Dunakömlőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dunakömlőd (németül Kimling) Pakshoz tartozó, dombokra épült település a 6-os főút mellett, korábban önálló község. Távolsága Pakstól 5 kilométer, mintegy 1300 lakosa van. Telefonkörzetszáma 75, irányítószáma 7027.

1978-ban csatolták Pakshoz.[1]

Lussonium[szerkesztés]

Egyik dombja tetején épült a római erőd Lussonium (valószínűleg az 1. század közepén), amelynek feltárása ma is folyik. Sok értékes leletre bukkantak itt, többek közt úgynevezett „római katonai diplomákra”, két fémszállal összefűzött 10×13 centiméteres bronzlemezekre, amelyek a veterán katona által megszerzett jogokat tartalmazták. Az első katonai diplomát 1969-ben dr. Visy Zsolt fedezte fel. Az ezredforduló után itt alakították ki Tolna megye első római romkertjét.

Neve[szerkesztés]

A Szent Miklósról elnevezett valamikori madocsai bencés apátság alapítólevele, amelyet 1145-ben kelteztek, II. Géza király idejében, Kemled néven említi a községet, amely a dokumentum szerint a Zeenthemagoch nemzetségbeli Joachimé volt. 1336-ban Kumlend, 1333-ban Keulend, 1334-ben Kemleud néven említik a források, 1502-ben már Kömlőd. Dunakömlődnek 1903 óta nevezik. Előtagját a községnevek törzskönyvezéséről szóló törvény alapján kapta, mert nem lehetnek azonos nevű települések az országban. (Komárom megyében van Kömlőd.)

Története a középkortól[szerkesztés]

Csánki Dezső szerint Kömlőd az 1510-es években legalább vásáros hely volt, de lehet, hogy mezőváros. A török hódoltság és a 17. század véres harcai azonban csaknem teljesen elpusztították a települést. 1776-ban csak 25 család lakott itt.

1705-ben Vak Bottyán a dombon épített fellegvárat, amelyet azóta Bottyán-várnak neveznek. Vak Bottyánnak ma szobra van Dunakömlődön.

Dunakömlődre 1785-ben 157 német család települt. Szent Imrének szentelt temploma 1789-ben épült.

Dunakömlőd a második világháború után a hazai németek kitelepítése által legjobban sújtott települések közé tartozott.[2]

Sípálya, halászcsárda[szerkesztés]

Bár a falu dombokra épült, nem hegyekre, az 1980-as évek közepe óta kivilágítható sípályája van, felvonóval. A kis tengerszint feletti magasság ellenére (125-185 méter) minden télen sikerül beüzemelni.[3]

A falunak messze földön híres halászcsárdája van, ahová gyakran térnek be a 6-os úton elhaladók.

Híres emberek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]