Pusztaszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pusztaszer
Pusztaszer címere
Pusztaszer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásKisteleki
Jogállás község
Polgármester Máté Gábor[1]
Irányítószám 6769
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 1365 fő (2017. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaszer (Magyarország)
Pusztaszer
Pusztaszer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 19° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 19° 58′ 59″
Pusztaszer (Csongrád megye)
Pusztaszer
Pusztaszer
Pozíció Csongrád megye térképén
Pusztaszer weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat.

Pusztaszer község Csongrád megye Kisteleki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Csongrád megyében, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekvő település. Kistelek 9,5 km, Balástya 15,5 km, Sándorfalva 29 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Egy község Csongrád megyében.A honfoglalás fontos csomópontja. A honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér, és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934 január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hét vezér emlékoszlopa az Árpád halmon - a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára, a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített emlékoszlopot 1900-ban állította a Magyar Országos Diákszövetség.
  • A legenda szerint a Pusztaszer környékén található hét halmon (kurgánok) állt a hét vezér sátra: Árpád halom, Szárnyék halom, Sáregyházi halom, Vesszős halom, Kártyás halom, Kettős halom, Császárné halma.
  • Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
  • Büdös-szék

Híres embereink[szerkesztés]

  • Máté Bence természetfotós
  • Tóth Pál grafikusművész
  • Tóth Albertné Piroska csipkeverő
  • Falamann Ildikó keramikus
  • Szarvas József "Josh" popzenész

Irodalom[szerkesztés]

  • Baghyné Makra Ilona: Pusztaszer község közigazgatása 1881-1938. Bába Kiadó, Szeged, 2004., 146, [2] p. ISBN 963-9511-77-3
  • Baghyné Makra Ilona: Pusztaszeriek - Bagiak, Dávidok, Makrák. Bába Kiadó, Szeged 2004. 108 p. ISBN 963-9511-66-8
  • Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata 1996. ISBN 963 03 4134 4
  • Nagy Józsefné Pintér Eszter:120 éves a szervezett oktatás Pusztaszeren 2004 Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]