Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-
vasútvonal
Vonalszám: 24
Hossz: 42,5 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 24 Zalabér-Batyk felé
BSicon KBHFxe.svg Zalaszentgrót
BSicon exBHF.svg Zalaudvarnok
BSicon exHST.svg Zalaszentlászló
BSicon exBHF.svg Gyülevész
BSicon exWBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon exHST.svg Kehida-Kustány
BSicon exHST.svg Zalacsány
BSicon exBHF.svg Bókaháza
BSicon exHST.svg Zalahosszúfalu
BSicon exBHF.svg Zalaapáti
BSicon exWBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon eKBHFxa.svg Sármellék
BSicon ABZg+l.svg 26b Tapolca felé
BSicon WBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon ABZg+r.svg 30 Nagykanizsa felé
BSicon BHF.svg Balatonszentgyörgy
BSicon STR.svg 30 Székesfehérvár felé

A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal a MÁV egy egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt a Zalai-dombságban.

Története[szerkesztés]

Az észak-déli irányú, dombvidéki jellegű vasútvonalat a Zalavölgyi HÉV társaság építette. A 42,5 km hosszú vonalat 1895. december 15-én[1] (egyes források szerint 1893. október 24-én[2]) adták át a forgalomnak. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. A vasút a Dunántúli HÉV Zalaszentgrót állomásától indult, majd a Zala folyó völgyében haladva Balatonszentgyörgyön a Déli Vasút vasúthálózatához csatlakozott. A Zalavölgyi HÉV társaság később beleolvadt a Dunántúli HÉV társaságba. Érdekesség, hogy az 1900-as évek elején tervben volt, hogy a Szombathely-Rum vasútvonalat Kám-Csipkerek-Baltavár irányába meghosszabbítva Türjénél összekötik a balatonszentgyörgyi vonallal, létrehozva ezzel egy Szombathely-Balaton vasutat. A tervet 1909. február 11-én részletesen ismertették a Sárvári Járás című lapban. Pénzhiány miatt azonban ez sosem valósult meg, noha még az 1920-as, sőt az 1960-as években is többször elővették a régi tervet. A Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vasútvonalak 1974-es bezárásával azonban végleg lekerült a napirendről.

Közelmúlt[szerkesztés]

A régi vasútvonal középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszán az áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt 1974. május 25-ével szüntették meg,[3] a vasúti pályát később felszedték.

A SármellékBalatonszentgyörgy közötti 11 km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. Sármellékig a vasúti pálya még megvan, a ma már polgári célokra hasznosított repülőteret FlyBalaton repülőtérnek nevezik.

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Vasúti Lexikon A-tól Z-ig, 128. oldal, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-108-978-9)
  3. Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában