Ugrás a tartalomhoz

Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal
Egy Bzmot Rédics vasútállomáson
A Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal útvonala
Vonal:23
Hossz:49 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal témájú médiaállományokat.
25 Bajánsenye / Celldömölk felé
0 Zalaegerszeg
iparvágány kiágazás a MOL Zalai Finomító felé
iparvágány kiágazás az olajfinomító felé
3 Zalabesenyő
6 Bocfölde
9 Sárhida
11 Bak
18 Baktüttös
21 Tófej
24 Rádiháza
26 Gutorfölde
31 Ortaháza
35 Csömödér-Páka / Csömödéri ÁEV Csömödér
Csömödéri ÁEV Kistolmács felé
38 Iklódbördőce
41 Lentiszombathely
iparvágány kiágazás Lenti-Zajda laktanya felé
Csömödéri ÁEV Szilvágy, Becsvölgye, Nova felé
44 Lenti / Csömödéri ÁEV Lenti
iparvágány kiágazás a Lenti Fűrészüzem felé
iparvágány kiágazás az Ipari Feltáró u. menti ipartelep felé
49 Rédics
Magyarország Szlovénia országhatár
Hosszúfalu (Dolga Vas)
57 Lendva (Lendava)
Mura Szlovénia Horvátország országhatár
63 Muraszerdahely (Mursko Središće)
Kotor (Kotoriba) felé
80 Csáktornya (Čakovec)
Ormosd (Ormož), Szlovénia felé
Varasd (Varaždin) felé

A GYSEV 23. számú Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonala egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vasútvonal Zalaegerszegről déli irányban halad, majd közvetlenül Baktüttös megállóhely előtt nyugati irányba fordul, majd délnyugati irányba halad egészen Csömödérig. Csömödéren csatlakozik hozzá a Csömödéri Állami Erdei Vasút és az állomás után keresztezi is annak pályáját. Iklódbördőce után északnyugati irányt vesz, Lenti előtt ismét keresztezi a kisvasutat, majd Lenti és Rédics között nyugati irányba haladva éri el a jelenlegi végpontját.

Története

[szerkesztés]

1887. május 1-jén felvetetett Zalaegerszegen a „Zala Megyei Gazdasági Egyesület” háza nagytermében a „szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornyai” vasút útvonala megtervezése. Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), a gazdasági egyesület elnöke a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.[1] A mai vasútvonalat 1890. október 12-én adta át a forgalomnak a Dunántúli Helyiérdekű Vasút (D. HÉV) az akkori UkkTürjeZalabérZalaszentivánKisfaludpusztaZalaegerszeg–(mai országhatár)–Alsólendva (Lendava)Csáktornya (Čakovec)-vasútvonal részeként. Akkori hossza 119 km volt.[2] A régi vasútvonalat azonban kettészelte a trianoni határ, majd a második világháborút követően a magyarországi Rédics és az akkori jugoszláviai Alsólendva közötti szakaszát 1947-ben felszedték. A vonal északi, Ukk és Zalaegerszeg közötti része ma a 25-ös sorszámú Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal részét képezi. Ezért a vasútvonal mai hossza mindössze 49 km.

A Jugoszlávia területén üzemelő vasút megmaradt, kiszolgálva a lendvai kőolajipari létesítményeket. Az ország felbomlása után, Szlovénia megalakulásával, a vasútvonal csupán a horvátországi Csáktornya felől tud kapcsolódni a Horvát Vasutakhoz (HŽ). A Csáktornya és Lendva közötti szakaszon 1991–2014 között szünetelt a személyszállítás.

Jelene

[szerkesztés]

A vasútvonalon jelenleg mellékvonali forgalmat bonyolít le a GYSEV, zömében GYSEV 5047 sorozatú motorkocsikkal. A vonalon sok a lassújel. Legtöbbször 40 km/órás lassúmenetre figyelmeztetnek. A vonalon napi 5 pár vonat közlekedik. A vonatok kihasználtsága általában kielégítő. A vasútvonalon – mellékvonali mivoltához képest – jelentős a teherforgalom. Kedden és csütörtökön jár tolatós tehervonat. Rédics kivételével általában minden állomáson rakodnak, a teherforgalom kb. 90%-át a zalai erdőkből kitermelt fa adja.

A vonalon Mellékvonali Rádiós Forgalomirányítási Rendszer (MERÁFI) üzemel, ezt a MÁV takarékossági okokból még a rendszerváltás előtt pár évvel vezette be kísérleti jelleggel a vasútvonalon, a rendszer azóta is sikeresen üzemel. A MERÁFI rendszer bevezetésekor modernizálták az útátjárókat és az állomások vágányhálózatát is.

A ZalaegerszegLenti (44 km) szakaszon a megengedett legnagyobb sebesség 60 km/óra, a tengelyterhelés 21 tonna, Lenti és Rédics között (5 km) a legnagyobb sebesség 40 km/óra, a tengelyterhelés pedig 18 tonna.

Ezt a vasútvonalat is érintette a „Fogadj örökbe egy megállót” program, melynek keretében Lentiszombathely igen rossz állapotban lévő vasúti megállója is megújulhatott. Többször tervben volt a személyforgalom megszüntetése, de a vasútvonal helyreállítása is az országhatárt metsző szakasz visszaépítésével.[3][4]

2013. április 7-én a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal és a Szombathely–Kőszeg-vasútvonal mellett itt vezették be Magyarországon elsőként a feltételes megállást Bocfölde, Sárhida, Baktüttös, Tófej, Rádiháza, Ortaháza, Iklódbördőce és Lentiszombathely megállóhelyeken.[5]

A 2023. decemberi menetrendváltástól a GYSEV vette át a vonal személyszállítási kiszolgálását.[6]

2025. július 1-jétől a teljes vonal üzemeltetését a GYSEV vette át.

Jövője

[szerkesztés]

2019 decemberében közbeszerzést írt ki a NIF Zrt. a teljes vasútvonal tervezési feladatainak elvégzésére, melynek célja a 48,7 kilométeres pálya felújítása a megyeszékhely és a szlovén határnál fekvő végállomás között, a lassújelek megszüntetésével.[7] A szerződést 2020. június 30-án írták alá.[8]

Csatlakozó kisvasutak

[szerkesztés]

A vasútvonalhoz jelenleg két ponton (Csömödér-Páka, Lenti) csatlakozik a Csömödéri Állami Erdei Vasút. Ennek oka, hogy a jelenlegi keskeny nyomközű hálózat két külön vasút (Lenti és Csömödéri ÁEV) vonalainak 2002-ben történő összekötésekor jött létre. A csömödéri vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Esterházy-hitbizomány erdőterületei között.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
  2. Vasúti Lexikon
  3. 600 kilométer vasutat venne át a GYSEV. Magyar Nemzet, 2009. szeptember 17. [2009. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  4. Előterjesztés a Határon Átnyúló Közlekedési Infrastruktúra- és Tömegközlekedés Fejlesztés Aktuális Kérdéseiről[halott link]
  5. MÁV menetrend változások: Feltételes megállások (magyar nyelven). Elvira.hu, 2013. május 23. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  6. Magyar Vasút: két dunántúli mellékvonalat megment a GYSEV. Iho.hu, 2023. augusztus 11. (Hozzáférés: 2023. augusztus 16.)
  7. Zalaegerszegről a szlovén határig vezető vasútvonal kap felújítást. Magyar Építők, 2019. december 31.
  8. Hegedűs Gergely: Megújul Zala megye 130 éves múlttal bíró vasútvonala. magyarepitok.hu, 2020. július 21. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)

Források

[szerkesztés]