Ópusztaszer
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| Ópusztaszer | |||
 | |||
| Az Erdők temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Kisteleki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makra József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6767 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2147 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 36,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 59,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ópusztaszer
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 29′ 42″, k. h. 20° 03′ 54″ | |||
Ópusztaszer
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Ópusztaszer weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ópusztaszer témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. Közúton: az 5-ös úton Kistelektől kb. 7 km.
Fekvése[szerkesztés]
Csongrád-Csanád vármegye nyugati részén, a Tiszától körülbelül 10 kilométerre nyugatra, Szegedtől 25, Kistelektől 7, Budapesttől 150 kilométerre található.
A környező települések közül Bakssal és Dóccal a 4519-es, Kistelekkel pedig az 5411-es út köti össze. Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisteleki letéréssel.
Története[szerkesztés]
.jpg)
Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.
Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.
Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg.
1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye.
Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta.
Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említi.
1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak a Szer-monostor romjaitól délkeletre 800 m-re, a Kápolnai erdei határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett.
A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt.
1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra.
1930-ban a környező uradalmi kishaszonbérletekben lévő 300-500 tanyán már több mint másfél ezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóccal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt. Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza; tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major, és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom.
Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni. 1974-ben átnevezték a települést Ópusztaszerre.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kecskeméti János (független)[3]
- 1994–1998: Kecskeméti János (független)[4]
- 1998–2002: Makra József (független)[5]
- 2002–2006: Makra József (független)[6]
- 2006–2010: Makra József (független)[7]
- 2010–2014: Makra József (független)[8]
- 2014–2019: Makra József (független)[9]
- 2019-től: Makra József (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
| Lakosok száma | 2292 | 2251 | 2178 | 2147 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2 németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 2%, felekezeten kívüli 12,8% (38,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
Ópusztaszer leginkább a Nemzeti Történeti Emlékparkról ismert, azon belül is az ott található, Feszty Árpád festette és róla elnevezett Feszty-körképről.
Ezen kívül itt található még az egykori Pallavicini-kastély, a Szer-monostora (ez egy romkert), valamint a Csillagösvény labirintus is, ami egy tematikus sövénylabirintus és élménypark, illetve itt van a Csete György és Dulánszky Jenő tervezte Erdők temploma, valamint egy turul-szobor is.[12]
Képgaléria[szerkesztés]
-
Restaurált parasztház a faluban
-
Csillagösvény labirintus
-
Pallavicini-kastély
-
Légi fotó
-
Erdők temploma
-
Utca részlet, légi fotó
-
Kun szoborpár
-
Utcarészlet
-
Mátyás király szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban, Gábor Éva Mária alkotása
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Ópusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ópusztaszer Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
- Ópusztaszer az utazom.com honlapján[halott link]
- Ópusztaszer.lap.hu – linkgyűjtemény
- Vályi Katalin és Zombori István: Ópusztaszer község öröksége, Budapest, 2007, ISBN 963 9287 01 6
- Juhász Antal: Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítése Ópusztaszeren
- Ópusztaszer. Csongrád megye öröksége online. Tóth Ferenc (szerk.) Csongrád megye építészeti emlékei.Szeged, 2000. Ópusztaszer. [1]
További információk[szerkesztés]
- Magyarok Országos Gyűlése az Emlékparkban. opusztaszer.hu. ÓNTE Nonprofit Kft.. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
|
