Árpádhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árpádhalom
Árpádhalom utcakép.JPG
Árpádhalom címere
Árpádhalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásSzentesi
Jogállás község
Polgármester Vágó Miklós Béla (független)[1]
Irányítószám 6623
Körzethívószám 63
Népesség
Teljes népesség514 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség11,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árpádhalom (Magyarország)
Árpádhalom
Árpádhalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 59″, k. h. 20° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 59″, k. h. 20° 32′ 43″
Árpádhalom (Csongrád-Csanád megye)
Árpádhalom
Árpádhalom
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Árpádhalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpádhalom témájú médiaállományokat.

Árpádhalom község Csongrád-Csanád megyében, a Szentesi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a Viharsarokban, a Mágocs-ér mellett fekszik. A legközelebbi város Orosháza, közúton mintegy 10 kilométerre.

Megközelítése[szerkesztés]

Orosháza felől a 4408-as, majd a 4448-as úton közelíthető meg – ez tekinthető a község főutcájának –, ugyanezen az úton érhető el Nagymágocs irányából is, Fábiánsebestyén felől pedig a 4449-es út vezet a településre. Közigazgatási területét – a központját messze elkerülve – érinti még az Orosházáról Szentesre vezető 4406-os, a Gyomaendrőd-Szentes közti 4642-es, valamint az inkább csak átkötő útként szolgáló 4446-os út is.

A hazai vasútvonalak közül a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal érinti a települést, de csak annak északi határszélét, ahol egy megállási pontja van; Újváros megállóhely közvetlenül a 4642-es út mellett fekszik, közúti elérését az teszi lehetővé.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány úgy tartja, hogy a falu határában található földhalmok között vert tábort Árpád fejedelem vezéreivel, amikor Pusztaszer felé tartottak. Ezen halmok közül a legnagyobbik volt a fejedelemé.

Története[szerkesztés]

Az 1950-es évekig Nagymágocshoz tartozó népesebb puszta volt. Birtokosai a Károlyi és a Berchtold családok voltak. 1956. július 1-jén alakult önálló községgé a korábban Nagymágocshoz (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér), Eperjeshez (Kisújváros és Nagyújváros egy része), valamint Székkutashoz tartozó területekből. A falut 1906 és 1972 között vasútvonal kötötte össze a szomszédos Fábiánsebestyénnel, valamint kisvasúti vonal vezetett Nagymágocsra is. Az 1970-es évektől az 1990-es rendszerváltásig Nagymágoccsal közös tanácsa volt, 1990. október 10. óta – az ország többi községéhez hasonlóan – itt is helyi önkormányzat működik.

A lakosok mintegy 65,5%-ának a mezőgazdaság nyújt megélhetést. A községben az 1950-es években 6 termelőszövetkezet működött. Ezek aztán sorban egyesültek, majd végül egy maradt, az Árpád tsz. Aki nem a mezőgazdaság ágaiban talált munkát, az többnyire a környező városokban (Orosháza, Szentes) dolgozik.

Az 1910-es évek elejétől kezdődően elemi népiskola működött a tanyaközpontban, ez később, az 50-es években nyolc-, majd négyosztályos általános iskola lett. 1994-től ismét nyolcosztályos. 2008-tól a fábiánsebestyéni Arany János ÁMK-val társulásban működik. Az alsó tagozatosok helyben, a felsősök Fábiánsebestyénen tanulnak. Az általános iskola a 2011-2012-es tanévtől kezdve a Rózsa Ferenc nevet viseli, egykori igazgatójára emlékezve. Az óvoda 2011-től visszakapta régi Erzsébet gyermekotthon elnevezését. A faluban van művelődési ház és könyvtár is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Froman Róbert (Agrárszövetség)[3]
  • 1994–1998: Froman Róbert (független)[4]
  • 1998–2002: Froman Róbert (független)[5]
  • 2002–2006: Froman Róbert (független)[6]
  • 2006–2010: Froman Róbert (független)[7]
  • 2010–2011: Szarka Attila (Fidesz)[8]
  • 2012–2014: Szarka Attila (Fidesz)[9]
  • 2014–2019: Szarka Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Vágó Miklós Béla (független)[1]

A településen 2012. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 0,2% örménynek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,4%, református 4%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 53,2% (13,5% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosították. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette áll Árpád fejedelem szobra, Fromann Richárd 1996-ban készült alkotása.

  • Római katolikus kápolna

A kastély közelében látható kápolna 1920-21-ben épült, építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt. A vidéken ritkaságnak számító favázas (Fachwerk) technikával épült római katolikus kápolna tervezője ismeretlen. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet Hanauer Árpád István váci megyés püspök szentelte fel 1921. június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére.

  • Árpád-halom

A falutól keletre, a Justhmajor felé vezető úton található a település állítólagos névadójául szolgáló kunhalom. A tetején Makovecz Imre 1989-ben életfát állított, itt tartják a falu megemlékezéseit a nemzeti ünnepeken. A 2000-es évek közepén az életfát felgyújtották, de az önkormányzat 2011. június 12-én újraállította.

Érdekesség[szerkesztés]

Útjelző tábla a falu határában Székács utca felirattal

Az 1900-as évek elejétől a faluban élt Székács Elemér növénynemesítő, aki Árpádhalmon kísérletezte ki az 1055-ös búzafajtát, amelyet Székács-búzának is neveznek. A település címerében megtalálható a búzakalász-motívum, amely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét, egyben emléket állít az Árpádhalmán működött neves búzanemesítőnek. A községben utcát is elneveztek Székács Elemérről, s erre egy emléktábla is emlékeztet az iskola falán.

Testvértelepülései[szerkesztés]

  1. Szaján
  2. Árpád
  3. Feketebátor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. a b Árpádhalom települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. január 22. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  10. Árpádhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Árpádhalom Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Árpádhalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpádhalom témájú médiaállományokat.