Medina (Magyarország)
Medina | |||
![]() | |||
Apponyi-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Tolna | ||
Járás | Szekszárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vén Attila (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7057 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 806 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 35,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,24 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 28′ 25″, k. h. 18° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 25″, k. h. 18° 38′ 30″ | |||
Medina weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Medina témájú médiaállományokat. |
Medina (szerbül Медина) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban, a Sió folyó jobb partján. A 6316-os közút köti össze Szedres községgel és a 63-as főúttal, valamint a 6317-es közúttal.
Nevének feltételezhetően nincs köze a Szaúd-Arábiai Medinának, az iszlám egyik szent városának nevéhez, melynek jelentése város (المدينة - al-Madina). Medina község neve a régi magyar med szóból eredhet, ami a száraz szinonimája volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A falu Szekszárdtól kb. 20 km-re északra fekszik, a Sió csatorna jobb partján. Megközelítése a 63-as főútról Szedrestől induló bekötőúton (4 km). Környező települések: Kölesd, Szedres és Felsőnána.
Története[szerkesztés]
1394-ben egyházi birtokként említik először. 1446-ban Mede néven említik. Neve eredetileg a régi magyar med (= száraz) melléknévből származik. De lehetséges, hogy a 'méz' jelentésű szláv 'med' szóból.[forrás?] Mai nevét a betelepülő szerbek alkották meg. Ma a megye egyetlen olyan települése, ahol szerb kisebbségi önkormányzat van.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 2,7% németnek, 4,4% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 20,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 28,1% (19,2% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A község északi részén az egykori Sió-meder és a Sió-csatorna között emelkedő dombháton neolitikus és bronzkori leletek kerültek elő.
- Református temploma 1790-ben épült, 1837-ben bővítették.
- Görögkeleti temploma 1820 körül épült klasszicista stílusban.
- A Kápolna-dűlői római katolikus kápolna 18. századi, közelében az Apponyi-kastély 1840 körül épült; 1951 és 2002 között általános iskolának használták.[5]
- A község feletti dombháton van telepítve a magyar légvédelem legnagyobb méretű eszköze, a több mint 30 méteres antennával rendelkező P–14 Oborona (Tall King C) távolfelderítő lokátor. Valamint itt települ az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred Réskitöltő radarszázada és egy oktató-kiképzőbázis is.
Neves lakói[szerkesztés]
- Fülep Lajos 1920–1921-ben református lelkészként szolgált a faluban.
- Hevenesi János szerzetes, egyházi író 1950–1952 között a falu katolikus lelkésze volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Medina települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Medina Szerb kisebbségi önkormányzat választás eredménye – Választás.hu
- ↑ Medina Helységnévtár
- ↑ Medinai Hírmondó – 2013. június