Rákosfalva (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rákosfalva
Rákosfalva, Vértes utca 1954-ben
Rákosfalva, Vértes utca 1954-ben
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XIV. kerület
Alapítás éve1871
Városhoz csatolás 1873
Népesség
Teljes népesség 16 281 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákosfalva (Budapest)
Rákosfalva
Rákosfalva
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 08′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 08′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosfalva témájú médiaállományokat.
Toronyház közel a Füredi és a Vezér utca sarkához

Rákosfalva Budapest XIV. kerületének egyik városrésze.

Fekvése[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Rákosmező, a régi Pest, Kőbánya, Szentmihálypuszta közt elterülő síkság, a melyet a Rákospatak szel át, amelyről nevét is nyerte, az 1800-as években kedvelt kiránduló és nyaralóhellyé vált. Középtáján, a Kerepesi út és Rákos-patak szögében állt Sárga-Csikó vendéglő. Tulajdonosa és a környező földek birtokosa Zsivora György ügyvéd-politikus volt, aki kertészetből és tehenészetből álló mintagazdaságot tartott fenn, de e mellett korának ismert mecénása, a művészek bőkezű pártfogója is volt. Rákosi birtokán gyakran vendégeskedtek, mulattak színész- és művészbarátai, Szigligeti Ede, Megyeri Károly, Kántorné Engelhardt Anna, akik nevét a telep utcái is viselték. Az 1870-es évektől fölparcellázta területét, hogy Rákosmezőn telepet alkotni. A telepet az 1871-ben megnyílt községi iskola irattárában található hivatalos iratain a Rákosmező név szerepelt a postahivatal felállításáig. A Rákosfalva név ekkor került elő először.[2][3]

A főváros létrehozásakor 1872-ben Rákosfalvát a Budapest VII. kerületéhez, Erzsébetváros külterületéhez csatolták. Közigazgatásilag egészen 1894-ig tartozott ide, mikor is egy újabb rendelkezés Kőbányának juttatta. Zuglóhoz 1930 óta, a főváros új kerületi beosztásának bevezetésétől tartozik.[4]

Az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű vasútvonal megkönnyítette a városközpontba és a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást, így a városrész jelentős fejlődésének indult. Rákosfalva tipikusan mezőgazdasági település volt, jobbára zöldségtermelők és tejjel kereskedők lakták. A 20. század elejére a fúrt kutak az állattartás során elfertőződtek, ami miatt egyre gyakrabban tört ki járványos fertőzés, így a főváros a helyi erők nyomására az 1910-es években rákényszerült a víz- és csatornahálózat kiépítésére. Ekkor kereken 3 ezren lakták. Az 1940-es években nőtt jelentősen a lakosság száma, ami az évtized végére már 10 ezer fő volt.[4]

Ahogy a főváros határa kiszélesedett, az addig szinte kivétel nélkül földszintes házak és egy-egy igényesebb nyaraló- vagy villalakások nagy részét elbontották, helyükön 1968 és 1978 között három ütemben épült fel a Füredi utcai lakótelep. Rákosfalvára az Álmos vezér téri templom és a kertjében álló kőkereszt, az iskola és az első világháborús emlékmű emlékeztet.[4][5]

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

  • Füredi utca
  • Kerepesi út (északi oldala)
  • Örs vezér tere (zuglói oldal)
  • Álmos vezér tere

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Rákosfalva — Rákosmező, Rákos Vidéke, 5. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1905. július 9.
  3. Ivánszky János: Pest-Rákosi puszta ismertetése Pestmegyében 1861. évről, Gazdasági Lapok (597-599. és 612. oldal), Herz, 1862.
  4. a b c Repedt járda és madárszar az Örsön - képriport „Stalker-helyszín-feeling”, gondola.hu (paulik, zuglo.netkey.hu nyomán) - 2006. október 17.
  5. Ézsiás Erzsébet: A Mágus, portré Gyurkovics Tiborról, K.u.K., Budapest, 1998 ISBN 9637846891 (online: dia.pool.pim.hu

Forrás[szerkesztés]

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7

Lásd még[szerkesztés]