Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal
Pusztaszabolcs–Dunaújváros–
Paks vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pusztaszabolcs felvételi épülete |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 42 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 79 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | Pusztaszabolcs–Dunaújváros között 25 kV, 50 Hz ~ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 100 / 60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú, Dunaújvárosig villamosított vasútvonala. A 43-as számú vasútvonal tulajdonképpen a 42-es számú vonal kiegészítése Rétszilas irányába.
A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A Fejér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként.[2] A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.
Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé, ezt azonban a Duna partoldalának megerősítési munkáinak hatalmas költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a veszélyes partoldal miatt került a településtől viszonylag távolra.
A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídon átvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.
1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra, a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás vasútállomásat áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét hosszú bevágásokkal és töltésekkel kiváltva vezették át a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás mintegy 2 km-rel délebbre épült meg. A vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.
A Paksi atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva - Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása, 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel, valamint egy megállóhelyet a város északi részén. A régi végállomást 1985-ös megnyitással vasúti múzeumnak rendezték be.
A Pusztaszabolcs - Dunaújváros szakaszt 1983 -ban villamosították, szeptember 5-én indult meg a villamosüzem. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt mindmáig nem valósult meg.
Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt, az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.
A Dunaföldvári híd felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az 52-es főút új, a városközpontot elkerülő szakasza.
Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. Az addig itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.
Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. Később az épület maradéka is elbontásra került.
A pálya[szerkesztés]
A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.
Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítással, fényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. A felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljakon fekszik.
Mezőfalva elágazástól Paks végállomásig szintén állomástávú közlekedés van. Az állomások jelzői alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezés működik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti. A felépítmény hagyományos, szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljas. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.
Lassan bejárandó pályarészek[szerkesztés]
A vasútvonalon a pályasebesség Pusztaszabolcs és Mezőfalva között 100 km/h, Mezőfalvától 60 km/h. A vonalon az alábbi lassújelek vannak érvényben:
- 0-5 szelvény között 60 km/h
- 5-18 szelvények között ívviszony miatt 80 km/h
- az 50-54 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a Paks felől érkező (páratlan számú) vonatoknak 60 km/h
- Adony előtt a 75-76 szelvényközben siklás okozta pályaállapotok miatt 60 km/h
- Rácalmás állomás előtt a 187-190 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
- Rácalmás és Dunaújváros között pályaállapotok miatt a 200-227 szelvények között 80 km/h, 227-233 szelvények között 60 km/h, a 233-245 szelvények között 80 km/h
- Dunaújváros előtt a 277-280 szelvényközben, rálátás hiánya miatt az útátjáró előtt, csak a páratlan számú vonatoknak 50 km/h
- Dunaújváros előtt a 279-289 szelvények között, ívviszony miatt 90 km/h
- Előszállás után, a régi barotai iparvágány-kiágazás őrizetlen nyíltvonali kitérője 20 km/h sebességgel közelíthető meg
- Dunaföldvár után az 553-569 szelvények között, rálátás hiánya és pályaállapotok miatt 20 km/h, illetve 40 km/h
Forgalom[szerkesztés]
- Budapest és Dunaújváros között ütemes menetrend szerint személyvonatok közlekednek, illetve jelentős teherforgalom folyik.
- Paksra csekély, de rendszeres teherforgalom főleg az atomerőművet valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki.
- 2012 tavaszától a dunaföldvári bioetanolgyár beindulásával rendszeressé váltak a tartálykocsis tehervonatok a térségben. Mivel a használt iparvágány kiágazása Előszállás felé néz, a vonatok körüljárás és vonatcsere céljából bejárnak Dunaföldvár állomásra. A vontató mozdonyok szinte kivétel nélkül remot M62-esek. Az iparvágány nem a gyár területén helyezkedik el, így a készterméket teherautókkal szállítják át az üzemből a vasúthoz.
Vontatójárművek[szerkesztés]
Személyszállítás[szerkesztés]
Pusztaszabolcs és Dunaújváros között a személyvonatokat kivétel nélkül Stadler FLIRT motorvonatok továbbítják a Budapest-Pusztaszabolcs-Dunaújváros viszonylatban.
