Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Debreden–Sáránd–
Nagykereki vasútvonal
Sáránd állomás MDmot szerelvénnyel
Sáránd állomás MDmot szerelvénnyel
A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 106
Vonal: Debreden–Sáránd–Nagykereki
Hossz: 53 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 60 km/h
100 Nyíregyháza felé
105 Nyírábrány felé
0 Debrecen
108 Füzesabony felé
100 Szolnok felé
2 Debrecen-Tégláskert mh.
5 Szepeshalom mh.
9 Szepes mh.
11 Mikepércs mh.
13 Sáránd
107 Létavértes felé
20 Derecske
21 Derecske-Vásártér mh.
29 Konyár
32 Sándoros mh.
35 Konyári Sóstófürdő mh.
37 Bajonta mh.
41 Pocsaj-Esztár
Berettyó folyó
46 Kismarja mh.
52 Nagykereki,  Magyarország
55 Nagyszántó (Santăul Mare),  Románia
58 Nagyzomlin
101 Biharkeresztes,  Magyarország felé
65 Biharpüspöki (Episcopia Bihor)
71 Nagyvárad (Oradea)

A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal a MÁV 106-os számú, nem villamosított, egyvágányú 53 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalat egykor Nagyváradig építették ki, ám a trianoni békeszerződés elcsatolta a vonal végét. A kialakult államhatárok közötti rövid vonalszakaszt az elbontása után, a mai napig nem építették újra.

A vonal Sárándnál ágazik el a Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonaltól. A 106-os vasútvonalat az MD-k menedékének is nevezték, mígnem 2011. június 17-én az utolsó MD motorvonat is elbúcsúzott Bihartól és egyben a magyar vasúttól.

Története[szerkesztés]

A Tiszántúl két nagyvárosát, Debrecent és Nagyváradot összekötendő vasútvonalat a Debrecen-Nagyváradi HÉV társaság kezdte el építtetni. A Debrecentől Sárándon át Derecskéig tartó vonalszakaszt, a Sáránd és Nagyléta közötti vonallal együtt, 1894. december 8-án adták át a forgalomnak.[1] A vonal felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült, az alépítmény építése kevés földmunkával járt.

A Derecskétől a MÁV nagyváradi vonaláig, Biharpüspöki állomásig tartó vonalszakaszt másfél évtized múlva, 1911. január 28-án helyezték üzembe.[2] A vonal felépítménye szintén 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült. A legnagyobb műtárgy a Berettyó feletti 75 m hosszú vasszerkezetű híd volt.

A vonalat a trianoni határ elvágta a Nagykereki-Nagyzomlin állomásközben, így az országhatáron belül csonkán végződött. Nagyvárad elcsatolásával a vonal végpontja Romániához került. A román vasút a határátmeneten nem vette fel a forgalmat, így Debrecen és Nagyvárad város között megszűnt a közvetlen vasúti kapcsolat. A második bécsi döntés 1940-ben visszaadta Magyarországnak Nagyváradot, így újraindulhatott a forgalom a vonal teljes hosszán, azonban 4 év múlva a visszaszerzett területek elvesztésével újra megszakadt. Az 1944. évi menetrendben a két város közötti 72 kilométeres távolságot a vonatok 2 óra 18 perc alatt tették meg. A világháború után a román majd a magyar fél is felbontotta a határátmenetben pályát, a forgalmat nem vették fel többé.[3]

Az 1950-es években a debreceni repülőtér bővítése miatt módosították a vonalvezetést,[3] így alakult ki a napjainkban ismert nyomvonal a 2–6 szelvények között.

Napjainkig több terv született a vonal zsákvonal jellegének megszüntetésére, illetve Debrecen–Nagyvárad kapcsolat helyreállítására, rendszerint Magyarország határain belül. Az 1970-es évek végén a MÁV Tervező Intézet belföldi forgalom céljára Debrecen–Berettyóújfalu vasúti összeköttetést tervezett, mely új 120 km/h sebességű vasútvonal építését irányozta elő Derecske és Berettyóújfalu között, míg a Derecske–Nagykereki szakaszt felszámolták volna. A későbbi tervek a vonal végének megtartásával számoltak, és a két nagyváros összekötését tűzték ki célul Nagykerekiből határon belül Ártándra vagy Biharkeresztesre, illetve az eredeti nyomvonalon határon átnyúlva Biharpüspöki állomásra kötve be a vonalat.[3] Napjainkig egyik terv sem valósult meg. 2011-ben Debrecen önkormányzata átfogó közlekedésfejlesztési stratégia és program kidolgozására adott utasítást mely a Debrecen és Nagyvárad közötti kerékpáros, közúti és közösségi közlekedés fejlesztését tűzi ki célul.[4]

