Ugrás a tartalomhoz

Nyírvidéki Kisvasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírvidéki Kisvasút
Általános adatok
OrszágMagyarország
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Hossz39,51 km
Üzemeltető
Történelmi adatok
Építés1905, 1911
Átadás1905
Leállítás2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Maximális sebesség40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított keskenynyomtávú vasúti hálózat, amelynek két vonala a Rétköz térségéből mintegy húsz települést és tanyát köt össze Nyíregyházával. Jelenlegi üzemeltetője a MÁV-START Zrt. és a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Kisvasúti napja: szeptember második szombatja. Menetrendi mező száma: 118 és 119.

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és a Pálházi Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.

2009. szeptember 17-én megszűnt a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltáskor viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.[1] 2021 januárja óta a kisvasút néhány szakaszát és állomását önkéntesek üzemeltetik és tartják karban.

A Kisvasút jelenlegi főbb járművei:

- 2db PVG: P-385, P-524

- 2db sínbicikli

- 1db C50 mozdony (Dongó)

- 1db Épgép vontató

Ezek a járművek a vonalon viszonylag gyakran közlekednek, ezért a vasút önkéntesei és a MÁV Zrt dolgozói mindenkit kérnek hogy az útátjárókat fokozott óvatossággal és figyelemmel közelítsék meg hogy egy esetleges jármű érkezése esetén időben meg tudjanak állni. Fontos, hogy ezeknek a járműveknek ugyanúgy elsőbbségük van a közúttal szemben mint nagyobb társaiknak!

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mm nyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.[2] A személyforgalom igen korán, 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon.

További érdekesség, hogy Sóstógyógyfürdő és Nyírszőlős között, a 92–93 szelvényközben épült Magyarország első vasúti vasbeton hídja 1905-ben[3], melyen az 1972-es nyomvonal módosításig közlekedett a kisvasút. A híd ma is jó állapotban van, jelenleg gyalogosforgalom célját szolgálja.[4]

A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.

Az egyesítés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nyírvidéki Kisvasút
Jelmagyarázat
Nyíregyháza NyK–Dombrád
Nyíregyháza NyK–Balsa
(119-es számú vasútvonal)
(118-as számú vasútvonal)
Nyíregyháza-Átrakó
Nyíregyháza-Átrakó
Nyíregyháza NyK. mh.
Nyíregyháza NyK. mh.
Nyíregyháza-Vásártér
Nyíregyháza-Vásártér
Sóstógyógyfürdő mrh.
Sóstógyógyfürdő mrh.
Nyírszőlős mh.
Nyírszőlős mh.
Fakapu mh.
Fakapu mh.
Kótaj mrh.
Kótaj mrh.
Újkótaj mh.
Újkótaj mh.
Nagytanya mh.
Nagytanya mh.
Buj mrh.
Buj mrh.
Buj község mh.
Buj község mh.
Herminatanya áll.
Herminatanya áll.
Ibrányi temető mh.
Gilányi mh.
Ibrány mrh.
Paszab mh.
Nagyhalászi Kendergyár
Tiszabercel mrh.
Nagyhalász mrh.
Tiszabercel-Vásártér mh.
Érhát mh.
Gávavencsellő felső mh.
Kétérköz mh.
Gávavencsellő mrh.
Tiszatelek mrh.
Gávavencsellő alsó mh.
Újdombrád mh.
Balsa mrh.
Dombrád mrh.
Balsa-Tiszapart mh.
 felrobbantott Balsai Tisza-híd
 Bodrogközi Gazdasági Vasút

1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt.[5] Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és azokon keresztül a Károlyi-uradalom tulajdonában lévő pálházi erdei vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187 kilométert.

A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízelüzemű mozdonyok vontatták. A teherforgalomban gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Szabolcs és Zemplén nevű könnyű szóló, majd 1940-től a pótkocsis Tisza motorkocsikkal – melyeket az utasok sínbusznak neveztek, nem alaptalanul, mert remek rugózással voltak ellátva – közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskeny nyomközű vasúti közlekedés hazai történetében. A Felvidék 1938-as visszacsatolása idején a magyar közigazgatás kialakítására a Nyíregyházáról kirendelt tisztviselők e kisvasúton három és fél órás menetidővel (!) utaztak Kassára és vissza. (Nem ide tartozik, de nagyon nagy hiba volt a visszacsatolt területek közigazgatásának ilyen módon történt megszervezése, mert az így "megsegítettek" emiatt másodrendűnek érezték magukat, sokan ezt szinte megszállásnak tekintették.) A vasúton mind a személy-, mind a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a második világháború vetett véget. 1944 októberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották a katonailag fontos Balsai Tisza-hidat, amely nem épült újjá. Emiatt megszűnt a Hegyközi Kisvasúttal az összeköttetés, a hálózat végleg két részre szakadt. A megsemmisült átkelőt kompjárat pótolta, amiről az utasok mindkét parton a romos hídfők keleti oldalán kialakított végállomásokon szállhattak át a vonatokra. A Hegyközi Kisvasútat 1980-ban számolták fel.

