Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztaszabolcs–Dunaújváros–
Paks vasútvonal
Tehervonat Dunaújvárosban
Tehervonat Dunaújvárosban
A Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal útvonala
Vonalszám:42
Vonal:Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks
Hossz:79 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:PusztaszabolcsDunaújváros között
25 kV, 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100/80/60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal témájú médiaállományokat.
40a Budapest felé
0 Pusztaszabolcs
6207 Adonyi út
40 Dombóvár, 44 Székesfehérvár felé
6209
9 Adony
kiágazás az Adonyi kikötő felé
Adonyi-főcsatorna
6208
17 Kulcs mh.
60 443
20 Rácalmás
iparvágány a Dunaújvárosi kikötő felé
24 Dunapentele
25 Dunaújváros külső
27 Dunaújváros
Dózsa György út
kiágazás a Dunai Vasmű felé
33 Újvenyim
Nagyvenyim
Hercegfalva
6228
39 Mezőfalva
Mezőfalva elágazás 43 Rétszilas felé
41 Ménesmajor
48 Előszállás
Barota iparvágány a bioetanol rakodó felé
Előszállás utca
6229 Külső Kéri út
Külső Téglaház utca
56 Dunaföldvár
régi 151a Solt felé
64 Bölcske
5111
72 Dunakömlőd
Ópaks
77 Paks-Dunapart megállóhely
79 Paks vasútállomás
Paksi atomerőmű

A Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú, Dunaújvárosig villamosított vasútvonala a Mezőföld keleti peremén, a Duna jobb partja mentén. Hozzá kapcsolódik a 43-as számú Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal, amely tulajdonképpen e vonal kiegészítése Rétszilas irányába.

Pakson a Duna-parton a 6-os főúttal párhuzamosan halad a vonal

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt.[1]

Története[szerkesztés]

A Fejér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként.[2] A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.

Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé (Tolna-Mözs vasútállomásig, ami által a vonal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalhoz csatlakozhatott volna), a beruházást azonban a Duna jobbpartán húzódó magaspart megerősítési munkáinak hatalmasra rúgó költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a partoldal veszélyes mivoltából adódóan került a település központjától távol, északi irányban a téglagyár mellé.[3]

A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídon átvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.

1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra: ennek során elsősorban a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás vasútállomását pedig áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét kiváltva hosszú bevágásokkal és töltésekkel vezették át a nyomvonalat a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás a korábbinál mintegy 2 kilométerrel délebbre épült meg. A vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.

A Paksi Atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva-Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása. 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel és északabbra egy, a 6-os út 1952-ben épült szakasza alatt aluljáróval megközelíthető megállóhelyet a dunai személyhajó kikötő mellett. A régi végállomást 1985-ben vasúti múzeumnak rendezték be, ami 2000-ig a Magyar Vasúttörténeti Park megnyitásáig működött.

A Pusztaszabolcs-Dunaújváros szakaszt 1983-ban villamosították, szeptember 5-én történt meg a villamos üzem felvétele. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt máig nem valósult meg.

Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt. Az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.

Dunaföldváron a Beszédes József híd 2001-es felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az 52-es főút új, a városközpontot elkerülő szakasza. Az összekötő vasút egykori nyomvonalán 2015-ben kerékpárút épült.

Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. 2001-ben az itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.[4]

Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. 2009-re az épület maradéka is elbontásra került.[5]

2023. december 10-től a vasútvonalon Kulcs megállóhelyen feltételes megállási rend került bevezetésre, ezzel egyidőben megszűnt Dunaújváros külső megállóhely.[6]

A pálya[szerkesztés]

A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.

Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítással, fényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. Mezőfalva elágazásig a felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljakon fekszik.

Dunaújvárostól Paks végállomásig a vasútvonal nem villamosított. Itt állomástávolságú közlekedés van. Az állomások jelzői vonóvezetékes alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezés működik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti, míg a kisebb jelentőségű földutakon nem biztosított útátjárók vannak. A rendszeresen karbantartott felépítmény hagyományos, - Paks Duna parti, egymáshoz hegesztett sínszálas, GEO-s sínleerősítésű szakaszát kivéve - szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljakon a GEO-s mellett vegyesen közvetlen síncsavaros, alátétlemezes lerögzítéssel. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.

A paksi Duna-parton, a végállomás és a korábbi Ópaks állomás közötti pályaszakaszt 2021 nyarán felújították fel az erőmű bővítésére készülve: a vasúti pálya felépítményét felszedték, a kőágy megerősítése után SMD-80/UVP típusú vágányépítő géplánccal fektették le az új sínrendszert. A pályaszakasz új fénysorompókat és hozzá tartozó biztosítóberendezéseket kapott egészen Dunaföldvárig.

