Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal
A HÉV típusterv alapján épült Keszthelyrégi állomását ábrázoló képeslap
A HÉV típusterv alapján épült Keszthely
régi állomását ábrázoló képeslap
A Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal útvonala
Vonalszám: régen 26
Vonal: Balatonszentgyörgy–Tapolca-Ukk
Hossz: 35 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: Balatonszentgyörgy és Keszthely
között 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség: 80 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 30 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 0 Balatonszentgyörgy
BSicon ABZgl.svg 1 30 Nagykanizsa felé
BSicon WBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon eABZgl.svg 3 régi Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal,
BSicon STR.svg Zalaszentgrót felé
BSicon HST.svg 4 Fenékpuszta mh.
BSicon BHF.svg 10 Keszthely
BSicon HST.svg 12 Alsógyenes mh.
BSicon HST.svg 14 Gyenesdiás mh.
BSicon BHF.svg 16 Vonyarcvashegy
BSicon eHST.svg 18 Balatonszentmihály mh. (megszűnt)
BSicon HST.svg 20 Balatongyörök mh.
BSicon HST.svg 22 Becehegy mh.
BSicon BHF.svg 25 Balatonederics
BSicon eHST.svg 27 Nemesvita mh. (megszűnt)
BSicon HST.svg 31 Raposka mh.
BSicon ABZg+r.svg 29 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 35 Tapolca
BSicon eHST.svg 5 Lesencetomaj
BSicon eHST.svg 6 Lesenceistvánd
BSicon HST.svg 9 Uzsabánya alsó
BSicon ABZgr.svg iparvágány az uzsai kőbányák felé
BSicon BHF.svg 11 Uzsa
BSicon BHF.svg 16 Sümegi Bazaltbánya
BSicon BHF.svg 20 Sümeg
BSicon HST.svg 22 Nyírlak
BSicon HST.svg 25 Zalagyömörő
BSicon HST.svg 26 Gógánfa
BSicon ABZgr.svg 25 Zalaegerszeg felé
BSicon BHF.svg 28 Ukk
BSicon STR.svg 25 Boba felé

A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal[1] a MÁV 26-os számú vonala.[2] Régebben a Balatonszentgyörgy–Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva. A villamosítás ellenére elavultak a biztosítóberendezések.

Története[szerkesztés]

A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Buda(pest)–NagykanizsaCsáktornya vasútvonalának a (jelenleg a MÁV 30-as számú Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonala) Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg.[3] A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.

A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak,[4] így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.

A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amely szintén Tapolcáig tartott.

Közelmúlt[szerkesztés]

A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita megállóhelyet is bezárták.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.mav-start.hu/res/2013-2014__evi_menetrend_jav1207_1.pdf
  2. http://www.vonatosszeallitas.hu/lista.html
  3. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523130 )
  4. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 9635523149 )

További információk[szerkesztés]