Nyíregyháza belvárosa a kiállított villamos motorkocsival

Az államosítás után

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szerelvény érkezik Nyíregyháza felől Herminatanya állomásra
A Balsai Tisza-híd ártéri hídjának romjai Balsa állomás felé nézve
C-50 PFT szolgálatban
A MÁV és a kisvasút közös, modern állomásépülete, a kisvasút vágányával Nyíregyházán

A második világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkal erősítették meg.

Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg,[6] a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a Záhony felé tartó 100-as vasútvonallal párhuzamosan, amely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció során napirendre került a vasútüzem teljes felszámolása, de ezt a járatok viszonylag magas korabeli kihasználtsága miatt elvetették.

A kisvasút napjainkban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdeti veszteségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől. A Tisza jobb partján 1980-ban megszűnt a Bodrogközi Kisvasút. Ennek ellenére a Kenézlőre ingázó komp miatt a Balsai Tisza-partra továbbra is lejártak a személyvonatok. Ezen a szakaszon a forgalom csak a folyó árvízei idején szünetelt.

Fokozatos leépülés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000 körül elkezdődött a kisvasút fokozatos leépülése. Ez a járműparkban és az egyre rosszabb állapotú pályán mutatkozott meg. Gyakoriak voltak az autóbusszal történő pótlások, melyekre azért volt szükség, mert a műszaki állapotok miatt nem tudtak vonatok indulni. A kisvasút ekkoriban egyik napról a másikra élt. Pénzhiány miatt csak kisebb, tűzoltás jellegű karbantartásokat tudtak végezni, nagyobb felújításokra nem volt lehetőség. A teherszállítás megszűnésével pedig csak az utasszállítás maradt az egyetlen kiszolgált terület, ám a kisvasút sem az utazási idő, sem a kényelem tekintetében nem vehette fel a versenyt az autóbuszokkal. A 2000-es évek elején a vonatok kihasználtsága változó volt,[7] az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt az utasok elpártoltak, ami később a vasút végét is jelentette.

Megszüntetés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisvasúton 2009. december 12-én megszűnt a forgalom a pálya és a járművek rendkívül rossz állapota és a rendkívül alacsony kihasználtság miatt. A kisvasút fenntartása már nem volt gazdaságos, felújítása rengeteg pénzbe került volna, ezért az olcsóbb megoldást, a megszüntetést választották. A menetidő a 39 km hosszú Balsai-Tiszapart ↔ Nyíregyháza közötti szakaszon a 2008-as menetrend szerint 2 óra volt. Ezt a tekintélyes késések még tovább növelték. A nagy menetidő nem az emelkedés és nem is a sokáig tartó utascsere miatt volt, hanem a rengeteg lassújel miatt. (Balsán a bezárás előtti években már csak a nyári menetrend idején mentek le a vonatok a Tisza partjára.)

Jelen

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályán jelenleg semmilyen üzemszerű közlekedés nem zajlik. Néha a C-50 típusú mozdonnyal pályabejárásokat tartanak. Két Mk48 típusú mozdonyt és néhány kocsit átvett a 2016. május 1. óta Felcsúton működő Vál-völgyi Kisvasút, a nyitott személykocsi a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútra került. A Dombrád környéki vonalszakaszon a Kisvasutak Baráti Köre nyírvidéki szakcsoportjának közreműködésével előre meghirdetett napokon motoros hajtányozásra nyílik lehetőség.

Jövő

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a legtöbb leállított forgalmú kisvasúton, itt is felmerült az újraindítás gondolata. Egy civil egyesület azért dolgozik, hogy újraindítsák a kisvasutat. Az üzemeltetést magáncégként képzelik el. Egyelőre pénzhiány miatt nem indították újra a vasútüzemet. Sem a pályának, sem a járműveknek nem lenne elég egy kisebb mértékű felújítás. A másik szintén súlyos probléma az, hogy a turisták semmilyen alternatívát nem kapnak a kisvasúttól a buszokkal szemben. A környék nevezetességei közúton is elérhetőek. A vasút ezen úti célok eléréséhez csak nagyobb menetidőt kínál, és mivel a puszta közepén halad, nem nyújt nagy élményt az utazás egy átlagos embernek egy erdei vasúttal szemben.

Más elképzelések szerint egy elővárosi villamos járhatna a kisvasút helyén, ám ehhez szinte teljesen újjá kellene építeni a vonalat.

A harmadik elképzelés, hogy felszedik a síneket és a jelenleg kihasználatlan pálya helyén más hasznos dolgot, például bicikliutat építenek.

A kisvasút jövője egyelőre bizonytalan, és az idők múltával csak egyre rosszabb állapotba kerül.

A tulajdonos MÁV Zrt. 2020. áprilisában nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a kisvasút Nyíregyháza állomás és Sóstógyógyfürdő közötti felújításának megtervezésére. A felújítás több nyomvonalváltozattal valósulhat meg (új kisvasúti állomás a nagyvasúti állomással szemben, vagy a kisvasút vágányának fonódása az állomás első vágányával, illetve a meglévő járműtelep felújítása vagy új járműtelep építése).[8] A felújítás utáni üzemet nehezíti, hogy a kisvasút már nem rendelkezik üzemképes Mk48 sorozatú dízelmozdonnyal.

2021-ben a Kisvasutak Baráti Köre Nyírvidéki szakcsoportja önkéntesekkel együtt megkezdte a vonal tisztítását. Először a Sóstógyógyfürdő-Kótaj szakaszon, majd Dombrád és Tiszatelek között. Hajtánypálya projekt keretein belül előre meghirdetett napokon lehetőség van hajtányozásra a kisvasút Dombrád környéki vonalszakaszán.

2023-ban a kisvasúti üzem újra indulásának nincsen valós realitása. A Nyíregyházi nagykörút négy forgalmi sávosra bővítése miatt a kisvasúti átrakó végében addig álló kocsijavítót elbontották. A kisvasút utolsó, 2023-as pályaszámú mozdonyát a Szolnoki járműjavítóba szállították, hogy felújítás után a Balatonfenyvesi gazdasági vasúton szolgálhasson tovább.

Járműállomány

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Nyírvidéki Kisvasút C–50 típusú pályafenntartó (PFT) üzemi dízelmozdonya Herminatanya állomáson

1980-ban Mk45 típusú mozdonyok érkeztek a kisvasútra a Bodrogközi-Hegyközi Gazdasági Vasútról. Nagy teljesítményük minden feladatra alkalmassá tette őket, de nagy tengelyterhelésük miatt túlzottan igénybe vették a pályát, ezért 1994-ben a az Mk45 2007, 2008 és 2010 pályaszámú mozdonyokat selejtezték, a 2009-es mozdonyt a Gyermekvasútra szállították, majd kiállították Füzérkomlóson.

Járműállomány 2024-ben:

Nevezetességek és látnivalók a kisvasút mentén

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza

  • Sóstógyógyfürdő
  • Sóstó Múzeumfalu – XIX. századbeli falu
  • Nyíregyházi Állatpark – Sóstó mellett
  • Magyarország első vasúti vasbeton hídja - Sóstógyógyfürdő és Nyírszőlős között

Paszab

  • Szövőház
  • Szivattyúház

Tiszabercel

Dombrád

  • Vasúttörténeti Kiállítás a kisvasút állomásán

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)" (PDF). 2009. december 29. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 13.
  2. ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 181. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  3. ↑ "Száz éve született Nemeskéri-Kiss Géza, a magyar vasúti hidászat kiemelkedő alakja". sinekvilaga.hu. Hozzáférés: 2025. április 9.
  4. ↑ "Százéves a vasúti vasbeton hídépítés Magyarországon emlékülés". vha.hu. Hozzáférés: 2025. április 9.
  5. ↑ Magyar Vasúttörténet 5. kötet, 132. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
  6. ↑ "Nyíregyházi villamos motorkocsik (www.villamosok.hu)". 2009. március 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 16.
  7. ↑ "A Nyírvidéki Kisvasút" (magyar nyelven). Nyirszolos.hu. Hozzáférés: 2026. május 9.
  8. ↑ "Közbeszerzési Hatóság". Közbeszerzési Hatóság. Hozzáférés: 2020. május 6. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Tusnádi Csaba Károly – Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza „nagyvasúti” pályaudvaráról.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Nyírvidéki Kisvasút
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírvidéki_Kisvasút&oldid=28967633”