Vizafogó vasútvonal

Vizafogó vasútvonal
	Vizafogó teherpályaudvar műemlék felvételi épülete
Hossz:	Változó km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	nincs ~
Maximális sebesség:	40 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vizafogó vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Vizafogó vasútvonal vagy Vizafogó vontatóvágány egy teherszállításra kiépített iparvágány-csoport volt Budapest 13. kerületében, Vizafogó és a mai Újlipótváros területén, mely az egykor itt található ipari létesítményeket, főleg gőzmalmokat szolgálta ki és kötötte be az országos vasútvonalak hálózatába. A vonal több mint százéves történelme során folyamatosan változott a hossza és a forgalmi intenzitása, a hozzá csatlakozó mellékvágányok elhelyezkedései is folyamatosan váltakoztak az adott korszak ipari szükségletei függvényében. A 19. század végére kiépült, egész a belvárosig nyúló vonal a városi terjeszkedések miatt viszonylag hamar visszarövidült a mai Újlipótvárosba, majd az elkövetkező évtizedek alatt fokozatosan veszített a hosszából az ipari létesítmények megszűnésének és kiszorulásának hatására, melyek a 20. század végére gyorsultak fel, hogy végül a 21. század elején véglegesen megszűnjön a vasútvonal.

Története

Az első évtizedek

A vonal a budapesti Körvasút részeként épült ki 1889-ben, mely utóbbi Kőbánya felső vasútállomás tehervágány körzetéből kiindulva Rákos vasútállomás előtt északra fordulva Rákosszentmihály vasútállomás és Pestújhely megállóhely érintésével, a mai zuglói körvasút elődjeként épült ki Angyalföld vasútállomásig, majd annak végponti váltókörzeténél nyugati irányba fordulva, áthaladt a Váci út fölött és onnan déli irányba, a XIII. kerületi iparvidék felé fordult a Cserhalom utca-Esztergomi út nyomvonalán haladt, átbújt az – 1950-ben átadott, majd 1984-re kiszélesített – Árpád híd alatt, keresztezte a Dráva utcát is és egészen az akkori Viktória töltésig (Tutaj utcáig) tartott. A mai Árpád híd és a Révész utca között egy négy vágányos állomása is épült, ezt hívták Lipótvárosi teherpályaudvarnak (a későbbi Vizafogó teherpályaudvar elődje). A Révész utca–Tutaj utca közti szakasz az állomás 630 méter hosszú kihúzóvágánya volt.

Egy évvel később, 1890-ben ehhez csatlakozva épült ki a Markó utcai vontatóvágány, amely a Pannónia, Kárpát, Hegedűs Gyula és Szemere utcán keresztül további 1730 méter hosszban haladt dél felé, keresztezve a Lipót (Szent István) körutat, és egészen a Markó utcáig tartott. Érdekesség, hogy a vágány a Parlament mögött két utcányira végződött. Fontos tudni, hogy ekkor még nem létezett az Újpesti vasúti híd (népnyelven Északi Összekötő) és az Budapest–Esztergom-vasútvonal, így 1896-os kiépülésükkor azok csatlakoztak a bal parti körvasúthoz, és nem fordítva, ahogy azt a későbbi elrendezés alapján gondolnánk. A vizafogói vasútnak és annak ma belvároshoz tartozó szakaszának és a vontatóvágánynak a kiépítését az ide települt ipari létesítmények, elsősorban malmok vasúti szállítási igénye indokolta. A körúttól délre ebben az időszakban három gőzmalom rakodott.

A hálózat legnagyobb kiterjedése csak rövid ideig tartott. A Nagykörúton belüli malmok forgalma a vártnál kisebb volt, és útját állták a Belváros kiépítésének, így 1898-ban a Lipót körúti csatlakozást elbontották, a vontatóvágányt megrövidítették, az érintett malmokat és fatelepeket pedig kitelepítették. Ettől kezdve megkezdődött a vontatóvágány lassú visszafejlesztése. Ezt a tendenciát erősítette az első világháborút követő trianoni döntés, mellyel az ország területének jelentős csökkenésével együtt az itteni malmok forgalma is visszaesett, következményeként sorra zártak be. 1921-re a vontatóvágány tovább rövidült, már kijjebb, a Thurzó utca vonalában végződött. Újlipótváros telkeinek rendezésével, a város beépített részének terjeszkedésével a felhagyott gyártelepek nagy részét lebontották és helyükre lakóházak épültek. Így az ipari terület fokozatosan észak felé szorult vissza, amelyet követett a vontatóvágány rövidülése is, a helyét pedig a lakóterületek vették át.

