Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pusztaszabolcs–Dunaújváros–
Paks vasútvonal
Pusztaszabolcs felvételi épülete
Pusztaszabolcs felvételi épülete
A Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 42
Vonal: Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks
Hossz: 79 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: PusztaszabolcsDunaújváros között
25 kV, 50 Hz ~
Maximális sebesség: 100 / 60 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 40 Budapest felé
BSicon BHF.svg 0 Pusztaszabolcs
BSicon ABZgr.svg 40 Dombóvár felé, 44 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 9 Adony
BSicon HST.svg 17 Kulcs mh.
BSicon BHF.svg 20 Rácalmás
BSicon HST.svg 25 Dunaújváros külső
BSicon BHF.svg 27 Dunaújváros
BSicon HST.svg 33 Újvenyim
BSicon BHF.svg 39 Mezőfalva
BSicon ABZgr.svg 43 Rétszilas felé
BSicon eHST.svg 41 Ménesmajor
BSicon eBHF.svg 48 Előszállás
BSicon eBHF.svg 56 Dunaföldvár
BSicon eABZgl.svg régi Dunaföldvár–Solt-vasútvonal Solt felé
BSicon eHST.svg 64 Bölcske
BSicon eHST.svg 72 Dunakömlőd
BSicon eBHF.svg Ópaks
BSicon eHST.svg 77 Paks-Dunapart megállóhely
BSicon eBHF.svg 79 Paks vasútállomás
BSicon KDSTe.svg Paksi atomerőmű

A Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú, Dunaújvárosig villamosított vasútvonala. A 43-as számú vasútvonal tulajdonképpen a 42-es számú vonal kiegészítése Rétszilas irányába.

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]

Története[szerkesztés]

A Fejér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként.[2] A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.

Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé, ezt azonban a Duna partoldalának megerősítési munkáinak hatalmas költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a veszélyes partoldal miatt került a településtől viszonylag távolra.

A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídon átvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.

1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra, a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás vasútállomásat áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét hosszú bevágásokkal és töltésekkel kiváltva vezették át a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás mintegy 2 km-rel délebbre épült meg. A vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.

A Paksi atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva - Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása, 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel, valamint egy megállóhelyet a város északi részén. A régi végállomást 1985-ös megnyitással vasúti múzeumnak rendezték be.

A Pusztaszabolcs - Dunaújváros szakaszt 1983 -ban villamosították, szeptember 5-én indult meg a villamosüzem. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt mindmáig nem valósult meg.

Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt, az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.

A Dunaföldvári híd felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az 52-es főút új, a városközpontot elkerülő szakasza.

Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. Az addig itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.

Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. Később az épület maradéka is elbontásra került.

A pálya[szerkesztés]

A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.

Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítással, fényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. A felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljakon fekszik.

Mezőfalva elágazástól Paks végállomásig szintén állomástávú közlekedés van. Az állomások jelzői alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezés működik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti. A felépítmény hagyományos, szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljas. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.

Lassan bejárandó pályarészek[szerkesztés]

A vasútvonalon a pályasebesség Pusztaszabolcs és Mezőfalva között 100 km/h, Mezőfalvától 60 km/h. A vonalon az alábbi lassújelek vannak érvényben:

  • 0-5 szelvény között 60 km/h
  • 5-18 szelvények között ívviszony miatt 80 km/h
  • az 50-54 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a Paks felől érkező (páratlan számú) vonatoknak 60 km/h
  • Adony előtt a 75-76 szelvényközben siklás okozta pályaállapotok miatt 60 km/h
  • Rácalmás állomás előtt a 187-190 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
  • Rácalmás és Dunaújváros között pályaállapotok miatt a 200-227 szelvények között 80 km/h, 227-233 szelvények között 60 km/h, a 233-245 szelvények között 80 km/h
  • Dunaújváros előtt a 277-280 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
  • Dunaújváros előtt a 279-289 szelvények között, ívviszony miatt 90 km/h
  • Előszállás után, a régi barotai iparvágány-kiágazás őrizetlen nyíltvonali kitérője 20 km/h sebességgel közelíthető meg
  • Dunaföldvár után az 553-569 szelvények között, rálátás hiánya és pályaállapotok miatt 20 km/h, illetve 40 km/h

Forgalom[szerkesztés]

  • Budapest és Dunaújváros között ütemes menetrend szerint személyvonatok közlekednek, illetve jelentős teherforgalom folyik.
  • Paksra csekély, de rendszeres teherforgalom főleg az atomerőművet valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki.
  • 2012 tavaszától a dunaföldvári bioetanolgyár beindulásával rendszeressé váltak a tartálykocsis tehervonatok a térségben. Mivel a használt iparvágány kiágazása Előszállás felé néz, a vonatok körüljárás és vonatcsere céljából bejárnak Dunaföldvár állomásra. A vontató mozdonyok szinte kivétel nélkül remot M62-esek. Az iparvágány nem a gyár területén helyezkedik el, így a készterméket teherautókkal szállítják át az üzemből a vasúthoz.

