Maroslele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maroslele
Az 1901-ben épült katolikus templom
Az 1901-ben épült katolikus templom
Maroslele címere
Maroslele címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállás község
Polgármester Drimba Tibor (független)[1]
Irányítószám 6921
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség2037 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség43,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maroslele (Magyarország)
Maroslele
Maroslele
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 01″, k. h. 20° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 01″, k. h. 20° 21′ 00″
Maroslele (Csongrád-Csanád megye)
Maroslele
Maroslele
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Maroslele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroslele témájú médiaállományokat.

Maroslele község Csongrád-Csanád megye Makói járásban.

Földrajza[szerkesztés]

Maroslele Magyarország délkeleti részén, Csongrád-Csanád megyében, a Tisza és a Maros között, az utóbbi jobb partján fekszik. A falutól nem messze torkollik a Maros a Tiszába. A folyók szabályozása előtt erősen vízjárta vidék volt, ahol hatalmas nádasok, ingoványos mocsarak borították a tájat. A falu réti agyagra épült, amely száraz időben mélyen berepedezik, tartós esőzés után pedig sártengerré változik.

A nyár igen meleg, a napsütéses órák száma eléri a 2050-et. Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 milliméter csapadék esik.

Szomszédai: észak felől Hódmezővásárhely, északkelet felől Óföldeák, délkelet felől Makó, dél felől Ferencszállás és Klárafalva, délnyugat felől Deszk – mindhárom utóbbi a Maros túlsó, bal partján –, nyugat felől Szeged Tápairét nevű városrésze, északnyugat felől pedig Algyő Tisza-balparti településrészei, Rákóczitelep és Nagyfa.

Megközelítése[szerkesztés]

A település a környező városok közül Makóról a legkönnyebben megközelíthető, a Hódmezővásárhelytől idáig húzódó 4414-es úton; a község távolsága Makótól körülbelül 12 kilométer nyugati, Vásárhelytől pedig mintegy 18 kilométer déli irányban. Északkeleti szomszédai, Földeák és Óföldeák felől a 4416-os úton érhető el a község.

Korábban Szeged felől, a tápéi kompon átkelve is meg lehetett közelíteni a falut, a 4412-es úton (körülbelül 17 kilométeres utazással), de ez a lehetőség 2013. december 2-án megszűnt, mert a tápéi komp leállt. A 2011 áprilisában átadott M43-as autópálya azonban kiváltotta ezt az útvonalat, mivel közvetlenül Maroslele belterülete mellett halad el, és csomópontja is van itt: az M5-ös autópályától számított 24. kilométerszelvénynél lehet közvetlenül lehajtani a sztrádáról a községbe.

Hódmezővásárhelyről szinte óránként indul buszjárat Makóra, amely a községen halad át; Maroslele belterületén 5 megállóhelye található. A településről még indulnak járatok Hódmezővásárhelyen keresztül Szentesre, Csongrádra, Kecskemétre és Budapestre is. Földeákról is jár busz, amely a községen át az M43-as autópálya segítségével Szegedre megy (5012-es Maroslele-Szeged-buszjárat). Közösségi közlekedését a Volánbusz biztosítja.

Története[szerkesztés]

Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet. A község nevének eredete máig sem tisztázott, de az elnevezés alapjául szolgáló személynév valószínűleg a lélek szó családjába tartozó régi magyar Lél-ből származik.

A község az 1552-es török hadjárat után 1596-ban a tatárok által pusztul el végképp. A közeli Makó városának lakosai kétszáz évig csak legelőként hasznosítják területét, míg a 18. század végén makói zsellérek telepednek le a térségben és dohánytermesztéssel kezdenek foglalkozni. Nem sokkal később a Csanádi egyházmegye birtokába kerül a terület, majd 1873-ban jogilag is elismert község lett.

Lakói a 20. század elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor csanádi püspök a falu nagy jótevője volt: hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, támogatta a falu lakosságát, akik hálából, az ő tiszteletére 1908-ban Püspöklelére változtatták a község nevét. Emlékét őrzi a templom előtt felállított kőkereszt is, amelyen Dessewffy arcképe is látható.

A két világháború sok helybeli életét követelte. 1944. október 8-án orosz csapatok vonultak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szőnyi Erzsébet (független)[3]
  • 1994–1998: Szőnyi Erzsébet (független)[4]
  • 1998–2002: Szőnyi Erzsébet (független)[5]
  • 2002–2006: Szőnyi Erzsébet (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Martonosi György (Fidesz)[7]
  • 2010–2014: Dr. Martonosi György (FideszKDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Martonosi György Sándor (független)[9]
  • 2019-től: Drimba Tibor (független)[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

A községháza

A község jelene[szerkesztés]

A község könyvtára

A község gazdasága a mezőgazdaságra épül. A termesztett növények közé tartozik a fűszerpaprika, különböző gabonafélék és takarmánynövények, valamint a híres lelei fokhagyma. Ez utóbbi növény a település címerében is helyt kapott.

A községet irányító választott képviselet mára elérte, hogy a legtöbb utca szilárd burkolatú, a házak nagy része földgázfűtésű és telefonnal felszerelt. 1986-ban megalakult az Általános Művelődési Központ (ÁMK), mely helyet ad az óvodának, az általános iskolának és a könyvtárnak is. Komoly gondot okoz a munkanélküliség növekedése, a pályakezdő munkanélküliek egyre gyarapodó száma. 1993-ban Maroslele munkaképeskorú lakosságának 16%-a volt állástalan. 2012-ben új termelő üzem, a Kereskedelmi és Gazdainformációs Központ névre hallgató önkormányzati vállalkozás jött létre a településen, amely 27 hektár állami földön gazdálkodik, és 30 embert foglalkoztat egy tökmagolaj sajtoló és palackozó üzemben.[11]

Népesség[szerkesztés]

Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés]

A község lakosságának 2001-ben 87,8%-a magyar, 0,2%-a német volt. A népesség 12,2%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen. A településen cigány kisebbségi önkormányzat működik.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti megoszlás[szerkesztés]

Maroslele felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 59,7% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,3%, református volt a település lakosságának 10,4%-a, evangélikus 1,1%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 12,6% nem volt vallásos. A lakosság 14,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,3%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 24,8% (15,4% nem nyilatkozott).[13]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  6. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  9. Maroslele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  10. Őrzik a helyi emlékeket - Delmagyar.hu
  11. 30 embernek ad kenyeret Maroslele tökmagolaj-sajtolója - Delmagyar.hu
  12. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2010. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1217-2952
  13. Maroslele Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Maroslele
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroslele témájú médiaállományokat.