Németkér
Németkér | |||
![]() | |||
Szent Kereszt felmagasztalása templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Tolna | ||
Járás | Paksi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváthné Gál Erika (független)[1] | ||
Irányítószám | 7039 | ||
Körzethívószám | 75 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1719 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 26,52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 43′ 05″, k. h. 18° 45′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 05″, k. h. 18° 45′ 54″ | |||
Németkér weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Németkér témájú médiaállományokat. |
Németkér (németül Kier vagy Kremling) község Tolna megye Paksi járásában.
Az itt élő svábok gazdak hagyományokkal és gasztronómiai tudással rendelkeznek(pl.: Kéri rudacska, németül: Kierer Stagl).
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Németkér a Mezőföld tájegység déli részén található, Tolna megye északi részén. Pakstól mintegy 15 kilométerre északnyugatra a Paks-Cece közötti 6231-es út mentén; Dunaföldvárral a 6229-es út kapcsolja össze. Földút köti össze Alsószentivánnal, Bikáccsal és Vajtával.
A mezőgazdasági területekre nem jellemző módon Németkér körül több ezer hektár erdő található. Többnyire akácosok, fenyvesek, de még vannak nyomokban ősi tölgyesek is.
Címere, Himnusza[szerkesztés]
A 20. század elejéről való címert az önkormányzat hagyománytiszteletből változtatlanul vette át, amelyben az 1954-ben vele egyesített Hardra a második csillag utal.
A falu himnusza:
Németkér te drágalátos fészek,
Téged bámul józan és a részeg,
Téged bámul észak és a dél,
Tisztelettel,hódolattal hosszú útra kél.
Története[szerkesztés]
Németkér környékén levő erdőségekben már a kőkorszakban megjelentek meg emberek, de az első írásos emlék 1193 óta van.
A jelenlegi helység írásos dokumentumokban a következő neveken szerepel: 1333-ban Kyry, 1572. Kér, 1789-től Német-Keér majd 1892-től szerepel Németkér néven. Németkér északnyugati szomszédjához, Cecéhez tartozott 1954-ig Hard is, amely Németkérrel az 1950-es évekre teljesen összeépült.
A török háborúk utánra teljesen elnéptelenedett településre 1785-től a Habsburgok és a magyar földesurak által is szorgalmazott betelepítések 2. 3. hullámanban érkeztek német bevándorlók a Dunán hajózva egy furcsa ladikon, zömmel a Hesseni nagyhercegségből (Rheinhessen székhelyének (Mainz) környékéről.) Ezen bevándorlók tekinthetők a mai Németkér őslakosainak. A Kérre szánt telepesek első csoportja 1785. május 26-án (Úrnapján) ért Budára és másnap a helytartótanács az első telepes-családokat útnak indította Földvárra, ahová május 30-án meg isérkeztek.A Magyarországra települő személyeknek 6-10 évi állami szolgálat- és adómentességet helyeztek kilátásba, a földműveseknek félsessió földet (kb. 12 magyar hold szántó és 3 hold kaszáló), igásállatot, felszerelést, házat – az iparosoknak pedig 50 Ft-ot (ami akkoriban sokat ért) a műhely berendezésére és felszerelésére. A svábok szorgalmas munkájának köszönhetően hamar felvirágzott a település.
1946 tavaszán, a legtöbb emlékező szerint májusban,a községházán kifüggesztett listákon közzétették az 1941-es népszámláláskor magukat németnek vallók névsorát, s megkérték őket a Németország a nyugati megszállási zónába történő áttelepítésre (későbbi BRD (NSZK) ),de maga a kitelepítést Júniusban kezdték meg. Majd – többek között – a Felvidékről és Békésből kitelepített magyarok érkeztek Németkérre. Németkéren 1941-ben a lakosság 3100 fő volt,ám 1945 után az erőszakos kitelepítéskor 1500 főt vittek ki.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 18,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 5,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,7% (24,2% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom (1816), Szent Kereszt felmagasztalása titulussal
- Staub Ferenc Emlékház
- Falumúzeum
- Természetvédelmi területei a Látó-hegy (172 m) és a Hardi legelő, amelyek ritka és védett növény- és állatvilággal rendelkeznek.
- Kálvária domb
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Németkér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Németkér Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|