Nemzeti Történeti Emlékpark

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer légi fotó.jpg
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Ópusztaszer,
 Magyarország
Cím 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Alapítva 1982.
Megnyílt 1982.
Igazgató Kertész Péter
Tulajdonos ÓNTE Nonprofit Kft.
Elhelyezkedése
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (Magyarország)
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 22″, k. h. 20° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 22″, k. h. 20° 05′ 46″
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark témájú médiaállományokat.
A "Szobori búcsú" az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (2008. szeptember 14.)
Január 22. Szent Vince nap, a Vince napi vesszővágás
Dinnyenap az emlékparkban (2008. augusztus 9.)

A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre az akkor Csongrád, ma Csongrád-Csanád megyei Ópusztaszer külterületén. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.

Az emlékpark főbejárata Ópusztaszer központjától szűk három, legdélebbi házaitól alig több mint egy kilométerre fekszik délkeleti irányban. A létesítmény közvetlenül a 4519-es útról érhető el, az 5-ös főút felől pedig kisteleki letéréssel, az 5411-es, majd Ópusztaszer központjától a 4519-es úton.

A Rotunda[szerkesztés]

Szer monostora

A Rotundában található az Emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A Rotundában több más állandó kiállítás is található, közte:

  • A világ körképei, mely harmincnégy körképet mutat be a 19. századból, amikor a körképek virágkorukat élték;
  • a Promenád ami a Monarchia fénykorának, a 19. század végének egy nagyvárosi és egy kisvárosi utcáját mutatja be üzletekkel, korhű ruhát viselő viaszfigurákkal;
  • Szer monostora mely a park területén állt egykori monostort mutatja be a régészeti leletek segítségével

2013-ban kiállították az 1897-ben készült, lengyel tulajdonban lévő Erdélyi körkép megtalált részeit is.

Külső kiállítások[szerkesztés]

Szabadtéri néprajzi gyűjtemény[szerkesztés]

A 'Szabadtéri néprajzi gyűjtemény' az ország skanzenjeinek egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye.

Erdő és ember kiállítás[szerkesztés]

Az 'Erdő és ember kiállítás' jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonban látható. A kiállítás erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A kultúrtörténeti kiállítás az országban egyedülálló. Vele szemben kis kéttornyú ökumenikus kápolna található.

Nomád park[szerkesztés]

A 'nomád park' Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Itt lovasbemutatót is szoktak tartani.

Vízügyi kiállítás[szerkesztés]

A koronás jurta egyik történelmi témájú diorámája, Corvin köz 1956

A 'vízügyi kiállítás' ember és víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy fény- és hangeffektusokkal ellátott makett segítségével az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk.

A romkert az 1970 óta tartó helyi ásatás eredményeit és a kolostor romjait mutatja be.
A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket diorámák is bemutatják körülötte vitrinekben.[1]

Több emlékmű is található a park területén: Árpád-emlékmű és Árpád-liget a honfoglalás emlékére; katonai emlékmű, mely több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket; a Szegedi kapu, domborművekkel; az 1945-ös földosztás emlékműve; földműves-emlékmű; megyék emlékköve a megyék első országos gyűlése emlékére.

A park területén ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszótér is található.

Rendezvények[szerkesztés]

Az emlékpark számos rendezvénynek ad otthont évente. Húsvétkor a skanzenben a régi paraszti világ húsvéti hagyományait idézik fel. Májusban az innen nem messze született híres betyárnak, Rózsa Sándornak állít emléket a kétnapos Betyártoborzó. Itt rendezik meg évente az íjásztalálkozót is Kárpát-medence íjászai, valamint a motoros országgyűlést a motorosok. Júniusban zajlik Virágos Szent János ünnepe, a Nemzetközi Néptánc-találkozó, magyar és külföldi néptáncos csoportok részvételével. Augusztus 20-án a Szent István-napra kerül sor, ahol átadják Csongrád Megye Közgyűlésének Alkotói Díjait, és egész nap kulturális és folklór programok, vásárosok várják a látogatókat. Szintén augusztusban zajlik a dinnyenap, októberben a paprikanap. Az emlékpark ünnepéhez kapcsolódó szobori búcsú célja, hogy Szer üzenetét mind több ember ismerje és értse meg. A monostor romjai között tartott szentmisén adják át a Szer Üzenete díjat.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ópusztaszer National Heritage Park
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Történeti Emlékpark témájú médiaállományokat.
  • Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szobrai a Szoborlap.hu oldalon
  • A Nemzeti Történeti Emlékpark
  • A Megyék Történelmi Szoborparkja a Csongrád Megyei Önkormányzat honlapján
  • Ópusztaszer.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Trogmayer Ottó–Zombori István: Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark; 3. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1990 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Gaskó Béla: Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark, "Erdő és ember" kiállítás; TKM Egyesület, Bp., 1997 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Parkkalauz. Nemzeti Történeti Emlékpark Ópusztaszer; szöveg Juhász Antal, Pálfy Katalin, Trogmayer Ottó; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 1998
  • Trogmayer Ottó: "...messzelátó hegy gyanánt szolgált...". Szer monostor templomának építéstörténete; német szövegford. Katona Tünde; Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága–Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság, Szeged–Ópusztaszer, 1998
  • Vajda János: Ópusztaszeri gyökereink. Történetek egy brigádról; közrem. Vajda Edit, Vajda Magdolna, Pápai Zoltán; Bába, Szeged, 1999 (Tisza hangja)
  • Vályi Katalin–Zombori István: Ópusztaszer; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Ópusztaszer: a nemzet iskolája. Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark parkkalauz; Adler & Tsa., Ópusztaszer, 2001
  • Ópusztaszer, Megyék Történelmi Szoborparkja; szerk. Tóth Attila; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2001
  • Legendák földjén. Fejezetek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark krónikájából; szerk. Tandi Lajos; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer, 2005
  • Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története a milleniumtól a millecentenáriumig; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2006
  • Konyhás István: Ópusztaszer. Történelem és természet / History and nature / Geschichte und Natur; TKK, Debrecen, 2007
  • Nemzeti identitás, kulturális örökség, emlékezet és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; szerk. Mód László, Simon András; SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2011
  • Ópusztaszer, Nemzeti Történeti Emlékpark; szerk. Tarczali Anikó; Szülőföld, Gencsapáti, 2013 (Magyarország kincsestára...)