Gyermekvasút (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Széchenyihegy–Hűvösvölgy-vasútvonal
Budapest Children's Railway 001 (Gyermekvasút).jpg
A Gyermekvasút útvonala
Vonal: 7
Hossz: 11,2 km
Nyomtávolság: 760 mm
Feszültség: nincs ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség: 20 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyermekvasút témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Széchenyi-hegy
BSicon GIPl.svg 0,4 468 m
BSicon HST.svg 0,8 Normafa mh.
BSicon eHST.svg 1,2 a régi Normafa mh.
BSicon ÜST.svg 1,7 Csillebérc régen Úttörőváros
BSicon ÜST.svg 3,0 Virágvölgy régen Előre (a terveken Szent Anna kápolna)
BSicon ÜST.svg 4,5 János-hegy
BSicon HST.svg 5,7 Vadaspark mh. időszakos megállóhely
BSicon BRÜCKE1.svg 6,5 Budakeszi úti viadukt
BSicon ÜST.svg 6,7 Szépjuhászné régen Ságváriliget
BSicon eHST.svg 7,7 Kis-Hárs-hegy mh. megszűnt
BSicon ÜST.svg 8,7 Hárs-hegy
BSicon TUNNEL1.svg 9,5-9,7 Alagút
BSicon BRÜCKE1.svg 10,8 Nagykovácsi úti viadukt
BSicon KBHFe.svg 11,2 Hűvösvölgy

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII. kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú, nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor a Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.

Személyvonat a Gyermekvasúton 1988-ban

2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.[1]

A gyermekek vasúti szolgálatának pedagógiai vonatkozása[szerkesztés]

A vasút valószínűleg részben propagandacéllal épült. A gyakorlatban azonban semmivel sem volt átpolitizáltabb intézmény, mint az 1950-es és 1960-as években bármely másik gyermekintézmény.

A gyerekek ingyenes, játékos foglalkoztatása az Úttörővasút megnyitása előtt vitát váltott ki. A gyakorlati tapasztalatok cáfolták az ellenvetéseket. Az elmúlt több mint hat évtized bebizonyította, hogy a gyermekvasutas közösség és a játékos formában teljesített szolgálatok hasznosak, és szinte összehasonlíthatatlanok bármilyen fiatal- és felnőttkori tapasztalatszerzéssel.

Működése[szerkesztés]

Azok a gyerekek, akiknek tanulmányi átlaga megfelelő (jelenleg legalább 4,0), szülei és iskolája beleegyeznek a szolgálatok miatti iskolai hiányzásokba is, orvosi alkalmassági vizsgálaton megfelelnek, jelentkezhetnek a gyermekvasutas tanfolyamra. Itt forgalmi ismeretek, jelzési ismeretek, helyismeret, távközlő- és biztosítóberendezések, valamint kereskedelem és viselkedés kultúra tantárgyakat tanulnak. A tanfolyam pénteki és szombati alkalmakból áll: péntek délutánonként négy-négy elméleti órán vesznek részt, szombatonként pedig a nap egyik felében öt elméleti órán, a másikban gyakorlaton. Ez az egyik állomás biztosítóberendezésének, helyiségeinek bemutatásából áll, ilyet Jánoshegy kivételével minden állomáson tartanak a tanfolyam ideje alatt. A tanfolyam helyismeret próbával (ahol Szépjuhászné állomástól Hűvösvölgy állomásig kell turistaútvonalakon eljutni a gyerekeknek) és tantárgyankénti tételhúzásos, szóbeli vizsgával zárul.

A sikeresen vizsgázott gyerekek legalább öt alkalommal tanulószolgálatot látnak el, itt egy idősebb gyermekvasutast osztanak be melléjük, és a felnőtt dolgozók is az átlagosnál többször ellenőrzik őket, de már itt is értékelik a szolgálat ellátását, és a magatartást is.

A további szolgálatokban a gyerekek szinte teljesen önállóan, a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tevékenykednek. Felelősségérzetüket növeli, hogy munkájuknak tétje van: gyakorlati – és nem csupán elméleti – feladatokat kell megoldaniuk, továbbá az a tény, hogy gyermekvasutasnak lenni saját korosztályuk és a felnőttek szemében egyaránt presztízzsel bír.

