Magyarország főútjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A „0” kilométerkő a budapesti Clark Ádám téren; innen indul a 2-es, a 3-as, a 4-es, az 5-ös, a 6-os, a 7-es, a 10-es, a 11-es, a 31-es és az 51-es főút kilométer-számozása.

Magyarország úthálózatának gerincét alkotják a már elkészült gyorsforgalmi utak mellett a főutak. Besorolásuk szerint lehetnek első-, illetve másodrendűek. A főutak jellemzően 2x1 sávos kialakítással rendelkeznek, de városi, illetve olyan szakaszokon, melyeken a forgalmi adatok azt indokolják több forgalmi sávval is rendelkezhetnek irányonként. Magyarország főútjain (ahogy minden közúton) alapesetben 90 km/h a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen kívül, míg azon belül 50 km/h.

A főutak nem tévesztendők össze más úttípusokkal, például a gyorsutakkal, vagy az autóutakkal. Az autóutakon csak különszintű csomópontok épülhetnek és a rajta megengedett legnagyobb sebesség 110 km/h. A gyorsutakon szintén 110 km/h a legnagyobb megengedett sebesség, viszont ezen az úttípuson épülhetnek szintbeli kereszteződések is, főleg turbó körforgalmak.

Történetük[szerkesztés]

A főutak kialakulása[szerkesztés]

A történeti úthálózat kialakulásában a Dunántúlon az ókori közlekedési hálózatból ránk maradt római kori úthálózat is nagy szerepet kapott. Ezek közül a legismertebb és részben eredeti nyomvonalán jelenleg is főútként működik a borostyánút.

Az középkorban az ország északi, nyugati és egyes keleti részein, ahol a hegyes vidékeken lehetett követ találni az útépítéshez, ott jobb volt a közlekedés. Az Alföldön, a Duna–Tisza közén nem volt használható út.

Széchényi A Hitel című munkájában így irt erről:

Az Ország sok tájékin zsíros, fekete vagy ragadó agyag földeken ásatik 5-6 ölre egymástúl közegyenleg két mély árok, s az áldott termékeny föld árkok közé domboltatik fel…. a ’ munkások’ képzeletek szerint országutat készítenek , melly minden tréfán kivül hazánkban, sok helyen búza alá alkalmasabb lenne, mint utazók s társzekerek számára … a’ magasb töltésnek közöségesen csak azon haszna szokott lenne, hogy a’ kocsi melly dűl, ’s az utazó benne kékebbre üti testét, - a’ domború út pedig arra hasznos, hogy a’ ráhányt föld mélyebb, a’ sár nagyobb ’s így a süllyedés bizonyosb.

Széchenyi István, A Hitel

A rossz utak, a nemesi előjogok a posta kialakulását hátráltatták. A vasút előtti időkben háromfajta postakocsi járat volt.

  • gyorsposta - utasokat, leveleket, csomagokat vitt,
  • lassúbb postaszekér - az értékesebb áruk mellett ugyancsak szállított utasokat,
  • postai társzekér - kizárólag áruszállítási célokra.

A gyorsposta csak két helyen közlekedett. Buda és Bécs között 30 órás úttal, Pozsonyból Bécsbe 6 óra alatt. A postás szekerek is csak nyolc irányban közlekedtek, volt olyan is mely csak két hetente járt. A társzekér útja Budáról Bécsbe 57 órát vett igénybe.[1] A rossz utakon kívül a nemesi önkény is sokat ártott a postának. Megtörtént, hogy a földesúr órákig váratta a postakocsit a révnél.

Magyarországon 1848.ban mindösszesen 2300 km kiépített közúthálózat volt. 26 vármegyében egyáltalán nem volt közút.[1] Rendszeresen gondozott utakról csak a vasút építések megindulásával és a közutak állami kezelésbe vételével a 19. század közepétől lehet beszélni.

20. század[szerkesztés]

A 87-es főút felhagyott szakasza az 1940-es évek állapotát mutatva
Szombathely, 86-os főút egykori városi szakasza mellett megmaradt kék színű útirányt jelző tábla. A táblák alapszíne az 1980-as évek végétől lett kék helyett a ma is használatos zöld alapú főutakon, míg az autópályák esetében pedig zöldről kék

Az államutak kiépítésének biztosítására 1855-ben külön intézkedéseket hoztak meg. Az államutak fenntartására a birodalmi költségvetésben irányoztak elő pénzösszegeket és azt az országos útalapba utalványozták be.[2] A durva munkák, földmunkák s fuvarozások teljesítését a községek feladatává tették. Ezeket saját lakosaikkal vagy vállalkozókkal oldották meg, de a munkáért fiktív napszámbéreket állapítottak meg. A komolyabb munkák 1852-ben kezdődtek meg, miután az állami utakat felmérték és mérföldkövekkel láttak el.[3] Ebben az évben volt a legnagyobb az államúti hálózat, ezután fogyni kezd. A hálózat csökkentésének az a téveszme volt az oka, hogy ahol vasút van, azzal párhuzamosan állami útnak nem szabad haladnia. 1873-ban Tisza Lajos közlekedési miniszter tervjavaslata alapján az állami vasúthálózatot fejleszteni kell, az állami úti hálózatból pedig kihagyásokat kell kieszközölni.

