 körüli magyar fordításának első versszaka olvasható. A himnusznak két csonka másolata maradt fenn a Gyöngyösi-, illetve a Peer-kódexben. A teljes vers ebből a kettőből állítható össze. A legendák szerint hajdan a szobor mostani helyén állt Szent László kútja. Éppen ezért a bravúros plasztikai megoldású alkotás egyúttal ivókút is.
  • Szent István szobra a Szent István téren, a Babits Mihály Művelődési Ház mellett áll. Farkas Pál szobrászművész alkotását 2002. augusztus 20-án avatták fel. A szoborhoz szükséges pénzt közadakozásból teremtették elő. A gyűjtést Szigetvári Ernő szekszárdi lakos szervezte.
  • Ugyancsak a Szent István téren áll a Szent István tér emlékoszlop. Bakó László művét 2000. augusztus 20-án avatták fel.
  • Sárkányos kerékvető (Bezerédj u.)
  • Béla király szobra Lesenyei Márta műve (1986). Szekszárd alapításának 925. évfordulójára emelték.
  • Háry János szobrát dr. Joó Ferenc adományából készítette el Farkas Pál szobrászművész, 1992-ben. A Liszt Ferenc téren, annak a Diczenty-ház felé néző oldalán áll.
  • Háry János másik szobra az Obsitos udvarház (Garay tér 16.) bejárata feletti párkányon üldögélve tekint le a járókelőkre. Adorjáni Endre bronzból készült alkotását 2007-ben öntötték.
  • Az Ivó szarvas szobra a Mészáros Lázár utcában, a Gemenc Szálló előtt látható.

Götz Sándor szobrászművész alkotását 1976-ban állították fel.

  • Babits Mihály szobra (1) a Szent István tér dísze. Kiss Kovács Gyula munkája 1971-ben készült el. Először a költő nevét viselő művelődési ház melletti kis térre állították fel, onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá.
  • Babits Mihály szobra (2) Farkas Pál munkája. 1981-ben avatták fel. A töprengő költő életnagyságú bronzalakja Babits Mihály szülőházának udvarán, egy mészkő talapzaton álló mészkőfotelben ül.
  • Liszt Ferenc szobra Borsos Miklós alkotása. A mellszobrot 1981-ben avatták fel a Liszt Ferenc téren. A zeneszerzőnek a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja kezdeményezésére állítottak szobrot a róla elnevezett zeneiskolának helyet adó Augusz ház melletti sétakertbe.
  • Wosinsky Mór mellszobrát Farkas Pál készítette el, 1982-ben. A múzeum első igazgatójának szobrát először a múzeum épületében helyezték el, később került mostani helyére: a Szent István tér 26. (azaz a múzeum) előtt áll. A szobor egy másik példányát 1995-ben állították fel a Bezerédj utcában, a római katolikus plébánia udvarán. Létezik egy harmadik példánya is, az Tolnán, a sportcsarnok előtt áll.
  • Az első világháborús emlékmű Orbán Antal munkája (1924). A Szent István téren áll.
  • A második világháborús emlékmű Fusz György munkája (1992). Ugyancsak a Szent István téren áll.
  • Az 1919-es mártírok emlékműve Makrisz Agamemnon alkotása. Talapzatán a Tanácsköztársaság bukása után kivégzett kommunisták névsora olvasható. Ugyancsak a Szent István téren állt. 2009. október 5-én az önkormányzat döntése alapján a budatétényi Szoborparkba szállították.[26]
  • Az 1956-os forradalmi emlékmű is a Szent István tér dísze. Csíkszentmihályi Róbert munkáját 2000. október 29-én, a Szekszárdi Nemzeti Bizottság megalakulásának évfordulóján avatták föl. 1956. október végéig egy szovjet hősi emlékmű állt itt; eltávolítása után a helyén egy kis fűzfa sarjadt. 1971-ben egy fehér kőszobrot állítottak ide – hogy az emlékműnek helyet csináljanak, Tar István: A Bőség szobra című alkotását a Tartsay Vilmos utcába helyezték át.
  • Az emlékmű mögött egy 1956-os forradalmi emlékoszlopnak nevezett kopjafa áll. Bakó László kompozícióját 1989-ben a Béla téren állították fel; ezt is 2000. október 29-ére hozták át ide. Az oszlop talapzata egy négyszögletes kőlap, amin mind a négy irányból az 1956 évszám olvasható.
  • Az Oázis szökőkút Kis Ildikó műve, a Találka tér dísze.
  • A Millecentenáriumi emlékmű Adorjáni Endre és Farkas Pál munkája (1996). A Liszt Ferenc téren áll. A siklósi márványból vágott, az egymást követő évszázadokat jelképező lapokat helyi jellegzetességekre és eseményekre utaló motívumok díszítik.
  • A Millenniumi kaput a Forma-Symposion művészei:
  • Csíkvári Péter (tervező)
  • Bakos Ildikó
  • Gábor Éva Mária
  • Gáti Gábor
  • Király Vilmos
  • Ligeti Erika (alkotók)
  • Szatmári Juhos László (kivitelező, a csoport alapítója) gyártották le 2000-ben. Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren, ahol az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve nyit teret a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló, félig kőből, félig fémből készült szimbolikus kapu szárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körben lefelé haladva mutatja be az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kulturális eseményeit, eredményeit.
  • Az Őszike szobor a Liszt Ferenc tér díszkútjának főalakja. Fusz György szobrászművész alkotta 1997-ben. Az Őszike (tücsök) elnevezés Babits Mihály: Szerenád című versére utal.
  • A Zsidó áldozatok emlékműve (domborműves sztélé) Konrád Sándor szobrászművész alkotása.
  • A Bőség szobra a Tartsay Vilmos utcában áll. Tar István alkotását (1971) eredetileg a Szent István tér díszének szánták, de 2000-ben áthelyezték ide, hogy a téren helyet csináljanak az 1956-os emlékműnek.
  • Cenci néni keresztje
  • A Holokauszt-emlékmű Szatmári Juhos László alkotása (2004). A Szent István téren, a Művészetek Háza előtt, a Boldogság-kapu mellett látható (a Művészetek Háza a második világháború előtt zsinagóga volt).
  • A Gyűrűkert Szatmári Juhos László alkotása. A bronz térplasztikát az ezeréves Tolna megye tiszteletére a Megyeháza kertjében, egy tömzsi oszlopon helyezték el. A gyűrű a kötődés, a város iránti hűséget jelképe. A kompozíció középpontban a templom áll, amit a Dunántúlra jellemző táj vesz körül szántóföldekkel, növényekkel. A művet 2009-ben dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel együtt leplezte le, majd Szabó Vilmos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébános szentelte fel, illetve áldotta meg.
  • A Hunor és Magyar székelykapu az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (jelenleg Szent László Középiskola, Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél áll 2000 óta. Király László műve nem egy szokványos székelykapu, hanem igényes, sajátos stílusú alakokkal utal őseinkre. A kapu két oldalán Hunor és Magyar izmos, erős férfialakja áll őrt. A Rege a csodaszarvasról jelenetei között a „Száll a madár, száll az ének” idézetet olvashatjuk.
  • Az ugyancsak az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél álló harangláb is Király László munkája. A 2007-ben felállított kompozícióba bronz harangot terveztek, de az végül nem készült el. Egy ünnepségre úgy kértek kölcsön egy harangot, majd az alkotó néhány év múlva belátta, hogy a tervezett harangról le kell mondania, fából faragott egy pótlást annak helyére.
  • A középiskola hosszú utcafrontja előtt három alkotás áll:
    • Ady Endre mészkőből készült mellszobrát tömzsi, négyszögletes márványoszlopon helyezték el, 1969-ben. Az oszlopon az ADY felirat olvasható. Hadik Gyula műve az iskola egykori névadójának állít emléket;
    • Bakó László: Sivatagi rózsa című szobrát 2002-ben állították fel;
    • van még egy sajátos, részben figurális benyomást keltő kompozíció is.
  • Wigand János síremlékét a Garay János Gimnázium Öregdiák Szövetsége állíttatta 1923-ban az alsóvárosi temetőben, az intézmény első igazgatójának sírjára.

