3-as főút (Magyarország)
| 3-as főút | |
 | |
| A 3-as főút Encsnél | |
_Otszogletu_zold_tabla.svg) | |
 | |
| Úttípus | Elsőrendű főút |
| Építkezés | 1820-as évek |
| Hossza | |
| elkészült | 247 km |
| épül | 0 km |
| tervezett | 0 km |
| Ország | Magyarország |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Budapest |
| Az út vége | Tornyosnémeti |
| Időzóna | közép-európai idő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 3-as főút témájú médiaállományokat. | |
A 3-as számú főút Budapesttől Tornyosnémetiig ér. Hossza 247 km.
Útvonala[szerkesztés]
Az út Budapesten indul, majd Kistarcsa, Kerepes településeken halad át. Kerepes után északkeleti irányban átszeli a Mogyoródi-dombságot és a Gödöllői-dombságot is.
Gödöllőt követően az út kelet felé tart, a Mátra hegységet és a Bükk-vidék központi tömbjét délről kerüli ki. Mezőkövesdnél az út északnak fordul, egészen Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyéig, Miskolcig. A városban ugyan kelet felé fordul a Búza térnél, de onnan kiérve a főútvonal ismét északkeleti irányt vesz fel.
A magyar-szlovák határhoz közeledve a Cserehát mellett halad, de a Hernád völgyének másik oldalán található Zempléni-hegység is látható az útról.
A határátkelőhely Tornyosnémeti mellett van, de mivel mindkét ország része a Schengeni övezetnek, nincs határellenőrzés. Szlovákia területén 68-as számot viseli az út, de a határtól indul az R4-es autóút is Kassa felé.
Története[szerkesztés]
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete teljes hosszában elsőrendű főúttá nyilvánította, a maival egyező, 3-as útszámozással. Az út akkori nyomvonala csekély eltérésektől eltekintve – mint például a füzesabonyi, mezőkövesdi vagy nyékládházi elkerülő szakaszok, a miskolci belterületi nyomvonal-korrekciók stb., amelyek abban az időben még nem léteztek – már lényegében azonos volt a jelenlegivel. A legnagyobb eltérés az akkori és a jelenkori nyomvonal között Detk-Halmajugra-Karácsond térségében mutatkozik, ahol az időközben beindított lignitbányászat miatt a korábban majdnem egyenes nyomvonalat dél felé egy több kilométernyi sugarú ívre terelték el.[1]
A második világháború éveiben, az első és második bécsi döntést követő időszakban Kassáig hosszabbították meg.
Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül készült közúthálózati térkép lényegében ugyanúgy tünteti fel, mint az 1934-es rendelet alapján 1937-ben kiadott, a fenti linkről elérhető közlekedési térkép.[2]
Települései[szerkesztés]
Kistarcsa, Kerepes, Gödöllő, Aszód, Kerekharaszt, Hatvan, Hort, Gyöngyös, Kápolna, Kerecsend, Füzesabony, Szihalom, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Bükkábrány, Vatta, Emőd, Nyékládháza, Mályi, Miskolc, Felsőzsolca, Szikszó, Aszaló, Csobád, Forró, Méra, Novajidrány, Garadna, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti.
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak[szerkesztés]
Az út az irodalomban[szerkesztés]
- A 3-as főút Aszód és Budapest közti szakasza a helyszíne Fehér Béla író Ismerős arc című novellájának.
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Tűzesetek és balesetek a 3-as főúton Archiválva 2014. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Balesetek a 3-as úton
_Otszogletu_zold_tabla.svg)