Izmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izmény
Izmény címere
Izmény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Kelemen Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7353
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 475 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 33,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Izmény (Magyarország)
Izmény
Izmény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 53″, k. h. 18° 24′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 53″, k. h. 18° 24′ 49″
Izmény (Tolna megye)
Izmény
Izmény
Pozíció Tolna megye térképén
Izmény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Izmény témájú médiaállományokat.

Izmény (németül: Ismi[3])község a Dél-Dunántúl régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombságban, a Mecsektől északra található. Szekszárd, a megyeszékhely kb. 35 km-re, míg a legközelebbi város, Bonyhád kb. 15 km-re található. Szomszédos település: Györe.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Bonyhádot Szászváron keresztül Kaposszekcsővel (611-es főút) (vagy Komlóval) összekötő alsóbbrendű útról érhető el, egy bekötőúton Györén keresztül. Zsáktelepülés.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 6 km-re lévő Máza-Szászvár[4] a MÁV 50-es számú, Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete 5 főből és a polgármesterből áll.

  • Név: Izmény Község Önkormányzata
  • Cím: 7353 Izmény, Fő u. 23
  • Tel.: 74/483-765
  • Fax: 74/483-765
  • E-mail: izmeny@tolna.net
  • Hivatalos honlap: izmeny.hu

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban, illetve az ókorban is lakott volt a település környéke.

Első írásos említése 1261-ből származik.

A török hódoltság idején elpusztult, és teljesen elnéptelenedett. Sokáig pusztán állt, csak a XVIII. század második felében érkeztek sváb telepesek a faluba Bajorország területéről.

A második világháború után a német családok többségét kitelepítették, helyükre a bukovinai Andrásfalváról székelyek, míg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a felvidéki Nagysallóról magyarok érkeztek.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a lakosok 99%-a magyarnak (ezen belül 3% német nemzetiségűnek), 1%-a cigánynak vallotta magát.[5]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 88%-a római katolikus, kb. 5%-a evangélikus és kb. 4,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Főleg az egykori bukovinai székelyek vallása. A Pécsi egyházmegye (püspökség) Komlói Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Pál. Római katolikus anyakönyveit 1955-től vezetik.

Református egyház[szerkesztés]

A Felvidékről áttelepült magyar családok hozták magukkal a református vallást. A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Evangélikus templomát 1785-ben építették a sváb telepesek. Jelenleg már csak kb. 5-6 evangélikus vallású család él a településen.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom: 1785-ben épült, késő barokk stílusban. 1928-ban és 1996-ban felújították.
  • Emlékkereszt: A kitelepített izményi evangélikus emlékére állították.
  • Székely tájház: A székelyek népművészeti értékeit, használati tárgyait, bútorait, ruháit mutatja be.
  • Római katolikus (Szent Péter és Pál-) templom: 1945-ben épült.

Civil szervezetek[szerkesztés]

  • Bukovinai Székely Népi Együttes

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Izmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=maza
  5. ^ a b [1]
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 9638562013

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]