Zsivora György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zsivora György
Zsivora György portréja a Vasárnapi Ujságban
Zsivora György portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1804. augusztus 25.
Sárszentlőrinc
Elhunyt1883. november 30. (79 évesen)
Budapest
Foglalkozása jogász, tanácselnök
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsivora György témájú médiaállományokat.

Zsivora György, dr. (Sárszentlőrinc, 1804. augusztus 25.Budapest, 1883. november 30.) jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja. Testvére Zsivora József színész.

Életpályája[szerkesztés]

Sárszentlőrincen született evangélikus családban, szülei Zsivora György és Madár Zsuzsanna.

Zsivora György 1813-ban a soproni Líceumba került. Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi evangélikus főiskolán folytatta, ahol bölcsészetet, teológiát és jogot tanult. 1827-től ügyvéd, 1848-ban a hétszemélyes tábla előadója volt. 1860-1861-ben Csanád vármegye főispánja, Deák Ferenc híve.

Élete érdekes fordulatot vett, amikor Sárszentlőrinc akkori földesura, gróf Apponyi Antal - akkor párizsi magyar nagykövet - nevelőt és úti kísérőként magántitkárt keresett a fiának. Balassa János lelkipásztor ekkor Zsivora Györgyöt ajánlotta a követ figyelmébe. A tehetséges ifjú így 3 évet Párizsban tölthetett. Ott nemcsak francia nyelvtudását tökéletesítette, hanem akadémiai megbízásból a francia nyelvű könyvek és kéziratok magyar vonatkozásairól is tudósított. (Jelentéseit számos más dokumentummal együtt ma is őrzi az MTA Kézirattára.)

Zsivora Györgyöt tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én levelező tagjává választotta. Hazajövetele után Pesten telepedett le, számos cikket írt a Tudománytárba és a Conversations-Lexikonba. Tagja lett a pesti evangélikus egyházközségnek, amely hamarosan presbiterré és jegyzővé választotta. Székács József Naplójában elismeréssel ír „a még fiatal, de már igen tisztelt egyénről”, aki erős magyarságtudata folytán csak magyarul volt hajlandó a presbiteri jegyzőkönyvet vezetni.

Az 1861. évi országbírói értekezleten az osztrák általános polgári törvénykönyv fenntartása mellett foglalt állást a megfelelő korrekciókkal. 1864-től a hétszemélyes tábla, 1869-től 1873-ig, nyugalomba vonulásáig a kúria tanácselnöke. Vagyonának egy részét (100 000 Ft-ot) az MTA-nak adományozta. A rákosi mezőkön (ma Budapest XIV. kerülete) mintagazdaságot hozott létre.

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét utca viseli Budapest XIV. kerületében.

Munkái[szerkesztés]

  1. Geographiai kézikönyv, vagy a világ mathematikai, physikai, kiváltképen pedig politikai leírása, a legújabb határozatok szerint. Két kötet. Pest, 1832.
  2. Nemzetek képtára. 4 füzet. Pest, 1833.
  3. Sz. Szébaldi sírkert. Tromlitz után. Lipcse, 1834.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]