Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény.

Fogalma Magyarországon[szerkesztés]

„A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény, amely a kulturális javakat és a szellemi kulturális örökség elemeit tudományos, örökségvédelmi, oktatási és ismeretátadási céllal gyűjti, megőrzi, feldolgozza, kutatja és kiállítja, továbbá egyéb formákban közzé teszi. Tevékenységével elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz.[1]


Feladatai[szerkesztés]

Feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, továbbá kiállításokon illetve egyéb módokon való bemutatása.

Az 1997. évi CXL. törvény 37/A. §-ban meghatározott feladatok, továbbá a múzeum működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak

  • a) gyűjteménygondozása, ennek keretében azok
  • aa) gyarapítása,
  • ab) nyilvántartása,
  • ac) állományvédelme,
  • b) tudományos feldolgozása és publikálása,
  • c) hozzáférhetővé tétele, ennek keretében
  • ca) állandó és időszaki kiállítások rendezése,
  • cb) közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása,
  • cc) a kulturális javak digitalizálása,
  • cd) a kutatási tevékenység biztosítása.[2]

A múzeum kifejezés csak a múzeum besorolású muzeális intézmény működési engedélyén feltüntetett elnevezésben szerepelhet.[3]

A múzeum szabad kapacitásai terhére kiállítások megrendezésével, kulturális javak kölcsönzésével, valamint tudományos, állományvédelmi és közönségkapcsolati tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatást nyújthat.[4] A múzeum a fenntartó által jóváhagyott múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási stratégiával rendelkezik, amely alapján szakmai tevékenységét folytatja,[5] A múzeum feladatait éves szakmai munka- és pénzügyi terv alapján végzi, tevékenységéről éves szakmai munkajelentést és pénzügyi beszámolót, valamint teljesítményértékelést készít.[6]

Típusai Magyarországon[szerkesztés]

  • országos múzeum
  • országos szakmúzeum
  • országos szakmúzeum
  • megyei múzeum
  • területi múzeum
  • tematikus múzeum.

Országos múzeum[szerkesztés]

Az országos múzeum átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, szakterületén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete - a Budapesti Történeti Múzeum kivételével - az egész országra kiterjed.[7]Az országos múzeum ellátja a miniszter által jogszabályban ráruházott szakmai feladatokat.[8]Az országos múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter előzetes egyetértését kell kérni.[9]A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel.[10]

Országos szakmúzeum[szerkesztés]

Az országos szakmúzeum szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed.[11] Az országos szakmúzeum ellátja a jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat, ennek keretében részt vesz a kulturális javak védetté nyilvánításával és kiviteli engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben.[12] Az országos szakmúzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a miniszter a fenntartó - a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.[13]

Megyei hatókörű városi múzeum[szerkesztés]

A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.[14]A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata - Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom megyében Tata Város Önkormányzata - költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik.[15]A megyei hatókörű városi múzeum fenntartója tagintézményeket működtethet.[16]A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. Ha a miniszter a fenntartó erre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem hoz döntést, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért.[17]

A miniszter előzetesen véleményezi a megyei hatókörű városi múzeum

  • a) alapító okiratát,
  • b) stratégiai fejlesztési és beruházási tervét,
  • c) éves szakmai feladatait,
  • d) munkatervét, beszámolóját,
  • e) feladatalapú költségvetését,
  • f) teljesítményértékelését.[18]

Területi múzeumok[szerkesztés]

A területi múzeum több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik.[19]

A területi múzeum gyűjtőterülete

  • a) egy települési önkormányzat (városi, települési múzeum),
  • b) több települési önkormányzat (tájmúzeum), vagy
  • c) egy járás (járási múzeum) közigazgatási területére terjed ki.[20]

A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet

  • a) természettudomány gyűjtőkör, vagy
  • b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör

esetében.[21]

A területi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.[22]

A területi múzeum gyűjtőterületére kiterjedően - a megyei hatókörű városi múzeummal kötött megállapodás alapján - elláthatja a megyei hatókörű városi múzeum 45/A. § (2) bekezdés bf), bg), bh) pontjaiban foglalt feladatait, vagy azok egy részét.[23]

A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működik.[24]

A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően

  • a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,
  • b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,
  • c) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,
  • d) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,
  • e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében.[25]

Tematikus múzeumok[szerkesztés]

A tematikus múzeum: a) a kulturális javak egy meghatározott csoportját, illetve egy témát érintő gyűjtőkörrel, országos vagy korlátozott gyűjtőterülettel, vagy b) egy muzeológiai szakterületet (szakágat) felölelő gyűjtőkörrel, korlátozott gyűjtőterülettel rendelkező intézmény.[26]

A tematikus múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni.[27]

Közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek[szerkesztés]

Közérdekű muzeális gyűjtemény a kulturális javak meghatározott értékeinek egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött, egységesen kezelt és őrzött, szabályozott módon nyilvántartott és dokumentált együttese, mely a múzeumi követelményeknek nem felel meg, de tudományos, illetőleg művészi értéke alapján a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti.[28]

Az (1) bekezdésben meghatározott gyűjtemények lehetnek különösen: helytörténeti, intézménytörténeti, személyhez kötődő gyűjtemények, tematikus szakgyűjtemények, vallási és egyháztörténeti gyűjtemények.[29]

Közérdekű muzeális kiállítóhely[szerkesztés]

Az a jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező intézmény (pl. személyhez, eseményhez, szervezethez vagy földrajzi ponthoz kötődő emlékház, emlékpark, régészeti park, kastély, tájház, galéria stb.), amely a miniszter engedélyével jogosult a kulturális javak, régészeti lelőhelyek, illetőleg épületek vagy épületegyüttesek tartozékaikkal és berendezéseikkel együtt történő bemutatására.[30]A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben - a 49. § kivételével - a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[31]

A muzeális intézmények fenntartása, irányítása[szerkesztés]

A muzeális intézmények fenntartásáról és irányítása az 1997. évi CXL. törvény VI. Fejezete rendelkezik.

