Németkér

	Németkér
	Szent Kereszt felmagasztalása templom
	; Németkér címere
	; Németkér címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Paksi
Jogállás	község
Polgármester	Horváthné Gál Erika (független)
Irányítószám	7039
Körzethívószám	75
	Népesség
Teljes népesség	1719 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	26,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	64,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Németkér Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 43′ 05″, k. h. 18° 45′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 05″, k. h. 18° 45′ 54″
	Németkér Pozíció Tolna megye térképén
	Németkér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Németkér témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Németkérről szól. Hasonló címmel lásd még: Kér (egyértelműsítő lap).

Németkér (németül Kier vagy Kremling) község Tolna megye Paksi járásában.

Az itt élő svábok gazdak hagyományokkal és gasztronómiai tudással rendelkeznek(pl.: Kéri rudacska, németül: Kierer Stagl).

Fekvése[szerkesztés]

Németkér a Mezőföld tájegység déli részén található, Tolna megye északi részén. Pakstól mintegy 15 kilométerre északnyugatra a Paks-Cece közötti 6231-es út mentén; Dunaföldvárral a 6229-es út kapcsolja össze. Földút köti össze Alsószentivánnal, Bikáccsal és Vajtával.

A mezőgazdasági területekre nem jellemző módon Németkér körül több ezer hektár erdő található. Többnyire akácosok, fenyvesek, de még vannak nyomokban ősi tölgyesek is.

Címere, Himnusza[szerkesztés]

A 20. század elejéről való címert az önkormányzat hagyománytiszteletből változtatlanul vette át, amelyben az 1954-ben vele egyesített Hardra a második csillag utal.

A falu himnusza:

Németkér te drágalátos fészek,

Téged bámul józan és a részeg,

Téged bámul észak és a dél,

Tisztelettel,hódolattal hosszú útra kél.

Története[szerkesztés]

Németkér környékén levő erdőségekben már a kőkorszakban megjelentek meg emberek, de az első írásos emlék 1193 óta van.

A jelenlegi helység írásos dokumentumokban a következő neveken szerepel: 1333-ban Kyry, 1572. Kér, 1789-től Német-Keér majd 1892-től szerepel Németkér néven. Németkér északnyugati szomszédjához, Cecéhez tartozott 1954-ig Hard is, amely Németkérrel az 1950-es évekre teljesen összeépült.

A török háborúk utánra teljesen elnéptelenedett településre 1785-től a Habsburgok és a magyar földesurak által is szorgalmazott betelepítések 2. 3. hullámanban érkeztek német bevándorlók a Dunán hajózva egy furcsa ladikon, zömmel a Hesseni nagyhercegségből (Rheinhessen székhelyének (Mainz) környékéről.) Ezen bevándorlók tekinthetők a mai Németkér őslakosainak. A Kérre szánt telepesek első csoportja 1785. május 26-án (Úrnapján) ért Budára és másnap a helytartótanács az első telepes-családokat útnak indította Földvárra, ahová május 30-án meg isérkeztek.A Magyarországra települő személyeknek 6-10 évi állami szolgálat- és adómentességet helyeztek kilátásba, a földműveseknek félsessió földet (kb. 12 magyar hold szántó és 3 hold kaszáló), igásállatot, felszerelést, házat – az iparosoknak pedig 50 Ft-ot (ami akkoriban sokat ért) a műhely berendezésére és felszerelésére. A svábok szorgalmas munkájának köszönhetően hamar felvirágzott a település.

1946 tavaszán, a legtöbb emlékező szerint májusban,a községházán kifüggesztett listákon közzétették az 1941-es népszámláláskor magukat németnek vallók névsorát, s megkérték őket a Németország a nyugati megszállási zónába történő áttelepítésre (későbbi BRD (NSZK) ),de maga a kitelepítést Júniusban kezdték meg. Majd – többek között – a Felvidékről és Békésből kitelepített magyarok érkeztek Németkérre. Németkéren 1941-ben a lakosság 3100 fő volt,ám 1945 után az erőszakos kitelepítéskor 1500 főt vittek ki.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 18,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 5,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,7% (24,2% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom (1816), Szent Kereszt felmagasztalása titulussal
Staub Ferenc Emlékház
Falumúzeum
Természetvédelmi területei a Látó-hegy (172 m) és a Hardi legelő, amelyek ritka és védett növény- és állatvilággal rendelkeznek.
Kálvária domb