Aparhant

Aparhant
Hanti római katolikus templom
Aparhant címere Aparhant zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Dávid Tímea (független)
Irányítószám	7186
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	950 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	54,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aparhant Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 26′ 58″46.32879, 18.44941
Aparhant Pozíció Tolna vármegye térképén
Aparhant weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aparhant témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aparhant község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Földrajza

Fekvése

A falu Bonyhádtól 8 km-re északnyugatra, Szekszárdtól 28 km-re nyugatra, a Völgység szívében fekszik, melyet északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek és keletről a Szekszárdi-dombság vesz körül. Aparhant központján a Bonyhád-Majostól Kurdig húzódó, a 6529-es és 6532-es utakat összekötő 6538-as út vezet keresztül; zsákfalunak tekinthető északi szomszédja, Nagyvejke az előbbi útból Aparhant északi szélén kiágazó 65 164-es úton érhető el.

A település legmagasabb pontjának, az Apari-szőlőhegynek tengerszint feletti magassága 226 méter, a legmélyebbé, az Apari 5-ös halastó vízszintjéé pedig 118 méter.

Szomszédos települések: északra Nagyvejke (7 km), északkeletre Bonyhádvarasd (légvonalban alig 5 km, de közúton 18 km), délkeletre Majos (4 km), délnyugatra Izmény (légvonalban alig 4 km, de közúton 18 km), északnyugatra Mucsfa (6 km).

Éghajlata

Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 C° felett van. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. Az uralkodó szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s-ot. Növénytermesztés szempontjából Aparhant igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik.

Vízrajza

Patakok: Apari-patak, Hanti-patak, Cinkai-patak, Frank utcai-patak és Csurgó-patak. Halastavak: az Apari-patak mentén öt, a Hanti-patak torkolatánál egy és a Csurgó-patak mellett is egy.

Története

Apar és Hant

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével.

Apar elődjének, Apornak első fennmaradt okleveles említése 1314-ből való; ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult; személynévből eredhet, amely az apa főnév származéka lehetett. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa.

A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét.

Hant neve a „göröngy, földkupac” jelentésű köznévből ered.

1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le Aparhanton.

Nevezetességei

• Szent Bertalan római katolikus templom, 15. századi, gótikus stílusban épült
• Szent Mihály arkangyal római katolikus templom, 18. századi, késő barokk stílusban épült
• Szent Vendel kápolna, 1903-ban épült
• Csiszér Antal magángyűjteménye – régészeti leletek az újkőkortól a középkorig

Oktatás

Iskola Apar

Története

Az apari iskola a Szent Bertalan templom melletti kis iskolában kezdte meg működését 1882-ben. Apar és Hant egyesülése után a Trerr-házból és a tehén istállókból átalakított részekkel bővült az aparhanti iskola.

Iskola Hant

Története

A hanti iskola a mai óvoda épületében működött az aparhanti iskola megalakulásáig.

Iskola igazgatók

1990-től: Schunk József, Kianekné Györgyi, Sármány Gyula

Közélete

Polgármesterei

• 1990–2014: Szűcs György (független)
• 2015–2019: Csóka Attila (független)
• 2019-től: Dávid Tímea (független)

Népesség

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 10,5% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,3%, református 2,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,2% (14,4% nem nyilatkozott).

Aparhanti plébánosok

• Vizi János (1947–1963)
• Demse Péter (1963–1967)
• Kriszt Mátyás (1967–1981)
• Sebestyén András (1981–1994)
• Végvári Tibor dr. (1994–2002)
• Bukovics István (2002–2012)
• Matis Géza (2012–)

Híres emberek

Aparon vagy Hanton születtek

• Garázda Péter (Apar, 1448 – Esztergom, 1507) kiemelkedő 15. századi magyar humanista, költő és prózaíró
• Bitter Illés Béla OCist (Apar, 1868. október 22. – Pécs, 1939. szeptember 26.) ciszterci szerzetes, főigazgató, tankönyvíró, germanista, a Szent István Akadémia tagja
• Faust Antal (Apar, 1887. dec. 11. – Tevel, 1961. szept. 26.) plébános

Aparon vagy Hanton éltek/élnek

• Wosinsky Mór (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) apátplébános, régész, az MTA levelező tagja
• Kenderesi Tamás olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó

Testvértelepülései

• Csíkbánkfalva, Románia
• Debrőd, Szlovákia

Jegyzetek

• Szalay Ágoston 1861: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504–1560. Pest, 322–323.

További információk

• Apor és Től