1912-ben a Lord és Társa fatelep északabbra, a Váci út mellé költözött, a Pannónia Gőzmalom megszűnt. 1928-ban a Parkettagyárat lebontották, és helyén alakították ki a Szent István parkot. Természetesen a vágány rövidítése nem jelentette egyidejűleg a teljes vontatóvágány forgalmának csökkenését. Ahhoz folyamatosan csatlakoztak újabb iparvágányok, illetve egyesek megszűntek. A malomipar leépülésével az élelmiszeripari jellegű gyártelepeket (gőzmalmok, ecetgyárak, illetve vegyészeti és fafeldolgozó üzemek) fokozatosan felváltották a gépjavítók, vasöntödék, vas- és fémipari gépműhelyek, gépgyárak. A forgalom felfutása a Lipótvárosi teherpályaudvar további vágányokkal történő bővítését tette szükségessé. A Váci út térsége igazi ipari övezetté változott. A két világháború között sok változás nem történt, a vontatóvágány hossza nem csökkent tovább. 1938–1945 között a Lipótvárosi teherpályaudvar neve Szentistvánvárosi teherpályaudvarra, 1938–1954 között Angyalföld állomásé pedig Magdolnavárosi pályaudvarra változott.

A második világháború után

A második világháború után a cégek egy része megszűnt, jelentős részük pedig átalakult. Az Erzsébet Gőzmalom súlyosan megsérült, a háború után malomként már nem működött tovább. Nagyobb változást a Sztálin (Árpád) híd felhajtóinak megépítése, és a híd 1950. évi átadása jelentett. A vontatóvágányt felüljárón keresztezték, azonban a felhajtók építésekor a pályaudvar területének egy részét is igénybe vették. Mivel az Újpesti vasúti hidat a világháborúban felrobbantották, ezért a Sztálin hídon keresztül hídpótló vasúti szükségforgalmat szerveztek Óbuda–Filatorigát–Flórián tér–Sztálin híd–Vizafogó–Angyalföld átmenetben. A hídon a tehervonatokat L III-as HÉV-mozdonyok vontatták. A szükségforgalom a Vizafogó–Angyalföld szakasz forgalmát nagy mértékben növelte. Ez az állapot 1955-ig, az Újpesti vasúti híd újjáépítéséig tartott. Ebben az időszakban az intenzív iparosítás növelte a vasúti forgalmat, mely ekkoriban élte fénykorát. A fuvarozott áruk nagy része nyersanyag, tüzelőanyag (elsősorban szén) és vasáru volt. Ekkor nevezték át Vizafogó teherpályaudvarnak a rendezőpályaudvart, ahol sok akkori vállalat rendelkezett iparvágány-csatlakozással, rakodóval vagy rakhelybérlettel.

A szállítási igények növekedésével Vizafogó állomás áruforgalma is meghaladta a háború előtti legmagasabb szintet. 1959-ben az ide állomásított két M31-es sorozatú dízelmozdony és egy 370-es sorozatú gőzmozdony 40 iparvágány, 20 rakhelybérlet és 4 közforgalmú rakodó napi ötszöri kiszolgálását végezte. Az állomás éves kocsiforgalma meghaladta az 50 ezret. Rákosrendező-Vizafogó közt a körvasúti XXV. számú fordaszerelvény napi öt menetben hozta-vitte a vasúti kocsikat. 1961-ben a MÁV a 370-es sorozatú gőzmozdonyt M31 sorozatú dízelmozdonyra cserélte. A változáshoz kapcsolódva a Meder utca felé – Vizafogó és Angyalföld között – kiágazó 5 iparvágány kiszolgálását Vizafogó állomás mozdonyai vették át. A körvasút XXV. számú fordaszerelvénye Angyalföldig közlekedett, a vizafogói elegyátadás itt történt.

