Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal

Pusztaszabolcs–Dunaújváros– Paks vasútvonal
Tehervonat Dunaújvárosban
Vonalszám:	42
Vonal:	Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks
Hossz:	79 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	Pusztaszabolcs–Dunaújváros között 25 kV, 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	100/80/60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal témájú médiaállományokat.
40a Budapest felé 0 Pusztaszabolcs 6207 Adonyi út 40 Dombóvár, 44 Székesfehérvár felé 6209 9 Adony kiágazás az Adonyi kikötő felé Adonyi-főcsatorna 6208 17 Kulcs mh. 60 443 20 Rácalmás iparvágány a Dunaújvárosi kikötő felé 24 Dunapentele 25 Dunaújváros külső 27 Dunaújváros Dózsa György út kiágazás a Dunai Vasmű felé 33 Újvenyim 6228 39 Mezőfalva Mezőfalva elágazás 43 Rétszilas felé 41 Ménesmajor 48 Előszállás Előszállás utca 56 Dunaföldvár régi 151a Solt felé 64 Bölcske 5111 72 Dunakömlőd Ópaks 77 Paks-Dunapart megállóhely 79 Paks vasútállomás Paksi atomerőmű

A Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú, Dunaújvárosig villamosított vasútvonala a Mezőföld keleti peremén, a Duna jobb partja mentén. Hozzá kapcsolódik a 43-as számú Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal, mely tulajdonképpen e vonal kiegészítése Rétszilas irányába.

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

Története

A Fejér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként. A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.

Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé (Tolna-Mözs vasútállomásig, ami által a vonal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalhoz csatlakozhatott volna), a beruházást azonban a Duna-menti magaspart megerősítési munkáinak hatalmasra rúgó költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a partoldal veszélyes mivoltából adódóan került a település központjától távol, északi irányban a téglagyár mellé.

A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídon átvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.

1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra: ennek során elsősorban a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás vasútállomását pedig áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét kiváltva hosszú bevágásokkal és töltésekkel vezették át a nyomvonalat a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás a korábbinál mintegy 2 kilométerrel délebbre épült meg. A vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.

A Paksi Atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva-Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása. 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel és északabbra egy, a 6-os út 1952-ben épült szakasza alatt aluljáróval megközelíthető megállóhelyet a dunai személyhajó kikötő mellett. A régi végállomást 1985-ben vasúti múzeumnak rendezték be, ami 2000-ig a Magyar Vasúttörténeti Park megnyitásáig működött.

A Pusztaszabolcs-Dunaújváros szakaszt 1983-ban villamosították, szeptember 5-én történt meg a villamos üzem felvétele. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt máig nem valósult meg.

Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt. Az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.

Dunaföldváron a Beszédes József híd 2001-es felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az 52-es főút új, a városközpontot elkerülő szakasza. Az összekötő vasút egykori nyomvonalán 2015-ben kerékpárút épült.

Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. 2001-ben itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.

Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. 2009-re az épület maradéka is elbontásra került.

A pálya

A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.

Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítással, fényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. Mezőfalva elágazásig a felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljakon fekszik.

Dunaújvárostól Paks végállomásig a vasútvonal nem villamosított. Itt állomástávolságú közlekedés van. Az állomások jelzői vonóvezetékes alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezés működik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti, míg a kisebb jelentőségű földutakon nem biztosított útátjárók vannak. A rendszeresen karbantartott felépítmény hagyományos, - Paks Duna parti, egymáshoz hegesztett sínszálas, GEO-s sínleerősítésű szakaszát kivéve - szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljakon a GEO-s mellett vegyesen közvetlen síncsavaros, alátétlemezes lerögzítéssel. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.

Lassan bejárandó pályarészek

A vasútvonalon a pályasebesség Pusztaszabolcs és Mezőfalva elágazás között 100 km/h, onnan tovább Paksig 60 km/h. A vonalon az alábbi lassújelek vannak érvényben:

• 0-5 szelvény között 60 km/h
• 5-18 szelvények között ívviszony miatt 80 km/h
• az 50-54 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a Paks felől érkező (páratlan számú) vonatoknak 60 km/h
• Adony előtt a 75-76 szelvényközben siklás okozta pályaállapotok miatt 60 km/h
• Rácalmás állomás előtt a 187-190 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
• Rácalmás és Dunaújváros között pályaállapotok miatt a 200-227 szelvények között 80 km/h, 227-233 szelvények között 60 km/h, a 233-245 szelvények között 80 km/h
• Dunaújváros előtt a 277-280 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
• Dunaújváros előtt a 279-289 szelvények között, ívviszony miatt 90 km/h
• Előszállás után, a régi barotai iparvágány-kiágazás őrizetlen nyíltvonali kitérője 20 km/h sebességgel közelíthető meg
• Dunaföldvár után az 553-569 szelvények között, rálátás hiánya és pályaállapotok miatt 20 km/h, illetve 40 km/h

Forgalom

• Budapest és Dunaújváros között ütemes menetrend szerint személyvonatok közlekednek, illetve jelentős teherforgalom folyik.
• Paksra csekély, de rendszeres teherforgalom főleg az atomerőművet valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki.
• 2012 tavaszától a dunaföldvári bioetanolgyár beindulásával rendszeressé váltak a tartálykocsis tehervonatok a térségben. Mivel a használt iparvágány kiágazása Előszállás felé néz, a vonatok körüljárás és vonatcsere céljából bejárnak Dunaföldvár állomásra. Azóta komoly teherforgalmat bonyolít le. A vontató mozdonyok június 1-je^[mikor?] óta a CER dízel mozdonyai, de gyakran előfordul a MÁV Start Szergejeinek bérlése is, Remot illetve Classic Szergejek is. Az iparvágány nem a gyár területén helyezkedik el, így a készterméket teherautókkal szállítják át az üzemből a vasúthoz.

Vontatójárművek

Személyszállítás

Pusztaszabolcs és Dunaújváros között a személyvonatokat kivétel nélkül Stadler FLIRT motorvonatok továbbítják a Budapest-Pusztaszabolcs-Dunaújváros viszonylatban.

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

Teherszállítás

A Budapestről és Dunaújvárosból induló, illetve oda érkező irányvonatokat zömében MÁV V63 sorozatú mozdonyokkal továbbítják, de nem ritka külföldi, illetve magánvasúti mozdony sem. A helyi tolatós teherforgalmat korszerűsített MÁV M62 vagy MÁV M43-as gépekkel szolgálják ki. Dunaújváros-Paks között a tolatós tehervonatokat szabad M62-es híján M43-as mozdonyok vontatják. A Közelmúltban Dunaföldváron egy új gyártelep létesült, amelyhez iparvágány is épült.

A vasútvonal jövőbeni kilátásai

A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Ugyan nincsen tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják.

Járatok

A lista a 2020–2021-es menetrend adatait tartalmazza.

Vonat	Útvonal
személyvonatok
S42	Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dunaújváros
G42	Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dunaújváros
S430	Dunaújváros – Rétszilas – Cece – Simontornya (pótlóbusz)
S431	Dunaújváros – Rétszilas – Simontornya
S432	Dunaújváros – Rétszilas – Cece

További információk

• Dunaföldvári bioetanol üzem