A gyerekek jegyvizsgálóként, peronügyeletesként és pénztárosként megtanulnak az idegen utasokkal szemben viselkedni, feladatukat magabiztosan végezni, információt nyújtani, kisebb gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt kommunikálni. Ezen felül megtanulnak pénzzel bánni, számolni, a vagyont felelősséggel kezelni.

Vonat érkezik Normafára

A rendelkezők, naplózók és váltókezelők a vonatok közlekedése és tolatási mozgások lebonyolítása kapcsán végzendő cselekvéssorokat, egymás munkájának irányítását (jelzők, váltók, sorompó kezelését), a szomszéd állomással való kapcsolattartást, utastájékoztató berendezések működtetését, az események naplózását stb. sajátítják el. Munkájukat felnőtt (felelős) vasutas dolgozók felügyelik, segítik. Rendkívüli helyzetekben a felnőtt dolgozók végzik a rendszerint gyermekvasutasok által végzett teendőket.

Abból a megfontolásból, hogy a gyermekvasutasok a lehető legkülönfélébb feladatokat is megtanulják ellátni, minden szolgálatban más szolgálati helyre (állomás, vonat) osztják be őket, más-más beosztásban.

Vonat indulása a János-hegyi állomásról

A szolgálatokat az úttörőrajoknak megfelelően, I-XV.-ig számozott csoportokban 15-18 naponta látják el a gyerekek. A csoportok vezetése általában három-négy ifi (ifjúsági vezető) feladata, akik a gyerekek szakmai és pedagógiai irányítását is végzik karitatív keretek között, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az ifik általában középiskolás és egyetemista korúak, munkájukat mindig felnőttek ellenőrzik (szolgálatokban a nevelőtanárok, táborozáskor pedig a táborvezető, egyéb alkalmakkor az adott csoport vagy esemény patrónusa).

A nyári időszakban a gyermekek öt kéthetes turnusban nyaralnak úgy, hogy a tábor ideje alatt ők látják el a szolgálatot, de jut idő pihenésre, játékos esti programokra és még a tábor „ügyeletére” is.

A gyermekvasutasoknak a nyolcadik osztály elvégzése után a vasúti szolgálataikat is be kell fejezniük. Számukra augusztus végén ballagást szerveznek. Ezen a napon még egyszer, utoljára egyenruhában utaznak végig a vonalon, csoporttársaik, családtagjaik kíséretében. Az iskolai ballagáshoz hasonlóan minden szolgálati helyet körbejárnak, játékokban vesznek részt, majd az intézmény vezetői elbúcsúznak tőlük.

A gyerekek számára a közös éneklések, a rendszeres foglalkozások egész életükre meghatározóak. Nagyon sok úttörő- vagy gyermekvasutas az általános iskola befejezése után is fellátogat a volt csoportjához, többeknél a pályaválasztásban is jelentős szerepe van ezeknek az éveknek. A mai MÁV kötelékében nagyon sok korábbi úttörő(gyermek)vasutas van. Éppen ezért a Gyermekvasúton évente megrendezik az ún. nosztalgianapot, amikor a tíz évnél régebben elballagottak állnak szolgálatba.

Története[szerkesztés]

Az Úttörővasút építése[szerkesztés]

1947-ben az állam akkori vezetősége a MÁV üzemeltetésével egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el.[2] Ekkor még nem tartották szükségszerűnek, hogy a Gyermekvasút a cserkészszövetség vagy az akkoriban alakuló úttörőmozgalom irányítása alatt működjön. A vonal építésekor a Gyermekvasút és Úttörővasút elnevezéseket vegyesen használták, de ekkorra már eldőlt: a vasutat úttörők fogják működtetni. A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín (például a gödöllői kastély környezete, Margit-sziget, Népliget) is szóba került. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában.

Hűvösvölgy állomás (1950)

A kisvasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosság céljából három részletben készült el. A munkálatokat a Széchenyi-hegyen kezdték. A rohammunkában épülő, keskeny nyomközű, azaz 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat önkéntesek, egyetemisták készítették el. Az ifjúsági brigádok vágták ki az erdőt, fektették le a pályát. Az építés hőstetteiről a Népszava kiadó 1948-ban még egy ifjúsági regényt is megjelentetett.

Úttörővasút, zászlófelvonás 1988-ban

A vasútépítéssel párhuzamosan a MÁV szakoktatói az első pajtásokat felkészítették a vasútüzem, forgalom szabályaira. Így a vasútvonal megnyitásának napján már vasutas egyenruhába öltözött úttörők fogadhatták a vendégeket. Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. Ekkor a vonal az akkori Előre állomásig tartott (mai név: Virágvölgy). A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget (mai neve: Szépjuhászné), 1950. augusztus 20-án pedig Hűvösvölgy állomásig adták át. A hűvösvölgyi vontatási telep 1951-ben készült el. A hivatalos ideológia szerint az Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt, az alkotó és termelő munkára való nevelést biztosította. Az Úttörővasútra ún. problémás gyerekek nem kerülhettek. Csak jeles vagy jórendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején többszörös (az 1970-es években akár tízszeres) volt a túljelentkezés. A pártkáderek gyermekeinek romantika iránti igényét kielégítő Úttörővasútra bekerülni felért egy sikeres egyetemi felvételi dicsőségével.

A Gyermekvasút története[szerkesztés]

Gőzvontatású nosztalgiavonat Szépjuhászné állomáson

1990-ben a rendszerváltozás évében az intézmény nevét Gyermekvasútra változtatták. Az Úttörőszövetség helyett a kisvasút a MÁV hatáskörébe került. A Gyermekvasút mai népszerűségét jelzi, hogy 2012. június 23-án több mint kétszáz új iskolást avattak gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben. Ilyen magas létszámot a vasút történetében nem avattak, valamikor az 1970-es években volt csupán arra példa, hogy ennyi gyermek végezte el a tanfolyamot egy év alatt.[3]

1989-1991 között a Budapest–Esztergom-vasútvonal átépítése során kinyert, használt, 48 kg/folyóméter súlyú sínszálakkal történt meg a pálya felújítása. 1993-ban szabályoztak be. A kisvasúti pálya felépítményeként zúzottkő ágyazatra fektetett faaljakra a hevederekkel egymáshoz illesztett sínszálak a MÁV-nál szabványos GEO-s alátétlemezekkel vannak rögzítve. (Az illesztések adják a járművek futóműveinek jellegzetes zakatoló hangját.) A kisvasúti üzemhez képest a rajta közlekedő szerelvények nagy önsúlyából adódó rendszeres tengelyterhelés és a hegyi vonalvezetés kis sugarú íveinek ellenére a 20 km/h pályasebesség miatt alacsony az igénybevétele. Hűvösvölgytől Széchenyi-hegyig végig emelkedik a pálya. Bő fél évszázados koruk ellenére jó állapotban vannak a rendszeresen karbantartott és felújított járművek mellett az 50-es évek hangulatát őrző állomások is. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút 2018-ban lett 70 éves.

Állomásai és megállóhelyei[szerkesztés]

János-hegy állomás

Hét állomása és két táblás megállóhelye van:

Megállóhely Átszállási kapcsolatok
Széchenyihegy Logo tramway-budapest.svg 60
Normafa megállóhely BKV busz symbol.svg 21, 21A, 212
Csillebérc BKV busz symbol.svg 21
Virágvölgy
Jánoshegy Logo libego.svg Libegő
Vadaspark megállóhely
Szépjuhászné BKV busz symbol.svg 22, 22A, 222
Bkktavolsagibusz.svg 781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795
Hárshegy
Hűvösvölgy BKV busz symbol.svg 29, 57, 63, 64, 64A, 157, 157A, 164, 257, 264
Logo tramway-budapest.svg 56, 56A, 59B, 61

A megnyitáskor Hárshegy és Ságváriliget (ma Szépjuhászné) állomások között egy további táblás megállóhely (Kishárshegy) üzemelt. A megállóhelyet vontatási nehézségek és az alacsony utasforgalom miatt rövidesen megszüntették.

A Hárs-hegyi alagút (1973)

Vadaspark megállóhelyet 2004-ben építették, 2006 és 2017 között időszakos megállóhelyként működött. A menetrend szerinti személyvonatok csak a nyári időszakban, hétvégenként álltak meg. 2018-tól a vonatok csak előzetes bejelentés alapján állnak meg.

A jelenlegi Normafa megállóhely 1973 óta üzemel. 1948 és 1973 között egy másik megállóhely üzemelt Normafa néven, mely 400 méterrel volt közelebb Csillebérchez. Az áthelyezés egyik oka az volt, hogy a régi megálló peronja az ív külső oldalán helyezkedett el, így azt a mozdonyról vagy a vonat végéről nézve nem lehetett belátni. A másik ok pedig az volt, hogy 1972-ben az új megállóhely mellett megnyílt a Hotel Olimpia.

Megközelítése[szerkesztés]

A gyermekvasút állomásainak megközelítési lehetőségei:[4]

Látványosságok a Gyermekvasút környékén[szerkesztés]

Járművei[szerkesztés]

Személyvonat érkezik Jánoshegy állomásra

Vontatójárművek[szerkesztés]

Az Mk49 sorozatú mozdony Hűvösvölgy állomás vontatási telepén felújítás alatt.
A Lillafüredi Állami Erdei Vasúttól vásárolt ABAmot 1a motorkocsi (szintén felújítás alatt)

Személykocsik[szerkesztés]

  • 8 db Baw-n sorozatú személykocsi („téli kocsi˝)
  • 8 db Baw-nn sorozatú személykocsi („nagy kilátókocsi˝)
  • 1 db Ba sorozatú személykocsi („ex-kerékpárszállító kocsi˝)
  • 2 db Baw-gg sorozatú kerékpár- és babakocsiszállító személykocsi
  • 3 db Baw-g típusú személykocsi („nosztalgiakocsi˝)
  • BDax 41 pályaszámú poggyászteres személykocsi („postakocsi˝)
  • Aax 12 pályaszámú különleges rendeltetésű személykocsi („kis szalonkocsi˝)
  • 3 db Ba sorozatú különleges rendeltetésű személykocsi („nagy szalonkocsi˝, „tárgyalókocsi˝, „erdőismereti kocsi˝)
  • Bk 357 pályaszámú személykocsi („nyitott peronos kocsi˝)

Egyéb járművek[szerkesztés]

  • pályafenntartási célú teherkocsik: 2 db Fak sorozatú pőrekocsi, 1 db Fa-w sorozatú magas oldalfalú teherkocsi, 1 db Xg, 1 db Hak és 1 db Ha-w sorozatú zárt teherkocsi, 1 db Hak sorozatú fedett teherkocsi, 4 db Uba sorozatú zúzottkőszállító-kocsi, 1 db Ja sorozatú pőrekocsi (tűzvédelmi célú víztartály és homok van rajta elhelyezve), 2 db UBN sorozatú csille
  • 1 db motoros pályakocsi (Pft.P.-203)
  • 1 db Škoda személy-vágánygépkocsi („sínautó”)
  • 1 db kézihajtány
  • 2 db R sorozatú személyszállításra berendezett cukorrépa-szállító lóré

Egykori járművek[szerkesztés]

  • Camot 001 "Kis piri" motorkocsi

Balesetek[szerkesztés]

A Gyermekvasúton csak ritkán történt kisebb baleset, komolyabb személyi sérülés nélkül: 2010 februárjában a szerelvény egy autóval ütközött össze, az autó egyik utasa könnyebben megsérült,[6] 2015. április 7-én pedig kisiklott a 30233. számú vonat mozdonya (Mk45 2002) a Jánoshegy és Szépjuhászné között, személyi sérülés nem történt.[7] Nagyjából egy hónappal később, május 12-én a 30118. számú vonat utolsó kocsija siklott ki ugyanott, ezért itt pályafelújítást is végeztek. A kocsiban a zárfékező, a jegyvizsgáló, és három utas utazott, személyi sérülés ekkor sem történt. Egy személyvonat siklott ki 2015. november 28-án Hárshegy és Hűvösvölgy között. A 30234 sz. vonat mozdonya és első kocsija hagyta el a pályát, a négy utas (egy felnőtt és három gyermek) és a háromtagú vonatszemélyzet közül senki sem sérült meg. A baleset idején talpfacserét végeztek.[8] 2018 májusában is történt egy koccanásos baleset egy autóval, személyi sérülés nélkül, és a forgalom is hamarosan helyre állt.[9]

Lásd még[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A Gyermekvasút honlapja
  • Nagy Lajos, Csonka Zsolt, Füstös István, Vinis Gyula: Gyermekvasút a Budai hegyekben, MÁV Jegynyomda, 2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés]