Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal
A Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal útvonala
Vonal: 153
Hossz: 35 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 60/30 km/h
150 Budapest felé
0 Kiskőrös
148 Kecskemét felé, szintbeni keresztezés
150 Kiskunhalas felé
5 Remerenció mh. (megszűnt)
9,6 Kecel
13,1 Kecel-Szilos mh.
18 Örjeg mh. (megszűnt)
20,8 Öregcsertő
24,6 Szakmár mh.
30,4 Kalocsa
33,1 Kalocsa-rakodó
34,3 Kalocsa Baráka-Foktő

A Bács-Kiskun megyében fekvő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal a MÁV 153-as számú, egyvágányú, nem villamosított 34,7 km hosszú mellékvonala. A vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.[1]

Története[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

A Budapest–Zimony-vasútvonal Baja és Mitrovica mellett Kalocsa városát is elkerülte. A fővonal mentén lévő nagyobb településeket, kárpótlásként, szárnyvonalak segítségével kapcsolták be a Budapest–Zimony-vasútvonalhoz. A MÁV által épített, Kiskőrös állomástól kiágazó 30 km hosszú szárnyvonalat, a fővonal Pest és Szabadka közötti vonalszakaszával együtt, 1882. december 5-én nyitották meg.[2] A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből épült.

Napjainkban[szerkesztés]

A vasútvonalon a személyszállítás megszűnt, de teherforgalom manapság is zajlik. 2011-ben új iparvágány épült a foktői növényolajgyárhoz,[3] a növekvő teherforgalom számára szükségessé vált a vonal átépítése is használt anyagból 48 kg/m sínrendszerűre.

Felépítmény[szerkesztés]

A jelenlegi, rendkívül vegyes sínrendszerű felépítmény hagyományos, hevederes illesztésű. A pályában 48-as rendszerű sínek fekszenek, vegyes sínleerősítéssel, jellemzően talpfákon.

Járművek[szerkesztés]

Az 1930-as évektől a személyszállítást ABmot motorkocsikkal látták el, majd az 1970-es évek közepétől néhány évig M32-esek vontatták a személyvonatokat. Az 1980-as évek elejétől 2007-ig a személyszállítást kizárólag Bzmotokkal végezték.

A tehervonatokat régebben 324-es és 424-es gőzmozdonyok továbbították, Kalocsán kétállásos mozdonyszín volt. Később az 1960-as és 1970-es években, a dízelmozdonyok megjelenésével, M31 és M44 mozdonyok váltották fel őket. A kalocsai kiképzőközpont miatt a vonal katonai jelentősége is nagy volt, azonban a kiképzőközpont bezárásával megszűntek a katonai szállítások.

Források[szerkesztés]

  1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 159. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Beindult az élet Foktőn. iho.hu, 2012. június 2. (Hozzáférés: 2016. március 5.)