Sárszentlőrinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárszentlőrinc
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Sárszentlőrinc címere
Sárszentlőrinc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Paksi
Jogállás község
Polgármester Demény Károly Gyula (független)[1]
Irányítószám 7047
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 1060 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárszentlőrinc (Magyarország)
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″
Sárszentlőrinc (Tolna megye)
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc
Pozíció Tolna megye térképén
Sárszentlőrinc weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentlőrinc témájú médiaállományokat.

Sárszentlőrinc község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőföldön, a Sió mellett található. Közeli települések északra 10 km-re Pálfa, keletre 4 km-re Nagydorog, délre 8 km-re Kajdacs, délnyugatra 9 km-re Udvari, északnyugatra 7 km-re Nagyszékely és Kisszékely.

A 63-as főútról Nagydorognál letérve érhető el.

Története[szerkesztés]

Sárszentlőrinc már régóta lakott területen fekszik, már az Árpád-korban is plébániai székhely volt. A pap neve 1334 óta ismert: Egidius Sancti Laurentii. A török idők alatt is hosszasan lakták (1563-84-ben 9-13 házat adóztattak meg), viszont a hódoltság utolsó éveiben elnéptelenedett, elpusztult. 1718-19-ben érkezett ide egy vegyes nemzetiségű csoport, mely három év múlva továbbment.

1722. március 22-én kihirdették, III. Károly rendeletét, miszerint a török hódoltság idején lakatlanná vált területekre érkezőknek kedvezményeket biztosított: három évi adómentességet, ingyen vetőmagot, igásjószágot, építési anyagot és vallásszabadságot. Talán ez is hozzásegített, hogy a Mercy-uradalom hőgyészi kancelláriájában az addig Györkönyben élő jobbágyok olyan szerződést írtak alá, mely megadta a lehetőséget számukra a szentlőrinci pusztára költözésre.

Ez a csoport mindössze 8 családból állt, viszont Györkönyből hamarosan többen mennek át.

Az új lakosok eredetileg nem Györköny lakói voltak, az Északnyugat-Dunántúlról, esetleg a Kisalföld-ről érkeztek. Az első lakók mintegy "felderítők" voltak, utánuk többen érkeztek Tolna vármegyébe. Győr, Sopron és Moson vármegyéknek szinte minden településéről érkeztek ide családok. Az ottmaradt ismerősök érkeznek dolgozni, rokonokat látogatni, viszont a település lakossága is visszajár házasodni, tanítót, papot hívni, gyerekeit iskoláztatni.

A település jövőjére ez nagy hatással van: széles körű tájékozódás, az eseményekkel, szellemi áramlatokkal való érintkezés egyre gyakoribbá vagy állandóvá vált.[3]

Evangélikus templom, iskola[szerkesztés]

Sárszentlőrincen evangélikus templom már 1775-ben is állt. Bár az evangélikusok mind magyarok voltak, az elrendezés megfelel a tolnai német templomokénak. A karzatának képeit mindössze egy átfestéskor találták meg nemrég.

1806-ban létesült itt egy iskola, melynek hírére jellemző, hogy az Alföldről is érkeztek tanulók.

Címer[szerkesztés]

A település címere egy háromszögletű pajzs, középen Nap Luther-rózsával, oldalt szőlőtőkével és nyolc búzaszállal, a pajzs talpán domb három folyóval. A Nap Szentlőrincet jelképezi, a Luther-rózsa az evangélikus egyházat, hiszen evangélikus lelkész vezette a kezdeti nyolc családot a településre, a nyolc búzaszál a szerződést aláíró nyolc jobbágy, a három folyó a Sió, a Sárvíz és a Donát-patak.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom (1775) barokk
  • Evangélikus gimnázium (1800 körül)
  • Petőfi Sándor-emlékház
  • Uzdi Kulcsosház
  • Lázár Ervin Emlékház[5]

Képtár[szerkesztés]

Alsórácegres[szerkesztés]

Uzd[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csepregi Béla: Petőfi Sárszentlőrincen (1991)
  4. nemzetijelkepek.hu
  5. Lázár Ervin emlékház nyílik Sárszentlőrincen – Népszabadság, 2012. szeptember 14.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]