A muzeális intézmény fenntartója az a természetes személy vagy jogi személy, amely biztosítja a muzeális intézmény folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket.[32]

A fenntartó feladatai[szerkesztés]

  • a) meghatározza és jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, fejlesztési és beruházási feladatait,
  • b) költségvetési szervként működő muzeális intézmény esetén kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát,
  • c) biztosítja a muzeális intézmény működési engedélyében meghatározott szakmai besorolása szerinti feladatai ellátásához szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket,
  • d) ellátja a muzeális intézmény fenntartásával, irányításával kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,
  • e) a költségvetési szervként működő muzeális intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.[33]

A muzeális intézmények tevékenységének ágazati irányítását a miniszter látja el. A miniszter ágazati irányítási jogköre minden muzeális intézményre kiterjed. [34]

Az ágazati irányítás keretében a miniszter

  • a) szabályozza:
  • aa) a muzeális intézmények működésének szakmai szabályait,
  • ab) a szakfelügyelet rendjét,
  • ac) a muzeális intézményekben alkalmazottak képesítési feltételeit,
  • ad) a muzeális intézmények éves munkatervéhez szükséges kiemelt szakmai mutatókat,
  • ae) a muzeális intézmények nyilvántartásában szereplő kulturális javak revíziójával és selejtezésével összefüggő kérdéseket,
  • b) gondoskodik:
  • ba) a muzeális intézményekben folyó szakmai munka országos, megyei, települési, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről,
  • bb) az intézményvezetők számára előírt továbbképzés szakmai feltételeinek megteremtéséről,
  • bc) a muzeológiai szakfelügyelők képzéséről és továbbképzéséről,
  • bd) a szakfelügyeleti ellenőrzések általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,
  • c) ellenőrzi:
  • ca) a muzeális intézményekre vonatkozó jogszabályok, kiemelten a muzeális intézmények működési engedélyében meghatározott szakmai követelmények betartását,
  • cb) a muzeális intézmények szakmai tevékenységének szakágankénti folyamatosságát, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét,
  • cc) a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit,
  • cd) a muzeális intézmények tárgyi, személyi feltételeit,
  • ce) a tevékenységüket szabályozó egyéb jogszabályokban foglaltak megvalósulását és betartását,
  • cf) az információs és statisztikai rendszer működését,
  • cg) a muzeális intézményeknek nyújtott központi támogatások elosztását, felhasználását,
  • d) javaslatot tesz a statisztikai adatszolgáltatás tartalmára,
  • e) muzeológiai szakfelügyeletet működtet.[35]


Források[szerkesztés]

  • Bíró Endre: Jogi szótár. 344. old.
  • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1997. évi CXL. törvény 42. § (1) bek.
  2. 1997. évi CXL. törvény 42. § (2) bek.
  3. 1997. évi CXL. törvény 42. § (3) bek.
  4. 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bek. a). pont
  5. 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bek. b). pont
  6. 1997. évi CXL. törvény 42. § (4) bek. c). pont
  7. 1997. évi CXL. törvény 43. § (1) bek.
  8. 1997. évi CXL. törvény 43. § (3) bek.
  9. 1997. évi CXL. törvény 43. § (4) bek.
  10. 1997. évi CXL. törvény 43. § (5) bek.
  11. 1997. évi CXL. törvény 44. § (1) bek.
  12. 1997. évi CXL. törvény 44. § (2) bek.
  13. 1997. évi CXL. törvény 44. § (3) bek.
  14. 1997. évi CXL. törvény 45. § (1) bek.
  15. 1997. évi CXL. törvény 45. § (2) bek.
  16. 1997. évi CXL. törvény 45. § (3) bek.
  17. 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bek.
  18. 1997. évi CXL. törvény 45. § (5) bek.
  19. 1997. évi CXL. törvény 46. § (1) bek.
  20. 1997. évi CXL. törvény 46. § (2) bek.
  21. 1997. évi CXL. törvény 46. § (2a) bek.
  22. 1997. évi CXL. törvény 46. § (3) bek.
  23. 1997. évi CXL. törvény 46. § (4) bek.
  24. 1997. évi CXL. törvény 46. § (5) bek.
  25. 1997. évi CXL. törvény 46. § (6) bek.
  26. 1997. évi CXL. törvény 47. § (1) bek.
  27. 1997. évi CXL. törvény 47. § (2) bek.
  28. 1997. évi CXL. törvény 48. § (1) bek.
  29. 1997. évi CXL. törvény 48. § (2) bek.
  30. 1997. évi CXL. törvény 48. § (3) bek.
  31. 1997. évi CXL. törvény 48. § (5) bek.
  32. 1997. évi CXL. törvény 50. § (1) bek.
  33. 1997. évi CXL. törvény 50. § (2) bek.
  34. 1997. évi CXL. törvény 51. § (1) bek.
  35. 1997. évi CXL. törvény 51. § (2) bek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Múzeumok listája