Makói járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makói járás
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Megye Csongrád megye
Járási székhely Makó
Települések száma 15
városok 2
Népesség
Teljes népesség 44 481 fő (2012. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 688,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A Makói járás elhelyezkedése Magyarországon
A Makói járás elhelyezkedése Magyarországon

A Makói járás Csongrád megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Makó. Területe 688,85 km², népessége 44 481 fő, népsűrűsége 65 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Makó és Csanádpalota) és 13 község tartozik hozzá.

A Makói járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, az 1950-es megyerendezés során, Csongrád megyéhez csatolása kapcsán kapta mai nevét, és 1978-ban szűnt meg. 1950 előtt Csanád vármegyéhez tartozott és Központi járás volt a neve.

Települései[szerkesztés]

Település Rang
(2013. július 15.)
Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2012. január 1.)
Terület
(km²)
Makó járásszékhely város Makói
23 573
229,23
Csanádpalota város Makói
2 968
77,76
Kiszombor nagyközség Makói
3 772
65,81
Ambrózfalva község Makói
486
11,22
Apátfalva község Makói
2 941
53,78
Csanádalberti község Makói
434
15,32
Földeák község Makói
3 025
36,37
Királyhegyes község Makói
662
29,80
Kövegy község Makói
377
9,71
Magyarcsanád község Makói
1 458
48,08
Maroslele község Makói
2 047
46,56
Nagyér község Makói
480
12,29
Nagylak község Makói
466
4,69
Óföldeák község Makói
451
35,09
Pitvaros község Makói
1 341
13,14

Története[szerkesztés]

A Makói járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. március 16-án Csanád megye Központi járásának Csongrád megyéhez csatolásával és nevének megváltoztatásával.

Megszűnésére 1978. december 30-ával kerület sor, ekkor valamennyi községe a Makói városkörnyékhez lett beosztva.

Községei 1950 és 1978 között[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Makói járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Makó jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Ambrózfalva 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Apátfalva 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Csanád 1950. szeptember 6. Apátfalva és Magyarcsanád egyesülése 1954. október 31. Ismét különváltak
Csanádalberti 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Csanádpalota 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Ferencszállás 1950. június 1. Torontáli járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Földeák 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Királyhegyes 1950. március 16. Központi járásból 1977. március 31. Makói városkörnyékhez
Kiszombor 1950. június 1. Torontáli járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Klárafalva 1950. június 1. Torontáli járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Kövegy 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Magyarcsanád 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Maroslele 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Nagyér 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Nagylak 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Óföldeák 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Pitvaros 1950. március 16. Központi járásból 1978. december 30. Makói városkörnyékhez
Rákos 1954. Makó város területéből 1962. december 30. Makó városhoz

Történeti adatai[szerkesztés]

Megszűnése előtt, 1978 végén területe 445 km2, népessége pedig mintegy 27 ezer fő volt.

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012