Az 1960-as évek elejétől a térségben elinduló lakótelep-építések folytán megkezdődött a Vizafogói teherpályaudvar és a kapcsolódó iparvágányok lassú, majd egyre gyorsuló leépülése. A villamospályát abban az időben számos ponton keresztezték iparvágányok: a Dráva utcát a Pannónia és a Visegrádi utcáknál, a Váci utat pedig a Mura/Angyal, Turbina/Fáy és a Véső/Apály utcáknál. Ugyan használaton kívül, de két vasút-villamos csatlakozás is létezett még ekkor: a Dráva utcában a Kő térnél, illetve az Árpád hídon a Népfürdő utcánál. A Dagály utcai (Karikás Frigyes utcai) lakótelep első ütemének építését 1961-ben kezdték el és 1966-ban készült el. A másodikat a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán 1970-ben adták át. Az építkezés jelentős befolyással ugyan még nem volt a Vizafogói pályaudvar életére, de annak északi oldalán néhány iparvágány megszűnt. 1963-ban megszűnt az Ásványőrlő, a rákövetkező évben pedig elbontották az OKGT (volt Maszolaj) telepre vezető, a Váci utat a Véső és Apály utcáknál keresztező iparvágányt. Az Elektromos Művek Váci úti telephelyére irányuló szénszállítmányok elmaradásával megszűnt az ide vezető iparvágány is, amelyet 1967-ben bontottak el a Dráva utcai keresztezésével együtt. Ugyanebben az évben épült meg a Szikra Lapnyomda C épülete (amelyet 2007–2008 között bontottak le) a Vizafogói teherpályaudvar keleti oldalán, újabb rakodóterületeket elvéve. Ebben az időszakban Vizafogón már csak egy tartalékmozdony dolgozott.

A Szent István körút–Váci út–Dráva utca–Duna-part által határolt Újlipótváros rendezéséről az 1970-es évek elején döntöttek. Az itt található ipari területeket a város körbenőtte, a gyárakat ki kellett üríteni és fel kellett számolni. Ez a folyamat 1975 körülig ment fokozatosan végbe. Az egyik utolsó működő gyártelep a Parkettagyár volt, a vontatóvágány legdélibb végén. A gyárak és ipari telephelyek megszűnésével együtt felszámolták az iparvágányokat is. A funkcióját vesztett vontatóvágányt 1976-ban a Dráva utcáig bontották vissza, majd 1977-ben megszűnt a 15-ös villamos is. Helyükre 1976–1979 között felépült a Kárpát utcai lakótelep. A teherpályaudvar forgalmát tovább csökkentette, hogy a 70-es évek elején a Révész utcai erőmű tüzelését pakuráról földgázra állították át, amely immár nem igényelte a vasúti szállítást, mert csővezetéken érkezett. Az Árpád hídtól északra azonban ebben az időszakban még élénk ipari és szállítási tevékenység folyt. Az erősen megcsappant forgalmú Vizafogói teherpályaudvaron az 1970-es években forgalomból kivont gőzmozdonyokat tároltak, a térségben az ipari tevékenység fokozatosan visszaszorult, az iparvágányok üresen álltak vagy megszűntek. A korábban nyüzsgő Vizafogó teherpályaudvar egyre inkább egy álmos tárolóállomássá vált. Ekkoriban már nem volt önálló tartalékmozdony Vizafogón, azt Angyalföldről szolgálták ki az úgynevezett vizafogói menettel. 1977–1979 között a pályaudvar területének egy újabb része veszett el, mivel ott épült fel a Szikra Lapnyomda hatalmas B épülettömbje. (Amelyben 2002-ben Sconto Bútoráruház, 2008-ban pedig Reál élelmiszerbolt nyílt és végül 2014–2016 között bontották le.) A helyén épült fel az Agora Budapest irodaház 2018–2020 között.^[1]

1980-ban Vizafogó állomáson a szét nem bontott gőzmozdonyokat összegyűjtötték és elvitték a MÁV Landler Jenő Járműjavítóba (Istvántelek). Sok közülük ma a Vasúttörténeti Parkban van kiállítva. Az állomáson ezután javításra váró teherkocsikat tároltak. Újabb nagy változások kezdődtek 1982–1984 között. Ekkor épült fel a pályaudvar Duna felőli oldalán a Vizafogó lakótelep első üteme. A korábban még megmaradt iparvágányokat ekkor számolták fel. 1980-ben elkezdték az Árpád híd kiszélesítését és átépítését. Ugyan a Vizafogó teherpályaudvar forgalma ekkorra már minimálisra csökkent, de a híd alatti összekötő vágányt és a teherpályaudvart az átépített híd 1984-es átadásakor még meghagyták. A 3-as metró építése miatt 1982-ben megszűnt a villamosközlekedés a Váci úton, a vágányokat a keresztező iparvágányokkal együtt elbontották. Ebben az időszakban a kocsik tárolásán kívül egy hulladékvas telepet szolgáltak már csak ki Vizafogóról, illetve az Árpád hídtól északra lévő üzemek (Láng Gépgyár, Angyalföldi Erőmű, Első Magyar Csavargyár Rt. és Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) kiszolgálómenetei jártak körül az állomáson. Ez az állapot egészen 1987-ig tartott, amikor eljött a vég, és az erősen leromlott állapotú Vizafogó állomást megszüntették, a megfogyatkozott vágányokat fölszedték. Az állomás területén 1987–1989 között felépült a Vizafogó lakótelep második üteme. Az állomásépületet meghagyták, később szépen felújították. A mögötte lévő részen egy nagy területet üresen hagytak, ez 2022-re Vizafogó ökoparkká fejlődött.^[2] A lakótelep négyemeletes házai az állomás déli és északi végére épültek fel. A vontatóvágány az Árpád híd északi oldaláig rövidült.

