Nyírvidéki Kisvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírvidéki Kisvasút
Dombrád állomás
Dombrád állomás
A Nyírvidéki Kisvasút útvonala
Vonal: 118, 119
Hossz: 39, 51 km
Nyomtávolság: 760 mm
Maximális sebesség: 40 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.
Nyíregyháza–Dombrád
Nyíregyháza–Balsa
(119-es számú vasútvonal)
(118-as számú vasútvonal)
Nyíregyháza-Átrakó
Nyíregyháza-Átrakó
Nyíregyháza NyK. mh.
Nyíregyháza NyK. mh.
Nyíregyháza-Vásártér
Nyíregyháza-Vásártér
Sóstógyógyfürdő mrh.
Sóstógyógyfürdő mrh.
Nyírszőlős mh.
Nyírszőlős mh.
Fakapu mh.
Fakapu mh.
Kótaj mrh.
Kótaj mrh.
Újkótaj mh.
Újkótaj mh.
Nagytanya mh.
Nagytanya mh.
Buj mrh.
Buj mrh.
Buj község mh.
Buj község mh.
Herminatanya
Herminatanya
Ibrányi temető mh.
Gilányi mh.
Ibrány mrh.
Paszab mh.
Nagyhalászi Kendergyár
Tiszabercel mrh.
Nagyhalász mrh.
Tiszabercel-Vásártér mh.
Érhát mh.
Gávavencsellő felső mh.
Kétérköz mh.
Gávavencsellő mrh.
Tiszatelek mrh.
Gávavencsellő alsó mh.
Újdombrád (korábbi nevén 'Karkhalom') mh.
Balsa mrh.
Dombrád mrh.
Balsai-Tiszapart mh.
felrobbantott Tisza-híd
Bodrogközi Gazdasági Vasút
Szerelvény érkezik Nyíregyháza felől Herminatanya állomásra
Nyírvidéki Kisvasút nyomvonala a magyarországi vasúthálózatban

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított kisvasúti hálózat, melynek két vonala mintegy húsz települést és tanyát kötött össze Nyíregyházával. Utolsó üzemeltetője MÁV-Start Zrt. volt. Kisvasúti napja: szeptember második szombatja.

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, és a Pálházi Állami Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.

2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.[1]

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mm nyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.[2] A személyforgalom igen korán, 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon. Ez nagyon korai volt, hiszen az erdei kisvasutak körében először 1923-ban (Lillafüreden) indult meg.
A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.

A Balsai Tisza-híd ártéri hídjának romjai Balsa állomás felé nézve
C-50 PFT szolgálatban
A MÁV és a kisvasút közös, modern állomásépülete, a kisvasút vágányával Nyíregyházán

Az egyesítés[szerkesztés]

1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt.[3] Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, amely már az Északerdő Zrt. tulajdonában lévő Pálházi kisvasúttal eleve össze volt kötve. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187  kilométert.

A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízel üzemű mozdonyok vontatták. Az áruszállításban ekkor még gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sárospatak között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Tisza nevű könnyű pótkocsis motorkocsival közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskeny nyomközű közlekedés hazai történetében. A vasúton mind a személy-, mint a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a második világháború vetett véget. 1944 októberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották a katonailag fontos Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a Bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, ezáltal a hálózat végleg két részre szakadt, bár egy ideig a hidat kompokkal tudták pótolni. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Hegyközi Kisvasutat 1980-ban számolták fel.

Nyíregyháza belvárosa a kiállított villamos motorkocsival

Az államosítás után[szerkesztés]

A második világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkal erősítették meg.

Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg,[4] a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a 100b vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok viszonylag nagy kihasználtsága miatt elvetették.

A kisvasút napjainkban[szerkesztés]

Kezdeti veszteségek[szerkesztés]

Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől. 1944-ben felrobbantották a Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a Bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, bár egy ideig a hidat kompokkal tudták pótolni. 1980-ban megszűnt a Bodrogközi kisvasút, de a Balsai Tisza-partra ezután is jártak személyvonatok. Ez a szakasz minden áradásnál víz alá került.

Fokozatos leépülés[szerkesztés]

2000 körül elkezdődött a kisvasút fokozatos leépülése. Ez a járműparkban és az egyre rosszabb állapotú pályán mutatkozott meg. Gyakoriak voltak az autóbusszal történő pótlások, melyekre azért volt szükség, mert a műszaki állapotok miatt nem tudtak vonatok indulni. A kisvasút ekkoriban egyik napról a másikra élt. Pénzhiány miatt csak kisebb tűzoltás jellegű karbantartásokat tudtak végezni, nagyobb felújításokra nem volt pénz. A teherszállítás megszűnésével pedig csak az utasszállítás maradt az egyetlen kiszolgált terület, ám a kisvasút sem az utazási idő, sem a kényelem tekintetében nem vehette fel a versenyt az autóbuszokkal. A közelmúltban a vonatok kihasználtsága változó volt, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az utóbbi években elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt a kisvasút komoly utaselpártolást szenvedett, ami később a vasút végét is jelentette.