Felépítmény[szerkesztés]

A pályában fekvő sín legnagyobb része a Diósgyőri Vasműben készült az 1980-as években, de főleg Nagykereki közelében sok helyen található 1950 környékén gyártott bankowai és ózdi sín. A vágány nagyobbrészt talpfás, amelyeket a MÁV lehetőségeihez képest vasbetonaljakra cserél. Az elmúlt évek pályarekonstrukciós munkáinak, vasbetonalj- és síncseréknek, valamint aljjavításoknak köszönhetően, rövidebb szakaszokon nagymértékben javult a felépítmény állapota, sőt, egyes szakaszokon az engedélyezett sebességet is növelni tudták.

A vasútvonalon a pályasebesség 60 km/h, de egyes vonalszakaszokon 40, 30 és 20 km/h lassújelek vannak érvényben. Derecskéig viszonylag jó állapotú a vonal, 40 km/h-ás lassújel csak két helyen van: egy rövid, 200 m hosszúságú a volt Szepes megállóhelyen és egy 1,7 km hosszúságú, a debreceni repülőtér melletti vonalszakaszon. Debrecen és Pocsaj-Esztár állomások között 210 kN, utána már csak 185 kN a megengedett legnagyobb tengelyterhelés.

Forgalom[szerkesztés]

Csúcsidőben magas kihasználtságú személyvonatok közlekednek a vonalon. Reggel Nagykereki felől 40 percenként, délután (vissza) óránként indulnak vonatok Debrecenből. Hétköznap a vonalon a 2013/2014. évi menetrend óta 25 db személyszállító vonat közlekedik. Iskolai előadási napokon az utaslétszám eléri az 1200 főt.

A vonal teherforgalma régen jelentős volt, főleg cukorrépát és élőállatot szállítottak vasúton, az ezredfordulóra azonban már csak Derecskéig voltak rendszeres cementszállítások. Ma már a teherforgalom nem számottevő, így Derecskén az állomásfőnökség is megszűnt.

Járművek[szerkesztés]

A Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonalon 2011. elejéig a debreceni honállomású MD motorvonat szerelvényei jártak. Pótlásukat Bzmot motorkocsikkal és Uzsgyival oldották meg. Az utaskomfort javítása érdekében 2011 nyarától a 106-os vasútvonalon szolgál a MÁV 6312-es pályaszámú motorvonata is. A klímával rendelkező Iker bz és az Uzsgyi jelentős utaselégedettségnek örvend. 2018 októberétől Siemens Desiro motorvonatok közlekednek a vonalon.

Járatok[szerkesztés]

Az S506-os viszonylatszámot a 2017–2018-as menetrendváltástól használják.

S506 (Debrecen – Nagykereki)
Sorszám Megállóhely Átszállási kapcsolatok
1 Debrecen
végállomás
Logo tramway-budapest.svg 1, 2
Budapest trolleybus symbol.svg 5, 5A
BKV busz symbol.svg 10, 10A, 10Y, 16, 18, 18Y, 21, 30, 30A, 30I, 30N, 37, 39, 42, 42A, 43, 46, 46E, 47, 47Y, 48, 146E, A1, Airport1
Bkktavolsagibusz.svg Helyközi buszok
BSicon MAV.svg  S51 , személyvonat, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, IC, EC
2 Sáránd
3 Derecske
4 Derecske-Vásártér
5 Konyár
6 Konyári Sóstófürdő
7 Pocsaj-Esztár
8 Kismarja
9 Nagykereki
végállomás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 254. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-311-4)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 209. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  3. a b c Káldi István: A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal Sínek világa 2009/1 szám
  4. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, Sürgősségi indítvány 2011. február 16.

További információk[szerkesztés]