Ebben az időszakban a (most már ténylegesen vontatóvágánnyá vált) Vizafogói vontatóvágányon még javában folyt az élet. A hajógyárból külön rakmintás vonatok indultak Záhony felé darurészekkel. Havonta volt rá eset, hogy három-négy daru komplett anyagát küldték el. Az 1980-as évek vége felé ugyanakkor már érezhetően csökkentek a vasúti szállítások a még működő üzemekből is. Az ide járó tolatós mozdony körüljárásának biztosítása érdekében a Rákospatak és a Csavargyár utca között egy hosszú kitérőt építettek a Cserhalom utcával párhuzamosan.

A rendszerváltás után

A rendszerváltást követően felgyorsult a térség iparának hanyatlása, a vasúti szállítások tovább csökkentek. 1994-ben megszűnt a Csavargyár és a Hajógyár. Előbbi helyén nyílt a Reno udvar és egy barkácsáruház, a Hajógyárat egy műemlék csarnok kivételével teljesen elbontották, egy részén 1996-ban a Duna Plaza bevásárlóközpont és annak parkolóháza épült fel. Ekkoriban már csak a Láng Gépgyárban, illetve a Meder utcánál egy építőanyag-telepen volt vasúti kiszolgálás. A vontatóvágány hossza az 1990-es évek második felétől ismét csökkenésnek indult, amivel megkezdődött a vég. 1996-ban még használták a vontatóvágányt, az Angyalföldi Járműparádé mozdonyai ide álltak félre. Később a vágány Árpád híd felőli végét egy autóparkoló foglalta el, majd 1999-re a Vizafogó utca és Dagály utca közti szakaszt egy logisztikai cég kerítette el. Itt kezdetben még voltak vasúti szállítások, de 2001-re azok is megszűntek.

Végnapjai

2000-ben az erőműbe vezető iparvágányt és hidat felszedték, 2001 elején pedig a kitérővágányt bontották fel, valamint a Meder utcai építőanyag-telepen is megszűnt a forgalom, a vágányokat itt is elbontották. Az egykori hajógyár itteni területén épült fel később a Marina Part lakópark. Az Angyalföldi Erőmű energiatermelése 2004-ben állt le.^[3] Ekkorra a vontatóvágány forgalma teljesen megszűnt, annak Dagály utcától délre fekvő részét felbontották. A Láng Gépgyár (2000-től ABB, majd Alstom) telephelyen belül megmaradt vágányhálózatát belső szállítási feladatokra időnként még felhasználták. 2003-ban a Kendergyár helyén felépült a Tesco áruház, az ide vezető iparvágányt felszedték. Ekkor a vontatóvágány a Rákos-patakig még járható volt, de csak pályafenntartási menetek használták, aztán az év vége felé megkezdődtek a bontások. A Vizafogói vontatóvágányt 2003–2006 között teljesen felszedték. 2009-ben a Váci út és Angyalföld állomás közötti töltést elbontották, így lehetőség nyílt az addig zsákutcában végződő Madarász Viktor utca és Tomori utca összekötésére a Juta utcával. Ezzel a vontatóvágány története véget ért. A Váci út feletti vasúti híd és Vizafogó vasútállomás épülete változatlanul áll. Utóbbit felújították és irodaházként kapott új funkciót. Vizafogón a zsúfolt Marina lakópark környékén néhány helyen a sínek és talpfák maradványai is megmaradtak. A 2020-as évekre a vágány Vizafogó utca és Dagály utca közti egykori szakaszán (a néhai Láng Gépgyár területén) az Esztergomi út folytatása épült ki. 2025-ben elbontották a Rákos-patak felett átívelő vasbeton hidat.

Galéria

A Váci úti vasúti felüljáró maradványai
Volt sorompó a Paduc köznél (XIII. kerület)
A vasútvonal Rákos-patak feletti hídja a Vizafogó utcánál, háttérben a volt Láng Gépgyár területe
Vizafogó teherpályaudvar leállított MÁV 520-as mozdonyokkal
A Vizafogó teherpályaudvar felvételi épületének homlokzata