A 20. század elején Magyarországot is elérte a gépkocsik elterjedése, ami az utak kiépítésénél és karbantartásánál új szempontok érvényesítését követelte meg. Az úthálózaton addigra már jobbára makadámburkolat feküdt, aminek a legkisebb szélessége 2,70 m volt.

Hird-foldkisajat-utepites-1920 1.jpg
Hird-foldkisajat-utepites-1920 2.jpg

Földkisajátításról szóló hirdetmény 1926-ból

A gépkocsi számára veszélyt jelentettek az útfelület egyenetlenségei. Ezeken a gépkocsi csak lassítással tudott az utasok vagy a rakomány veszélyeztetése nélkül áthaladni. Az 1920-as évek elején, az I. világháború miatt az üzemben tartott gépkocsik száma csökkent (1913-ban 2876; 1921-ben 2734). A gépkocsiforgalom csak az ország gazdasági konszolidációja után kezdett újra fejlődni. Az utakat portalanítani kellett, az útburkolatot a nehezebb járművek miatt erősebbre és szélesebbre kellett kiépíteni.

Főútjaink napjainkban[szerkesztés]

Az 1990-es években kialakult úthálózat-fejlesztési stratégia az ország egyközpontú (Budapest) térszerkezetét gyűrű irányú kapcsolatokkal kívánja kiegészíteni. Az utak jelentősége az autók számának növekedésével egyre nő.

Az újonnan kijelölt 77-es főút vége Lesencetomajnál, háttérben a Szent György-hegy

A 20. század utolsó évtizedeiben a nagy kapacitású autóutak, az autópályák már erőteljesen befolyásolták az ország térszerkezetét, a regionális kapcsolatokat, átstrukturálták a városok belterületét és kihatott a településszerkezetre is. Az autópályák vonzzák az új befektetéseket. Ezek birtoklásáért verseny folyik a települések között, ami segíti az infrastrukturális fejlesztéseket. Az autópálya építésekkel párhuzamosan haladó egykori főutakat az 1990-es évekig az autópálya átadásával egyetemben átszámozták, így az 1-es főútból 100-as, az 5-ös főútból 50-es főút lett. Az évtized végén a főutak számozását ismét az eredeti jelzésével jelölték.

2013. július 1-től az elektronikus útdíjrendszer bevezetésével egyetemben korábbi 12 mellékútból főút lett:[4]

Főutak[szerkesztés]

Elsőrendű főutak[szerkesztés]

Név Jele Érintett települések, nagyobb kereszteződések[5][forrás?] Térkép
1 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestBicske - TatabányaTataKomáromGyőrMosonmagyaróvárHegyeshalom Ausztria 1 főút - térkép.png
10 10 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestPilisvörösvárDorogAlmásfüzitő 10-es főút térkép.png
11 11 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestSzentendreTahitótfaluEsztergomTát 11 főút - térkép.png
2 2 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestDunakesziVácRétságHont Szlovákia 2-es főút térkép.png
21 21 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg HatvanLőrinciPásztóSalgótarjánSomoskőújfalu Szlovákia 21-es főút-térképe.png
3 3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestHatvanGyöngyösFüzesabonyMezőkövesdMiskolcSzikszóEncsTornyosnémeti Szlovákia 3-as főút-térképe.png
4 4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestCeglédSzolnokPüspökladányDebrecenHajdúhadházNyíregyházaKisvárdaZáhony Ukrajna 4 főút - térkép.png
403 403 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg M3-Nyíregyháza-Oros-338-4 403-as fout pirosterkep.PNG
405 405 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg M5ÚjhartyánAlbertirsa4 405 főút - térkép.png
41 41 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg NyíregyházaBaktalórántháza - Vásárosnamény - Beregsurány Ukrajna 41 főút - térkép.png
42 42 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg PüspökladányBerettyóújfalu - BiharkeresztesÁrtánd -  Románia 42 főút - térkép.png
43 43 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg SzegedMakó - Nagylak Románia 43 főút - térkép.png
44 44 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg KecskemétBékéscsaba - Gyula Románia Hungary Road 44.png
5 5 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestDabasKecskemétKiskunfélegyházaSzegedRöszke Szerbia 5-ös főút-térképe.png
6 6 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestDunaújvárosSzekszárdPécsBarcs Horvátország 6 főút - térkép.png
7 7 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg BudapestSzékesfehérvárSiófokNagykanizsaLetenye Horvátország 7 főút - térkép.png
8 8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Székesfehérvár (M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg) – VeszprémSzentgotthárd Ausztria 8 főút - térkép.png

Továbbá léteznek másodrendű főutak is.