Képgaléria[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

  • Pünkösdi Fesztivál
  • Duna-menti Folklórfesztivál
  • Szekszárdi Szüreti Napok
  • Adidas Streetball fesztivál
  • Gemenc Nagydíj (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
  • Gróf Zichy Futóverseny
  • Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe
  • Borvidék Félmaraton Futóverseny
  • Microphon Próba 2016 előtt

Oktatás[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

Pécsi Tudományegyetem – Illyés Gyula Kar

Szekszárdiak[szerkesztés]

Az ún. Remete kápolna a város szélén

Testvér- és partnervárosok[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szekszárd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  3. Pl. az 1830-as években ebben az alakban tűnik fel nyomtatásban a római katolikus halotti anyakönyv fejlécében.
  4. "enim calvus et colore brunus erat" - Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Budapest, Osiris. 1999, 114. – SRH I. Budapest, Nap Kiadó (reprint). 1999, 180.
  5. László Gyula, A Szent László legenda középkori falképei. Budapest, 1993, 23., 19. jegyzet és 65, 69, 96, 147, 152 kép
  6. Klima László: Fehér és fekete. Duális társadalmi struktúrák a népvándorlás kori népeknél. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31 (1993) 115 – 126.
  7. Jankovich Marcell: Csillagok közt fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Budapest, 2006, 12., 150. 3. jegyzet
  8. Pais Dezső: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele, mint nyelvi emlék. In: Szent István Emlékkönyv. Budapest (reprint), 1988, 621- 625.
  9. Czuczor és Fogarasi 1870
  10. Kiss Lajos 602. o.
  11. Dr. Papp-Váry, Árpád. Középiskolai történelmi atlasz. Budapest: Cartographia Kft., 43. o. (2005). ISBN 963 352 557 8 CM 
  12. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  13. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  14. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  17. [1]
  18. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  19. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  20. a b c http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  21. a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  22. http://kadarka.net/cikkek-kat/digitalis-tablak-tajekoztatjak-az-utasokat-szekszardon
  23. http://kadarka.net/cikkek-kat/tizenkilenc-buszobol-ujult-meg-szekszardon
  24. Archivált másolat. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  25. A mi kis városunk. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 1.)
  26. Archivált másolat. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 1.)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Szekszárd
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]