A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
Teherszállítás[szerkesztés]
A Budapestről és Dunaújvárosból induló, illetve oda érkező irányvonatokat zömében MÁV V63 sorozatú mozdonyokkal továbbítják, de nem ritka külföldi, illetve magánvasúti mozdony sem. A helyi tolatós teherforgalmat korszerűsített MÁV M62 vagy MÁV M43-as gépekkel szolgálják ki. Dunaújváros-Paks között a tolatós tehervonatokat szabad M62-es híján M43-as mozdonyok vontatják. A Közelmúltban Dunaföldváron egy új gyártelep létesült, amelyhez iparvágány is épült.
A vasútvonal jövőbeni kilátásai[szerkesztés]
A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Habár nincs tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják.
Járatok[szerkesztés]
A 40a vonalon végzett pályafelújítás miatt az S42-es és S40-es jelzésű vonatok Érd-alsó - Tárnok - Érd-felső kerülővel közlekednek 2019 tavaszáig.
A vonalon az S431-es és S432-es vonatok helyett S430-as jelzésű pótlóbuszok közlekednek a teljes vonalon.
| S42 (Budapest-Déli – Pusztaszabolcs – Dunaújváros) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sorszám | Megállóhely | Átszállási kapcsolatok | |||||
| 1 | Budapest-Déli végállomás |
  17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61 21, 21A, 39, 102, 139, 140, 140A, 142 1256 S10 , S12 , S30 , Z30 , S34 , S35 , S40 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
| |||||
| 2 | Kelenföld |  19, 49 8E, 40, 40B, 40E, 53, 58, 87, 88, 88B, 101B, 101E, 103, 108E, 141, 150, 153, 154, 154B, 172, 172B, 173, 187, 188E, 250, 250B, 251, 251A, 272 689, 691, 710, 712, 715, 720, 722, 724, 725, 731, 732, 734, 735, 736, 760, 762, 763, 767, 770, 774, 775, 777, 778, 798, 799 1257 S10 , G10 , S12 , S30 , Z30 , S34 , S35 , S36 , S40 , G43 , IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat, 
| |||||
| * | Budafok | 33, 58, 114, 133E, 141, 158, 213, 214, 241, 241A, 250, 250B, 251, 251A 47, 56 702, 703 S30 , S34 , S35 , S36 , S40 , G43
| |||||
| 3 | Érd alsó | 699, 700, 701, 702, 703, 705, 710, 712, 715, 720, 722, 731, 734, 735, 736, 741, 742, 744, 745, 746, 755, 756 1120, 1134 S30 , Z30 , S34 , S35 , S36 , S40
| |||||
| 4 | Tárnok | 741, 742 S30 , Z30 , S34 , S35 , S36 , S40 , G43
| |||||
| 5 | Érd felső | 699, 700, 701, 702, 703, 705, 710, 712, 715, 720, 722, 731, 734, 735, 736, 741, 742, 744, 745, 746, 755, 756 1120, 1134 S40
| |||||
| 6 | Érd | S40
| |||||
| 7 | Százhalombatta | 705, 708, 709, 710, 712, 715, 756 1120, 1134 S40 , IC
| |||||
| 8 | Dunai Finomító | 705, 2702 1120 S40
| |||||
| 9 | Ercsi | 2702 S40
| |||||
| 10 | Iváncsa | Helyközi buszok S40
| |||||
| 11 | Pusztaszabolcs végállomás hajnalban |
Helyközi buszok S40 , S440
| |||||
| 12 | Adony | ||||||
| 13 | Kulcs | ||||||
| 14 | Rácalmás | ||||||
| 15 | Dunaújváros külső | Helyközi buszok
| |||||
| 16 | Dunaújváros végállomás |
Helyközi buszok S430
| |||||
| S430 (Dunaújváros – Cece – Simontornya) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Sorszám | Megállóhely | Km | |||||
| 1 | Dunaújváros végállomás |
0 | |||||
| 2 | Újvenyim | 6 | |||||
| 3 | Mezőfalva | 12 | |||||
| 4 | Nagykarácsony felső | 17 | |||||
| 5 | Alap | 28 | |||||
| 6 | Rétszilas alsó | 29 | |||||
| 7 | Cece | 39 | |||||
| 8 | Sáregres | 49 | |||||
| 9 | Simontornya végállomás |
54 | |||||
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 271. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