Díjfizetés[szerkesztés]

A BudapestBécs közötti betonút az 1920-as években
A 3-as főút Encstől nem messze, a 221-es kilométernél
A 4-es főút valahol Budapest és Vecsés között
A 6-os főút a főváros szélén
A 7-es főút Balatonszárszó külterületén; az úttól jobbra az Orgona utca, balra pedig az M7-es autópálya található

Magyarország főútjai majdnem minden gépjármű-kategória számára ingyenesek, kivéve az alábbi túlterhelt szakaszon kell díjat fizetniük a kijelölt tömeget meghaladó J2, J3, és J4-es kategóriájú járműveknek:

Tranzit
főútvonal-szakaszok
J1 (<3,5 t) kategória J2 + J3 + J4 kategóriák
1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestHegyeshalom
2 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VácRétság
3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestMiskolc
4 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Liszt Ferenc repülőtér és Üllő közti gyorsforgalmi szakasza (21 km – 29 km) díjköteles BudapestZáhony
5 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestRöszke
6 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestBarcs
8 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SzékesfehérvárSzentgotthárd
10 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestAlmásfüzitő
11 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestTokod
12 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VácSzob
13 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KisbérKomárom
14 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj GyőrVámosszabadi
21 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj HatvanSomoskőújfalu
22 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj RétságSalgótarján
23 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BátonyterenyeSzentdomonkos
24 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj GyöngyösEger
25 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BánréveKerecsend
26 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj MiskolcBánréve
27 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SajószentpéterTornanádaska
31 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj NagykátaFüzesabony
32 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj HatvanSzolnok
33 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj FüzesabonyDebrecen
34 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj TiszafüredFegyvernek
35 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj DebrecenNyékládháza
36 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj PolgárNyíregyháza
37 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj FelsőzsolcaSátoraljaújhely
38 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BodrogkisfaludNyíregyháza
40 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj AlbertirsaSzolnok
41 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Vásárosnamény – Országhatár
42 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Püspökladány – Országhatár
43 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Mezőpeterd – Országhatár
43 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SzegedNagylak
44 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KecskemétGyula
45 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely
46 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj TörökszentmiklósMezőberény
47 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Hódmezővásárhely – Debrecen
48 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj DebrecenNyírábrány
49 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VajaCsenger
51 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BudapestHercegszántó
52 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KecskemétDunaföldvár
53 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj TompaDunaföldvár
54 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Kecskemét - Sükösd
55 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BátaszékSzeged
56 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BátaszékMohács
57 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj PécsMohács
58 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj PécsHarkány
61 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj DunaföldvárNagykanizsa
62 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj DunaújvárosSzékesfehérvár
63 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Szekszárd – Székesfehérvár
64 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj EnyingSimontornya
65 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Siófok – Szekszárd
66 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Kaposvár – Pécs
67 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj Balatonszemes – Szigetvár
68 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BalatonkeresztúrBarcs
71 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj BalatonkeresztúrEnying
72 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj LitérBalatonfűzfő
73 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VeszprémCsopak
74 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VasvárNagykanizsa
75 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KeszthelyRédics
76 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KörmendKeszthely
77 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VeszprémTapolca - Lesencetomaj, 84-es főút
81 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SzékesfehérvárGyőr
82 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VeszprémGyőr
83 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj VároslődGyőr
84 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SopronBalatonederics
85 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj GyőrSopron
86 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj RédicsMosonmagyaróvár
87 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj KámSzombathely - Kőszeg
88 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SárvárVát
89 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Nincs díj SzombathelyBucsu

A mellékelt táblázatban felsorolt főutakon kívül az alábbi főutak esetében van díjfizetési kötelezettség: 101-es, 111-es, 117-es, 131-es, 150-es, 222-es, 302-es, 304-es, 311-es, 354-es, 400-as, 401-es, 403-as, 405-ös, 427-es, 430-as, 431-es, 441-es, 442-es, 443-as, 446-os, 451-es, 470-es, 471-es, 474-es, 491-es, 502-es, 510-es, 511-es, 513-as, 541-es, 542-es, 551-es, 578-as, 610-es, 611-es, 631-es, 651-es, 681-es, 710-es, 761-es, 811-es, 830-as, 832-es, 834-es, 860-as, 861-es főút.[6]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A technika fejlődése (Budapest, 1966) 892. o.
  2. Technikafejlődésünk története (Budapest, 1928) 311. o.
  3. 1870-ben hozzák be Magyarországra a kilométer számítást
  4. Új főutak. Az ED bevezetése és a közúti szabályozás kérdései pp. 20. NFM Közlekedési Infrastruktúra Főosztály, 2013. június 12. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  5. Magyar Közlöny
  6. 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]