Megszüntetés[szerkesztés]

A kisvasúton 2009. december 12-én megszűnt a forgalom a pálya és a járművek rendkívül rossz állapota és a rendkívül alacsony kihasználtság miatt. A kisvasút fenntartása már nem volt gazdaságos, felújítás rengeteg sok pénzbe került, ezért az olcsóbb megoldást, a megszüntetést választották. A menetidő a 39 km hosszú Balsai-Tiszapart ↔ Nyíregyháza közötti szakaszon a 2008-as menetrend szerint 2 óra volt. Ezt aztán a tekintélyes késések tovább növelték. A nagy menetidő nem az emelkedés és nem is a sokáig tartó utascsere miatt volt, hanem a rengeteg lassújel miatt.

Jelen[szerkesztés]

A pályán jelenleg semmilyen üzemszerű közlekedés nem zajlik. Néha a C-50 típusú mozdonnyal pályabejárásokat tartanak. Két Mk48 típusú mozdonyt és néhány kocsit átvett a 2016. május 1. óta Felcsúton működő Vál-völgyi Kisvasút.

Jövő[szerkesztés]

Mint a legtöbb leállított forgalmú kisvasúton, itt is felmerült az újraindítás gondolata. Egy civil egyesület azért dolgozik, hogy újraindítsák a kisvasutat. Az üzemeltetést magáncégként képzelik el. Egyelőre pénzhiány miatt nem indították újra a vasútüzemet. Sem a pályának, sem a járműveknek nem lenne elég egy kisebb mértékű felújítás. A másik szintén súlyos probléma az, hogy a turisták semmilyen alternatívát nem kapnak a kisvasúttól a buszokkal szemben. A környék nevezetességei közúton is elérhetőek. A vasút ezen úticélok eléréséhez csak nagyobb menetidőt kínál, és mivel a puszta közepén halad, nem nyújt nagy élményt az utazás egy átlagos embernek egy erdei vasúttal szemben.

Más elképzelések szerint egy elővárosi villamos járhatna a kisvasút helyén, ám ehhez szinte teljesen újjá kéne építeni a vonalat.

A harmadik elképzelés, hogy felszedik a síneket és a jelenleg kihasználatlan pálya helyén más hasznos dolgot, például bicikliutat építsenek.

A kisvasút jövője egyelőre bizonytalan, és az idők múltával csak egyre rosszabb állapotba kerül.

Járműállomány[szerkesztés]

A Nyírvidéki Kisvasút C–50 típusú pályafenntartó (PFT) üzemi dízelmozdonya Herminatanya állomáson

1980-ban Mk45 típusú mozdonyok érkeztek a kisvasútra a Bordogközi Gazdasági Vasútról. Nagy teljesítményük minden feladatra alkalmassá tette őket, de nagy tengelyterhelésük miatt túlzottan igénybe vették a pályát, ezért 1994-ben a Gyermekvasútra szállították őket.

Járműállomány 2009-ben

  • 6 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására: Mk48 2012, 2016, 2020 (kiállítva Dombrádon), 2023, 2024, 2025, 2026 (kiállítva Nagyhalászban), 2028 (roncs, alkatrészbázis), 2029.
  • 1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, (KVVG 4512) pályafenntartási munkákra
  • Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik, eltérő kivitelben és állapotban
  • különféle üzemi célú (például pályafenntartási) teherkocsik, amelyeket az utóbbi időkben már nem használtak
  • két darab nyitott kocsi Nyíregyháza város címerével az oldalán
  • Négy Xp-w sorozatú Jah-ból átalakított pőrekocsi

Nevezetességek és látnivalók a kisvasút mentén[szerkesztés]

Nyíregyháza

Paszab

  • Szövőház
  • Szivattyúház

Tiszabercel

Dombrád

  • Vasúttörténeti Kiállítás a kisvasút állomásán

Források[szerkesztés]

  1. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 181. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523149)
  3. Magyar Vasúttörténet 5. kötet, 132. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523149)
  4. Nyíregyházi villamos motorkocsik (www.villamosok.hu)
  • Tusnádi Csaba Károly – Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X

Megközelítése[szerkesztés]

Nyíregyháza „nagyvasúti” pályaudvaráról.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.