Lassan bejárandó pályarészek[szerkesztés]

A vasútvonalon a pályasebesség Pusztaszabolcs és Mezőfalva elágazás között 100 km/h, onnan tovább Paksig 60 km/h. A vonalon az alábbi lassújelek vannak érvényben:

  • 0-5 szelvény között 60 km/h
  • 5-18 szelvények között ívviszony miatt 80 km/h
  • az 50-54 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a Paks felől érkező (páratlan számú) vonatoknak 60 km/h
  • Adony előtt a 75-76 szelvényközben siklás okozta pályaállapotok miatt 60 km/h
  • Rácalmás állomás előtt a 187-190 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
  • Rácalmás és Dunaújváros között pályaállapotok miatt a 200-227 szelvények között 80 km/h, 227-233 szelvények között 60 km/h, a 233-245 szelvények között 80 km/h
  • Dunaújváros előtt a 277-280 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
  • Dunaújváros előtt a 279-289 szelvények között, ívviszony miatt 90 km/h
  • Előszállás után, a barotai iparvágány-kiágazás őrizetlen nyíltvonali kitérője 20 km/h sebességgel közelíthető meg
  • Dunaföldvár után az 553-569 szelvények között, rálátás hiánya és pályaállapotok miatt 20 km/h, illetve 40 km/h

Forgalom[szerkesztés]

  • Budapest és Dunaújváros között ütemes menetrend szerint személyvonatok közlekednek, illetve jelentős teherforgalom folyik.
  • Paksra a csekély, de rendszeres teherforgalom főleg az atomerőművet valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki.
  • 2012 tavaszától a dunaföldvári Pannonia bioetanolgyár beindulásával rendszeressé váltak a hetente többször forduló tartálykocsis tehervonatok a térségben.[7] Mivel a használt iparvágány kiágazása Előszállás felé néz, a vonatok körüljárás és vonatcsere céljából bejárnak Dunaföldvár állomásra. Azóta komoly teherforgalmat bonyolít le. A vontató mozdonyok 2012 június 1-je óta a CER dízel mozdonyai, de gyakran előfordul a MÁV Start Szergejeinek bérlése is, Remot illetve Classic Szergejek is. Az iparvágány a város északi határában üzemelő gyártól távolabb, a külterületi Barótapuszta városrésznél ágazik ki, így a készterméket teherautókkal szállítják át az üzemből a vasúti rakodóhoz.[8]

Vontatójárművek[szerkesztés]

Személyszállítás[szerkesztés]

Pusztaszabolcs és Dunaújváros között a személyvonatokat mind Stadler FLIRT motorvonatok továbbítják a Budapest-Pusztaszabolcs-Dunaújváros viszonylatban.

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt.[1]

Teherszállítás[szerkesztés]

A Budapestről és Dunaújvárosból induló, illetve oda érkező irányvonatokat zömében MÁV V63 sorozatú mozdonyokkal továbbítják, gyakran látni külföldi, illetve magánvasúti mozdonyokat is. A helyi tolatós teherforgalmat a korszerűsített MÁV M62 vagy MÁV M43-as gépekkel szolgálják ki. Dunaújváros-Paks között a bioetanol szállítmányok mellett a ritka tolatós tehervonatokat M62-es és M43-as mozdonyok vontatják. A közelmúltban Dunaföldváron egy új gyártelep létesült, amelyhez iparvágány is épült.

A vasútvonal jövőbeni kilátásai[szerkesztés]

A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Ugyan nincsen tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják.

Járatok[szerkesztés]

A lista a 2022–2023-as menetrend adatait tartalmazza.[9]

Vonat Útvonal
személyvonatok
 S42  Budapest-DéliÉrd felsőPusztaszabolcsDunaújváros
 Z42  Budapest-DéliÉrd felsőPusztaszabolcsDunaújváros
 S431  Dunaújváros – Rétszilas – Simontornya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 271. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Paks letűnt Duna-partja - Dunai Szigetek blog, 2022.02.19.
  4. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=opak
  5. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bolc
  6. [1]
  7. Brückner Gergely - Nagyhatalom vagyunk megújuló energiában, csak épp nem Magyarországon használjuk fel (Telex.hu, 2022.12.20.)
  8. Vörös Attila - Elindult az első dunaföldvári biotetanol-vonat (Indóház Online, 20212.04.26.)
  9. Belföldi közforgalmú menetrend. mavcsoport.hu. MÁV-START Zrt. (Hozzáférés: 2023. december 18.) (PDF)

További információk[szerkesztés]