Csanád vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csanád vármegye
Az egykori Megyeháza Makón (ma Városháza)
Az egykori Megyeháza Makón (ma Városháza)
Csanád vármegye címere
Csanád vármegye címere

Fennállás 1000-1949
Ország Magyar Királyság
Központ Makó
Főbb települések Makó
Csanádpalota
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 73,74% magyarok
12,31% szlovákok
9,98% románok
2,84% szerbek
0,84% németek
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület1715 km²
Térkép
Csanád vármegye térképe
Csanád vármegye térképe
Csanád vármegye domborzati térképe
Csanád vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanád vármegye témájú médiaállományokat.

Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területe nagyobbrészt jelenleg is Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. Központja Makó volt.

Földrajz[szerkesztés]

Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: délen a Maros, északon a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.

Északról Békés vármegye, keletről Arad vármegye, délről Torontál vármegye, nyugatról pedig Csongrád vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

Csanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.

Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között. Egy 2017-ben indoklás nélkül hozott országgyűlési határozat alapján 2020. június 4-én Csongrád megye felvette a Csongrád-Csanád megye nevet.[1]

A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.

Lakosság[szerkesztés]

  • A lakosság száma1910-ben a vármegyének összesen 140 007 lakosa volt, így Csanád vármegye területe volt az egyik legsűrűbben lakott a Magyar Királyságon belül. Az etnikai összetétel a következő volt:
  • 103 242 (73,74%) magyar
  • 17 274 (12,31%) szlovák
  • 13 982 (9,98%) román
  • 3981 (2,84%) szerb
  • 1182 (0,84%) német

A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.

A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görögkatolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó.

Közigazgatás[szerkesztés]

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

továbbá a megyéhez tartozott még Makó rendezett tanácsú város.

Jegyzetek[szerkesztés]