Öttömös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Öttömös
Öttömös címere
Öttömös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMórahalmi
Jogállás község
Polgármester Dr. Dobó István (független)[1]
Irányítószám 6784
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség698 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség22,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Öttömös (Magyarország)
Öttömös
Öttömös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 19° 40′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 59″, k. h. 19° 40′ 59″
Öttömös (Csongrád-Csanád megye)
Öttömös
Öttömös
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Öttömös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öttömös témájú médiaállományokat.

Öttömös (horvátul: Otimaš[3]) község Csongrád-Csanád megye Mórahalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Csongrád és Bács-Kiskun megye határán fekvő homokháti kisközség Szegedtől 40 km-re. Az 55. sz. főúthoz közeli település jellegzetes alföldi tájon fekszik: homoki legelők, homokpuszták, telepített erdők, növénykultúrák veszik körül.

Története[szerkesztés]

A 13. század közepén népesített puszta. A kóborló kunok a részükre kijelölt területeken letelepedtek, az egyes nemzetségek földjét szállásnak (desceucus) nevezték. Ezekből a szállásföldekből alakult ki a 15. században kunszéknek nevezett összefüggő terület, amelyhez Öttömös is tartozott. 1436-ban Hyetemes néven puszta, gyér, kun földművelő lakossággal. A kunok mint jobbágy–lakosok 1560-ig laktak a pusztán, mikor a tatár-török csapatok pusztításai elől Jászberény körül és más védett vidéken kerestek oltalmat. A 17. században Szeged városához tartozott a puszta.

1729-ben nádori adományból Keresz és Csorvapusztákkal együtt Andrássy Zsigmond alispán és neje, Kun Zsuzsanna kapta. Szeged város igényt jelentett be a koronaügyészségnél és 1731-ben visszakapta e pusztát. Népessége szegedi lakosokból került ki, számuk 1869-ben 63, 1880-ban 91 személy. 1886-ban Magyar Imre, a puszta birtokosa, a vármegye törvényhatósági bizottságához fordult, hogy a tulajdonát képező Öttömöspusztát közigazgatásilag Sándorfalvához csatolják. Kérelme alapján 1886-1887-ben e puszta Sándorfalvához tartozott. 1897. január 1-jén Horgoshoz csatolták. 1908-ban vált el Horgostól, mikor lélekszáma alapján önálló községgé alakult.

A község gazdálkodásában kezdettől fogva jelentős szerepet játszott az állattenyésztés. A helyi növénytermesztés meghatározó ágazatának a szőlőművelés számított. A 20. század első felében mintegy 400 katasztrális holdon folyt szőlőtermesztés. A szőlő szerepét a század második felében a zöldségfélék, köztük a spárga vette át. Napjainkban is a spárga a község egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke.

Öttömös településszerkezete szórvány jellegű, a lakosság közel fele ma is tanyán él. A század folyamán a mezőgazdasági termelés elsősorban 5-20 katasztrális holdas kisgazda birtokon folyt. A kisgazdálkodásokat az 1960-as években termelőszövetkezetbe vonták össze, melyek felszámolása után, az 1990-es években ismét kialakult a korábbi kisbirtokos struktúra. A településen 1957 óta folyik spárgatermesztés, a legtöbb család foglalkozik a termesztésével, termőterülete közel van a 100 hektárhoz.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bata Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Bata Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Bata Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Bata Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Bata Ferenc (független)[8]
  • 2010–2012: Bata Ferenc (független)[9]
  • 2012–2014: Dr. Dobó István (független)[10]
  • 2014–2019: Dr. Dobó István (független)[11]
  • 2019-től: Dr. Dobó István (független)[1]

A településen 2012. május 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester halála miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,4%, református 2,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,3% (17,6% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A híres magyar Afrika-kutató, Magyar László (Öttömös puszta birtokosának, Magyar Imrének leszármazottja) emlékét őrzi a falu határában létrehozott kis park, s a róla elnevezett általános iskola. Katolikus temploma 1939-ben épült. A határ növény- és állatvilága rendkívül gazdag, vadászati lehetőségei kiválóak, kirándulásra is alkalmas szép homoki erdőség is terül el itt, valamint a rovar és növényritkaságokat rejtegető Baromjárás-puszta. Itt halad át az Alföldi kéktúra útvonala.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. a b Öttömös települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. Öttömös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  12. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Öttömös Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]