Vontatójárművek[szerkesztés]

Személyszállítás[szerkesztés]

Pusztaszabolcs és Dunaújváros között a személyvonatokat MÁV V43-as mozdonyok továbbítják, illetve újabban megjelentek a Stadler FLIRT motorvonatai a Budapest-Pusztaszabolcs-Dunaújváros távolsági viszonylatban. A helyi személyforgalomban korszerűsített Bzmot motorvonatok közlekednek.

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]

Teherszállítás[szerkesztés]

A Budapestről és Dunaújvárosból induló, illetve oda érkező irányvonatokat MÁV V63 sorozatú mozdonyokkal továbbítják, a helyi tolatós teherforgalmat korszerűsített MÁV M62 vagy MÁV M43-as gépekkel szolgálják ki. Dunaújváros-Paks között a tolatós tehervonatokat szabad M62-es híján M43-as mozdonyok vontatják. A Közelmúltban Dunaföldváron egy új gyártelep létesült, amelyhez iparvágány is épült.

A vasútvonal jövőbeni kilátásai[szerkesztés]

A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Habár nincs tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják.

Járatok[szerkesztés]

A vonalon az S431-es és S432-es vonatok helyett S430-as jelzésű pótlóbuszok közlekednek.

S42 (Budapest-Déli – Pusztaszabolcs – Dunaújváros)
Sorszám Megállóhely Átszállási kapcsolatok
1 Budapest-Déli
végállomás
Budapest M2 Metro.svg
Logo tramway-budapest.svg 17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61
BKV busz symbol.svg 21, 21A, 39, 102, 139, 140, 140A, 142
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1256
BSicon MAV.svg  S10 ,  S12 ,  S30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  S40 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Kelenföld Budapest M4 Metro.svg
Logo tramway-budapest.svg 19, 49
BKV busz symbol.svg 8E, 40, 40B, 40E, 53, 58, 87, 88, 88B, 101B, 101E, 103, 108E, 141, 150, 153, 154, 154B, 172, 172B, 173, 187, 188E, 250, 250B, 251, 251A, 272
Bkktavolsagibusz.svg 689, 691, 710, 712, 715, 720, 722, 724, 725, 731, 732, 734, 735, 736, 760, 762, 763, 767, 777, 778, 799
BSicon MAV.svg  S10 ,  G10 ,  S12 ,  S30 ,  G30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  S36 ,  S40 ,  G43 , IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat, Railjet logo.svg
* Budafok BKV busz symbol.svg 33, 58, 114, 133E, 141, 158, 213, 214, 241, 241A, 250, 250B, 251, 251A
Logo tramway-budapest.svg 47, 56
Bkktavolsagibusz.svg 702, 703
BSicon MAV.svg  S30 ,  S34 ,  S35 ,  S36 ,  S40 ,  G30 ,  G43 
3 Érd alsó Bkktavolsagibusz.svg 699, 700, 701, 702, 703, 705, 710, 712, 715, 720, 722, 731, 734, 735, 736, 741, 742, 744, 745, 746, 755, 756
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1120, 1134
BSicon MAV.svg  S30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  S36 ,  S40 ,  G30 
4 Tárnok Bkktavolsagibusz.svg 741, 742
BSicon MAV.svg  S30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  S36 ,  S40 ,  G30 ,  G43 
5 Érd felső Bkktavolsagibusz.svg 699, 700, 701, 702, 703, 705, 710, 712, 715, 720, 722, 731, 734, 735, 736, 741, 742, 744, 745, 746, 755, 756
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1120, 1134
BSicon MAV.svg  S40 
6 Érd BSicon MAV.svg  S40 
7 Százhalombatta Bkktavolsagibusz.svg 705, 708, 709, 710, 712, 715, 756
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1120, 1134
BSicon MAV.svg  S40 , IC
8 Dunai Finomító Bkktavolsagibusz.svg 705, 2702
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1120
BSicon MAV.svg  S40 
9 Ercsi Bkktavolsagibusz.svg 2702
BSicon MAV.svg  S40 
10 Iváncsa Bkktavolsagibusz.svg Helyközi buszok
BSicon MAV.svg  S40 
11 Pusztaszabolcs
végállomás hajnalban
Bkktavolsagibusz.svg Helyközi buszok
BSicon MAV.svg  S40 ,  S440 
12 Adony
13 Kulcs
14 Rácalmás
15 Dunaújváros külső Bkktavolsagibusz.svg Helyközi buszok
16 Dunaújváros
végállomás
Bkktavolsagibusz.svg Helyközi buszok
BSicon MAV.svg  S430 
S430 (Dunaújváros – Cece – Simontornya)
Sorszám Megállóhely Km
1 Dunaújváros
végállomás
0
2 Újvenyim 6
3 Mezőfalva 12
4 Nagykarácsony felső 17
5 Alap 28
6 Rétszilas alsó 29
7 Cece 39
8 Sáregres 49
9 Simontornya
végállomás
54

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 271. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)