Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal
Baja vasútállomása egy Bpmot motorvonattal
A Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal útvonala
Hossz: 143,3 km
Nyomtávolság: 1435 mm
BSicon BHF.svg 0 Baja
BSicon ENDExe.svg A vonalból megmaradt iparvágány vége
BSicon exHST.svg 4 Baja szállásváros mh.
BSicon exABZgr.svg egykori Baja–Bezdán–Apatin–Szond-vasútvonal
BSicon exSTR.svg Hercegszántó felé
BSicon exBHF.svg 9 Vaskút
BSicon exHST.svg ? Gara felső mh.
BSicon exBHF.svg 19 Gara
BSicon xGRENZE.svg
BSicon exBHF.svg 26 Regőce
BSicon exBHF.svg 34 Őrszállás
BSicon exHST.svg 38 Körtés mh.
BSicon exBHF.svg 41 Gádor
BSicon exHST.svg 47 Magyarút mh.
BSicon exBHF.svg 50 Nenadics
BSicon exBHF.svg 54 Zombor
BSicon exBHF.svg ? Hódság
BSicon exBHF.svg ? Szépliget
BSicon exBHF.svg 143,3 Újvidék


Az egykori Baja–Zombor–Újvidék-vasútvonal egy normál nyomtávú, 143,3 km hosszú vasútvonal volt, amely a Bácskát szelte át.

Története[szerkesztés]

A helyiérdekű vasútvonal építését az 1894. XXII. törvénycikk alapján[1] a Baja–Zombor–Újvidék HÉV társaság kezdte meg. A vonal a MÁV szárnyvonalának végállomásától, Bajától indult, Regőcén, Zomboron, Hódságon és Szépligeten (gyakran használt nevén Gajdobra) keresztül a szintén MÁV építésű Újvidék állomásig, a Budapest–Zimony-vasútvonalig tartott. A 143,3 km hosszú vasútvonalat 1895. szeptember 14-én adták át a forgalomnak.[2] A társaság később egyesült a Hegyesfeketehegy–Palánkai HÉV társasággal, Déldunavidéki HÉV néven.

A síkvidéki jellegű vasútvonal építése viszonylag kevés földmunkával járt, jelentősebb műtárgya, egy vasszerkezetű híd, a Ferenc-csatornán épült. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a pályára 10 tonna tengelyterhelést és 40 km/h sebességet engedélyeztek.

Napjainkban[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés a vasútvonalat Gara és Regőce között kettévágta. A Magyarországon maradt 19 km hosszú vonalszakaszon 1971. november 30-án szűnt meg a forgalom.

Zombor és Regőce között a személyforgalom 1978-ban, a teherforgalom 1995-ben szűnt meg.

Az egykori vasútvonal Hódság és Újvidék közötti szakasza a Szerb Államvasutak 21-es számú vasútvonalának része.[3] Hódság–Zombor, valamint Zombor és Regőce között nincs forgalom a vonalon.[4]

Források[szerkesztés]

  1. 1894. XXII. törvénycikk
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 100. és 258. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. www.zeleznicesrbije.com. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  4. Map of Serbia and Montenegro

Külső hivatkozások[szerkesztés]