Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-
vasútvonal
Vonalszám: 24
Hossz: 42,5 km
Nyomtávolság: 1435 mm
BSicon STR.svg 24 Zalabér-Batyk felé
BSicon KBHFxe.svg Zalaszentgrót
BSicon exBHF.svg Zalaudvarnok
BSicon exHST.svg Zalaszentlászló
BSicon exBHF.svg Gyülevész
BSicon exWBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon exHST.svg Kehida-Kustány
BSicon exHST.svg Zalacsány
BSicon exBHF.svg Bókaháza
BSicon exHST.svg Zalahosszúfalu
BSicon exBHF.svg Zalaapáti
BSicon exWBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon eKBHFxa.svg Sármellék
BSicon ABZrg.svg 26b Tapolca felé
BSicon WBRÜCKE.svg Zala folyó
BSicon ABZlg.svg 30 Nagykanizsa felé
BSicon BHF.svg Balatonszentgyörgy
BSicon STR.svg 30 Székesfehérvár felé

A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal a MÁV egy egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt a Zalai-dombságban.

Története[szerkesztés]

Az észak-déli irányú, dombvidéki jellegű vasútvonalat a Zalavölgyi HÉV társaság építette. A 42,5 km hosszú vonalat 1895. december 15-én[1] (egyes források szerint 1893. október 24-én[2]) adták át a forgalomnak. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. A vasút a Dunántúli HÉV Zalaszentgrót állomásától indult, majd a Zala folyó völgyében haladva Balatonszentgyörgyön a Déli Vasút vasúthálózatához csatlakozott. A Zalavölgyi HÉV társaság később beleolvadt a Dunántúli HÉV társaságba.

Közelmúlt[szerkesztés]

A régi vasútvonal középső, 31 km hosszú Sármellék-Zalaszentgrót szakaszán az áruforgalma 1962-ben még 111 ezer tonna volt, tíz évvel később már alig érte el a 31 ezer tonnát. A személyforgalom is csökkenő tendenciát mutatott. A középső vonalszakaszt 1974. május 25-ével szüntették meg,[3] a vasúti pályát később felszedték.

A SármellékBalatonszentgyörgy közötti 11 km hosszú vonalszakasz további üzemeltetését az ide települt szovjet katonai repülőtér tette indokolttá. Sármellékig a vasúti pálya még megvan, a ma már polgári célokra hasznosított repülőteret FlyBalaton repülőtérnek nevezik.

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Vasúti Lexikon A-tól Z-ig, 128. oldal, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-108-978-9)
  3. Vasúthistória évkönyv 2002., Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában