Závod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Závod
Kilátás Závodra a kálváriától.JPG
Závod címere
Závod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester László Attila (független)[1]
Irányítószám 7182
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 276 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Závod (Magyarország)
Závod
Závod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 43″, k. h. 18° 25′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 43″, k. h. 18° 25′ 02″
Závod (Tolna megye)
Závod
Závod
Pozíció Tolna megye térképén
Závod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Závod témájú médiaállományokat.

Závod (németül: Sawed[3]) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Závod község a Dunántúli-dombságban, a Völgységben, Tolna megye déli részén fekszik. A megye székhelyétől, Szekszárdtól kb. 30 km-re, a legközelebbi várostól, Bonyhádtól kb. 20 km-re található. Szomszédos települések: Tevel, Mucsi, Kisvejke, Kisdorog.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Bonyhádot Kurddal összekötő alsóbbrendű útról érhető el, Kisvejkénél letérve. Megközelíthető még a 65-ös főútról is: Murga felől egy mellékúton Tevelen keresztül, vagy Zomba felől Kisdorogon keresztül.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurdon található, a MÁV 40-es számú, Budapest-Dombóvár-Pécs közötti vonalán.

Története[szerkesztés]

Ősi település, az első írásos feljegyzés 1231-ből maradt fenn. Wosinsky Mór, a község plébánosa és régész, a Szekszárdi Múzeum alapítója 1893-ban 104 sírból álló népvándorlás kori sírmezőt tárt fel. A páratlan értékű leletek ma is a Nemzeti Múzeumban találhatók. A rómaiak által is lakott terület ma is szolgál leletekkel, Szekszárdon a múzeum őrzi őket. A török pusztítás után az első telepesek a rácok voltak, de a század legvégén visszahúzódtak a mai Szlavónia területére így a falu újra elnéptelenedett. Német telepesek 1718-ban érkeztek Závodra, ők voltak Tolna megye első Fulda környéki svábjai. Az itt talált romos templomokból rövid idő alatt megépítették a ma is láthatót, melyet 1768-ban már felszenteltek. Méreteiből kitűnik, hogy Závod ekkor már egyházi központ. A tisztán német ajkú település gyorsan, lendületesen fejlődött, lakói jól alkalmazkodtak az adottságokhoz. Virágzó szőlő- és gyümölcstermesztést, állattenyésztést teremtettek, amely jó módúvá, gazdaggá tette a falut. Súlyos időszak vette kezdetét a II. világháború után, a sorozatos negatív hatások, hátrányos megkülönböztetések (világháborúk, kitelepítés, népcserék, körzetesítések, stb) a 80-as évek közepére teljesen tönkretették településünket.

A régészeti leletek (amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban őriznek) tanúsága szerint a település és környéke már a népvándorlás kora óta lakott. Avar leleteit Wosinsky Mór ásta ki és publikálta.

Az első írásos említése 1231-ből származik. A török megszállás idején elnéptelenedett a falu. 1718-ban a németországi Fulda környékéről érkező telepesek népesítették be újra. A második világháború után a német családok nagy részét kitelepítették, helyükre székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

Népesség[szerkesztés]

Ma a község lélekszáma mintegy 330 fő, a lakosság körülbelül egyharmada nyugdíjas, kevés a gyermek és a fiatal családok száma. Jelenleg székelyek, németek és felvidékiek lakják a települést békés egymás mellett élésben. A lakosság nagy többsége római katolikus vallású.

2001-ben a lakosság szinte 100%-a magyarnak vallotta magát, ezen belül kb. 9,5% német nemzetiségűnek.[4]

  • 1990 (népszámlálás): 364 fő
  • 2001 (népszámlálás): 362 fő
  • 2009: 306 fő

Vallás[szerkesztés]

A római katolikus templom

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 92%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 3%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Závod vallási emlékekben is igen gazdag, a kis falut sok feszület, szobor, kápolna díszíti, a század viszontagságait szerencsésen átvészelte a kálvária, felújításon esett át templom. A szobrok állítása nem volt véletlen. A plébániatörténet leírása szerint a falu fogadott ünnepein (Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szeplőtelen Fogantatás, Páduai Szent Antal, valamint Szent Donát napján) körmenetben vonultak szobraikhoz. Az alkotásokon végigtekintve érezhető, mennyire fontos az itt élők számára a vallási élet.

A római katolikus vallású lakosság barokk temploma műemlék. A Fulda környékéről érkező német telepesek három középkori templom romjait találták meg. A lakosság gyarapodásával felvetődött egy új templom építésének gondolata. A kegyúri jogokat, akkor gyakorló Mercy d'Argentau felesége 1739-ben fogadalmat tett, amennyiben férje sértetlenül hazatér a gall háborúból, Závodon templomot és plébániaházat épít. A feleség a férj hazatérését követően hamarosan meghalt.

A gróf 1763-ban Závodra utazott és ott megpillantva feleségének címerpajzsát , azonnal elkezdte a helyet az építendő templom számára kiméretni.

Az új templomot 1764-ben elkezdték építeni. A kegyúri család minden anyagot biztosított, négy kőművest és négy ácsot fogadtak fel. A község az építkezést négy éven át fuvaros és gyalogrobottal segítette. A templom teljes elkészültét a kegyúr sem érhette meg, 1767. január 22-én meghalt.

A templomberendezés kiemelkedően szép és gazdag, előre egyeztetett időpontokban megtekinthető. Az épület külső felújításon esett át, remélhetőleg a belső felújítás sem várat sokat magára.

A templom elé - feltehetően a 18. században - , két szobrot állítottak. Szent Vendel, a pásztorok és nyájaik védőszentjének szobrát német telepes öltözetben, és Szent Notburga szobrát, szintén korabeli falusi viseletben ábrázolták. Az előzőt Johannes Ponert és Valentin Pez állíttatták, majd 1925-ben restaurálták. Szent Notburga idővel tönkrement szobra helyére ugyanabban az évben pirogránitból készítettek egy újabbat a pécsi Zsolnay gyárban. Költségeit a helyi Link család vállalta.

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templomban őrzik Szent Benedek vértanú csontjait, amelyek 1777-ben kerültek Závodra. Római katolikus anyakönyveit 1742-től vezetik. A plébániához tartozik fíliaként Kisvejke.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók[szerkesztés]

A Kálvária

A település építészeti értékeinek a megőrzéséért Závod 2004-ben Podmaniczky-díjat kapott, 2007-ben pedig elnyerte a Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat

  • Római katolikus, Keresztelő Szent János-temploma
  • 1764-1768 között épült, barokk stílusban. 1974-1975-ben, majd 2002-ben renoválták
  • A falu fölé magasodó dombon 1766 óta áll a nagyméretű, négy boltszakaszos barokk templom. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom berendezése szintén barokk stílusú.
  • A falu templomát 1764-ben kezdték építeni, melyet 1768. június 6-án áldott meg Wittmann József pécsi kanonok. 1974-75-ben renoválták. Napjainkra újra felújításra szorult. Régi pompáját visszakapva 2002. június 23-án szentelte újra Mayer Mihály megyés püspök. A templom őrzi Szent Benedek római vértanú csontjait, melyek 1777-ben kerültek Závodra.
  • Római katolikus plébániája 1761-ben épült, barokk stílusban
  • Szent Vendel szobra a 18. században készült. 1925-ben restaurálták
  • Szent Notburga szobra a 18. században készült. Az időközben tönkrement szobor helyére 1925-ben a pécsi Zsolnay porcelángyár készített újat
  • Nepomuki Szent János szobra: A 18. században készült, barokk stílusban. 2006-ban restaurálták
  • A helybeli patak mentén állították fel Nepomuki Szent János kvalitásos barokk, festett kő szobrát. Az emlék a szent kanonizálást (1729) követően minden bizonnyal még a 18. század első felében készülhetett, valószínűleg kegyúri szándékból. 2006-ban a települési Önkormányzat restauráltatta.
  • Szent Flórián szobra 1783-ban készült. 1983-ban restaurálták
  • Szent Flórián chronostikonnal feliratozott, színesre festett szobrát (műemlék) 1783-ban a település központjában az iskola előtt állította a község. Ez utóbbit - mivel egy teherautó feldöntötte - , restaurálást követően 1983-ban az út túloldalára áthelyezték. Rajta a felirat: "Szent Flóriánnak, a tűzvészektől oltalmazó patrónusnak kegyességüktől indíttatva állították, a helybeli lakosok 1783."
  • Szent Donát szobra a 18. század közepén készült, 1996-ban restaurálták
  • Ugyancsak a závodi közösség adományaiból 1747-51 között készült Szent Donát szobra. Felállításához a hagyomány szerint az akkor Závodon szolgálatot teljesítő ágostonrendi szerzetes-plébános, Donatus Wollnhofer is hozzájárult. Az időjárás viszontagságai ellen remélt oltalom jegyében, először a szőlőhegyre vezető út mentén állították fel. A jellegzetesen megformált homokkő szobor később megrongálódott, ezért a templom felé vezető út mentén állították fel. 1996-ban restaurálták, majd a templom melletti millenniumi emlékparkban végleges helyére, egy oszlopra (eredeti oszlopára) állították.
  • Páduai Szent Antal szobra barokk stílusban készült
  • Az Antonius (ma Kossuth Lajos) utca végén egy lakóház elkerített telkén még eredeti formájában látható, hengeres homokkő oszlop fejezetén Páduai Szent Antal festett barokk szobra.
  • Szeplőtelen fogantatás szobra a 18-19. század fordulóján készült
  • Az egykori Vordegasse (ma Székely utca) egyik háznak kertjében ugyancsak egy oszlopon áll a Szeplőtelen Fogantatás homokkőből faragott szobra, amely a Szeifert család költségén keresztül a 18-19. század fordulóján.
  • Nagy-Magyarország-kőszobor
  • Népi lakóházak
  • Tájház A závodi svábok népviseletét, berendezési tárgyait és eszközeit mutatja be.
  • Az egykori általános iskola ma több funkcióban működik. Itt kapott helyet a Hagyományok Háza, egy-egy székely és sváb emlékeket bemutató szobával. Az épület utcafronti homlokzatát Sapard támogatással sikerült megújítani 2005-ben, további rekonstrukciója kiadványunk kiadásakor folyik. Községünk tájházának egyik szobáját a helyi viselet szerint rendeztük be, amit a Závodra látogatók szívesen megnéznek. A tájházban a závodi svábok népviselete, berendezési tárgyai és eszközei találhatók. Gyűjteményünk gazdagnak mondható (még az 1800-as évekből is van tárgyi eszközünk).
  • Bukovinából 1945-ben andrásfalvai és istensegítsi menekült székely családok találtak otthont Závodon. Az ő tárgyi hagyatékuk tekinthető meg ebben a szobában, mely ízelítőt ad a tisztaszoba és a konyha berendezéseiből is. A megőrzött gazdag emlékanyag legszebb tárgyai: a hozományul szolgáló vetett ágy, a sok szőtt és hímzett kézimunka egyedi és kézzel készített darabjai. A Tájház látogatható előzetes egyeztetés alapján.
  • Löszpincék, présházak
  • Kőkereszt (Székely u.)
  • Balster-kereszt, a Karl család emeltette
  • Gundrum-malom melletti kereszt, a Váradi család készíttette
  • Kőtára a temetőben látható
  • Szent Anna-kápolna
  • Kálvária-kápolnája
  • A falu fölé magasodó Kálváriahegyen, 1737-ben Anton Jakab Vogl plébános idején állították a kálváriakápolnát és a 14 stációt.
  • Szentháromság-kápolna (Kisvejkei út)
  • Papdi kápolna, az egykori Papd falu helyén épült
  • Több település által látogatott búcsújáróhely volt az egykori Papd falu helyén épített kis kápolna, a szomszédos települések közös miséket tartottak a helyszínen. Az erdei tisztáson álló kápolna ma is látogatható, kirándulások kedvelt célja. Ennek tematikai kánonja a Fulda és Rajna menti középkori kálváriákkal azonosnak mondható. A keresztcsoport a nádasdi Hernesz kőfaragó munkája. A závodi kálváriakápolna - a későbbi homlokzati átalakítások ellenére - alaprajzában , külső és belső térkiképzésében régiónkban egyedülállóan őrizte meg a szentföldi Szentsír-templom kápolnáinak hagyományát. A závodi kálváriakápolna nemcsak egyházmegyénkben, hanem a Dél-Dunántúlon is egyedülálló kápolnatípus.

Híres emberek[szerkesztés]

Civil szervezetek[szerkesztés]

  • Szövőszakkör
  • Váradi Antal Értékmentő Egyesület. 2002 szeptemberében alakult, célja a falugondnoki szolgálat ellátása, a teleház működtetése, térfigyelő kamerarendszer kialakítása és felügyelete, a község kulturális és művelődési életének szervezése, könyvtárosi tevékenység, műemlékvédelem, épített értékek védelme, faluszépítés, parlagfűmentesítés, környezetvédelem, az egyesület eszközállományának bérbeadási lehetősége, a temető karbantartása, síremlékek védelme, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, sporttevékenység, munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek részére munkahelyteremtés segítése, megújuló energiaforrás kiépítésének segítése a lakosság minden szférájában, a település történelmi adatfeldolgozása, adatgyűjtés, ezzel kapcsolatos kiadványok, könyvek kiadása, emlékszoba kialakítása, egészségnevelés, szociális ellátás, családsegítés, időskorúak gondozása, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, hagyományok ápolása (néptánc, kézműves foglalkozások).
  • Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége
  • Vöröskereszt Závodi Szervezete

Rendezvények[szerkesztés]

  • Závodi „Forgó” Fesztivál: szeptember. 2. hétvégéje
  • Búcsú: június 24.

Sport[szerkesztés]

A Závod Sportegyesület 1949-ben alakult. Színe: piros-fehér.

A labdarúgócsapat a Tolna megyei bajnokság III. osztályában szerepel.

Závodról forgatták[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Závod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ^ a b [1]
    • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996 ISBN 963-85620-1-3

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]