Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal
|
Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-
vasútvonal |
|
|---|---|
| Vonalszám: | 24 |
| Hossz: | 42,5 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal a MÁV egy egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt a Zalai-dombságban.
Története[szerkesztés]
Az észak-déli irányú, dombvidéki jellegű vasútvonalat a Zalavölgyi HÉV társaság építette. A 42,5 km hosszú vonalat 1895. december 15-én[1] (egyes források szerint 1893. október 24-én[2]) adták át a forgalomnak. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. A vasút a Dunántúli HÉV Zalaszentgrót állomásától indult, majd a Zala folyó völgyében haladva Balatonszentgyörgyön a Déli Vasút vasúthálózatához csatlakozott. A Zalavölgyi HÉV társaság később beleolvadt a Dunántúli HÉV társaságba.
Közelmúlt[szerkesztés]
A régi vasútvonal középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszán az áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt 1974. május 25-ével szüntették meg,[3] a vasúti pályát később felszedték.
A Sármellék–Balatonszentgyörgy közötti 11 km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. Sármellékig a vasúti pálya még megvan, a ma már polgári célokra hasznosított repülőteret FlyBalaton repülőtérnek nevezik.
Források[szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Vasúti Lexikon A-tól Z-ig, 128. oldal, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-108-978-9)
- ↑ Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában
