Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Miskolc–Tornanádaska-
vasútvonal
Miskolc Tiszai pályaudvar
A Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 94
Vonal: Miskolc–Tornanádaska
Hossz: 57,5 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Maximális sebesség: 60 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 80 Sátoraljaújhely felé
BSicon BHF.svg Miskolc-Tiszai pályaudvar
BSicon ABZgl+l.svg 80 Budapest felé, 89 Tiszaújváros felé
BSicon BHF.svg Miskolc-Gömöri pályaudvar
BSicon eHST.svg Miskolc-Repülőtér
BSicon HST.svg Szirmabesenyő mh.
BSicon HST.svg Sajókeresztúr mh.
BSicon BHF.svg 0 Sajóecseg
BSicon ABZgl.svg 92
BSicon WBRÜCKE.svg Sajó folyó
BSicon HST.svg 2 Alsóboldva mh.
BSicon BHF.svg 5 Boldva
BSicon eHST.svg 7 Ziliz mh.
BSicon HST.svg 9 Borsodszirák mh.
BSicon HST.svg 12 Edelény alsó mh.
BSicon BHF.svg 14 Edelény
BSicon HST.svg 19 Szendrőlád mh.
BSicon WBRÜCKE.svg Bódva folyó
BSicon HST.svg 23 Büdöskútpuszta mh.
BSicon BHF.svg 27 Szendrő
BSicon HST.svg 28 Szendrő felső mh.
BSicon BHF.svg 32 Szalonna
BSicon HST.svg 36 Perkupa mh.
BSicon BHF.svg 38 Jósvafő-Aggtelek
BSicon BHF.svg 45 Bódvaszilas
BSicon HST.svg 46 Komjáti mh.
BSicon BHF.svg 49 Tornanádaska
BSicon exHST.svg 54 Hidvégardó rh.
BSicon exSTR+GRZq.svg 58 magyar-szlovák országhatár
BSicon exBHF.svg Torna (Turňa nad Bodvou)

A Cserehát dombvidéken, a Bódva völgyében épült Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal a MÁV 94-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

Történet[szerkesztés]

A vasútvonal elődjét a Boldvavölgyi HÉV társaság építette. A MÁV sajóecsegi állomásától induló helyiérdekű vasútvonal Tornán csatlakozott más HÉV társaságok vonalaihoz. Az akkor 57,5 km hosszú vasútvonalat 1892. augusztus 23-án adták át a forgalomnak.[1] A vasút végig a Bódva völgyében haladt, ennek ellenére jelentős földmunkával alakították ki az alépítményt. Több mint száz műtárgyat építettek a vonalon, a legjelentősebb a fából épült 10×10 m nyílású Sajó híd, valamint az ugyancsak fából épült 4×10 m nyílású Bódva híd. A vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből készült.

Egykor a mai Miskolc-Tornanádaska vasútvonal az országhatáron túl is folytatódott, Szepsin keresztül Kassáig közlekedtek a vonatok. Tornanádaskától a határig nyolc kilométer vaspálya vezet még, melynek végében találjuk Hídvégardó elveszett megállóhelyet. A megálló ugyan messze esik a falutól, de még Magyarországhoz tartozik, a trianoni határmódosítás után a vonatok egy ideig még Miskolctól Hídvégardóig (akkor Boldva-vendégi, később Bódvavendégi a megállóhely neve) jártak. Ma már nincsen Tornanádaskától semmilyen forgalom, a megálló épületét is elbontották.[2]

Az 1970-es években 7 pár vonat járt, és egy külön kirándulóvonat Jósvafő-Aggtelek állomásig. 1994-ben a vonalon naponta 8 vonatpár közlekedett, kb. 1 óra 40 perces menetidővel, reggel és délután ideális csatlakozással az InterCity vonatokhoz. Ilyen esetekben a Budapest-Edelény út megtétele még a miskolci várakozással is kevesebb mint 3 órát igényelt[3]

Forgalom[szerkesztés]

A vonalon általában 2-3 kocsis Bzmot motorvonatok közlekednek, ritkábban MÁV M41-es dízelmozdonyok vontatják a szerelvényt.

Sajóecsegig közös pályán halad a 92-es vasútvonallal (Sajókeresztúron nem áll meg), majd elkanyarodik keleti irányba, s keresztezi a Sajó folyót. Az első megálló Alsóboldva, amelyet 1990-ig Sajósenyének hívtak, majd Boldva, amely valamikor állomás volt, de 2016-ban felszedték az állomási vágányokat. Mindkettő Boldva településen található. Ezután következett Ziliz, melyet 2009-ben megszüntettek, lévén nagyon messze volt minden lakott településtől, ezért alacsony volt a kihasználtsága. Borsodszirák megállóhely után következik Edelény alsó, melyet korábban Finkének hívtak, de mivel a települést Edelényhez csatolták, így a megállóhely neve is megváltozott. Itt valamikor volt felvételi épület, de elbontották. Az első nagyobb állomás a vonalon az ezt követő Edelény.

Edelény után a valamikori állomás, ma már csak megállóhely Szendrőlád következik. A megálló másfél kilométerre van a falutól - azért olyan messze, mert a vasútvonal építésekor nem járult hozzá a faluhoz közelebbi termőföld gazdája, hogy azon legyen az állomás. Ezután a vasút keresztezi a Bódva folyót, majd Büdöskútpuszta megállóhely következik (az építéskor még nem létezett, csak 1949-ben létesítették). Ezután Szendrő háromvágányos állomása következik.

Szendrő után az első megálló Szendrő felső (valamikori Szendrő vásártér) , majd Szalonna következik; többvágányos állomás, alkalmanként mészkövet szállítanak innen tehervonattal.Ezután Perkupa megállóhely következik, majd Jósvafő-Aggtelek állomás. Építésekor Szin néven létesült, a semmi közepén lévő állomás ehhez a településhez van a legközelebb, mostani névadó települései 15-20 km-re vannak tőle. Ezután Bódvaszilas következik, ami négyvágányos állomás, valamikor egy iparvágány-kiágazással a közeli mészkőbánya felé. Ezt követi Komjáti megállóhelye, melynek valamikor felvételi épülete is volt, közvetlenül a "Pál Adrienn" című film forgatását megelőzően, amelyben szerepelt.

A vonal jelenlegi végállomása Tornanádaska, többvágányos állomás, de végállomásként berendezkedve. A sínek itt nem érnek véget, hanem még kb. 7-8 km-en keresztül folytatódnak az országhatárig. Valamikor idáig is közlekedtek vonatok a trianoni országhatáron belül, a megállót építésekor Bódvavendégi után nevezték el, amely ma Szlovákiában található, ezt követően lett neve Hídvégardó. Valamikor felvételi épülete is volt, de már elbontották. Érdekessége, hogy a szlovák oldalon található kőbánya vasúti kiszolgálása érdekében iparvágány létesült, melyet a határok furcsa meghúzása következtében csak úgy tudtak megépíteni, hogy néhány méter erejéig magyar területen húzódjon, érintve így Hídvégardót is. Az országhatártól a pálya egyáltalán nincs karbantartva, gazzal benőtt, hiányos, a forgalom felvétele lehetetlen jelenlegi állapotában. Ez a szakasz kb. 2-3 km hosszú, itt csatlakozik be a Sajólénártfalva - Kassa vasútvonalba Torna állomáson. Innen továbbhaladt keleti irányba, először a ma már nem létező, romos Somodi megállóhelyig, majd Szepsi volt a végállomás.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]