Medina (Magyarország)

	Medina
	Apponyi-kastély
	; Medina címere
	; Medina címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Vén Attila (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7057
Körzethívószám	74
	Népesség
Teljes népesség	806 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	35,75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Medina Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 28′ 25″, k. h. 18° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 25″, k. h. 18° 38′ 30″
	Medina Pozíció Tolna megye térképén
	Medina weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Medina témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Tolna megyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Medina (egyértelműsítő lap).

Medina (szerbül Медина) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban, a Sió folyó jobb partján. A 6316-os közút köti össze Szedres községgel és a 63-as főúttal, valamint a 6317-es közúttal.

Nevének feltételezhetően nincs köze a Szaúd-Arábiai Medinának, az iszlám egyik szent városának nevéhez, melynek jelentése város (المدينة - al-Madina). Medina község neve a régi magyar med szóból eredhet, ami a száraz szinonimája volt.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik, a Sió csatorna jobb partján. Megközelítése a 63-as főútról Szedrestől induló bekötőúton (4 km). Környező települések: Kölesd, Szedres és Felsőnána.

Története[szerkesztés]

1394-ben egyházi birtokként említik először. 1446-ban Mede néven említik. Neve eredetileg a régi magyar med (= száraz) melléknévből származik. De lehetséges, hogy a 'méz' jelentésű szláv 'med' szóból.^[forrás?] Mai nevét a betelepülő szerbek alkották meg. Ma a megye egyetlen olyan települése, ahol szerb kisebbségi önkormányzat van.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 2,7% németnek, 4,4% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 20,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 28,1% (19,2% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A község északi részén az egykori Sió-meder és a Sió-csatorna között emelkedő dombháton neolitikus és bronzkori leletek kerültek elő.
Református temploma 1790-ben épült, 1837-ben bővítették.
Görögkeleti temploma 1820 körül épült klasszicista stílusban.
A Kápolna-dűlői római katolikus kápolna 18. századi, közelében az Apponyi-kastély 1840 körül épült; 1951 és 2002 között általános iskolának használták.^[5]
A község feletti dombháton van telepítve a magyar légvédelem legnagyobb méretű eszköze, a több mint 30 méteres antennával rendelkező P–14 Oborona (Tall King C) távolfelderítő lokátor. Valamint itt települ az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred Réskitöltő radarszázada és egy oktató-kiképzőbázis is.

Neves lakói[szerkesztés]

Fülep Lajos 1920–1921-ben református lelkészként szolgált a faluban.
Hevenesi János szerzetes, egyházi író 1950–1952 között a falu katolikus lelkésze volt.