Iregszemcse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iregszemcse
Iregszemcse címere
Iregszemcse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamási
Jogállás község
Polgármester Süvegjártó Csaba (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7095
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 2656 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 44,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iregszemcse (Magyarország)
Iregszemcse
Iregszemcse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 43″, k. h. 18° 11′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 43″, k. h. 18° 11′ 01″
Iregszemcse (Tolna megye)
Iregszemcse
Iregszemcse
Pozíció Tolna megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iregszemcse témájú médiaállományokat.

Iregszemcse község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Somogyi-dombságon fekszik; a 65-ös főút mellett, Siófoktól 28-km, a legközelebbi város Tamási (10 km). Simontornyával összeköti a 6407-es közút.

Története[szerkesztés]

A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.

Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel.

A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda).

Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló.

1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.

1907-ben Felsőiregen „dallotta” Bartók Béla fonográfjába Veres Ignác azt a dallamot (Pejparipám rézpatkója...), amely Bartók „Bánkódás” címet viselő 28. duójának eredeti dallama. [forrás?]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Jelenleg speciális diákotthon.
  • Kálvária-kápolna: 15. századi gótikus templom szentélyéből került kialakításra.

A településen gyűjtött népdalok[szerkesztés]

Cím Gyűjtő Év
Mikor gulyáslegény voltam Bartók Béla 1907
Sarjút eszik az ökröm Bartók Béla 1907
Erdők, völgyek, szűk ligetek Bartók Béla 1906
Szellő zúg távol Bartók Béla 1907
Hej, Dunáról fúj a szél Bartók Béla 1907
Az ürögi faluvégen Bartók Béla 1907
Tiszán innen, Dunán túl Bartók Béla 1906
Icike-picike a csabai utca Bartók Béla 1907
Házasodik a tücsök Bartók Béla 1907

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]