Csongrád (település)

Csongrád
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Csongrád címere Csongrád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád-Csanád
Járás	Csongrádi
Jogállás	város
Polgármester	Bedő Tamás (független)
Jegyző	Dr. Juhász László
Irányítószám	6640
Körzethívószám	63
Testvértelepülései	Lista Óbecse Raisio Bełchatów Gyergyószentmiklós
Népesség
Teljes népesség	16 027 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	93,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	83 m
Terület	173,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csongrád Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″46.711111111111, 20.140277777778
Csongrád Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Csongrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.

Csongrád város Csongrád-Csanád megyében, a Csongrádi járás székhelye.

Fekvése

A Tisza Csongrádtól nem messze délkeletre, Szentes közelében

Csongrád városa a Tisza jobb partján, a Hármas-Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik, bár a határához tartoznak bal parti területrészek is. Szomszédai: észak felől Tiszasas, Csépa és Szelevény, kelet felől Szentes (az eddigiek mind a folyó túlpartján), dél felől Felgyő, délnyugat felől Gátér, nyugat felől Kiskunfélegyháza, északnyugat felől pedig Tiszaalpár.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 451-es út, ezen érhető el Kiskunfélegyháza–Gátér és Szentes felől is. A főút régebben a belvároson keresztül vezetett, egy ideje már dél felől elkerüli azt. További alsóbbrendű utakon elérhető a város Szeged–Felgyő (4519) Csépa (4513) és Tiszaalpár (4502) felől is. Tanyavilágát és üdülőterületeit néhány kisebb jelentőségű út is érinti (4517, 45 116, 45 117, 45 125).

Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a MÁV 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalán. A vonalnak összesen négy megállási pontja van Csongrád területén, ezek Kiskunfélegyháza felől sorrendben: Kettőshalom, Kónyaszék, Csongrád alsó megállóhelyek és végül Csongrád vasútállomás. Kettőshalom közúti elérését a 45 117-es út biztosítja, a másik két megállót és az állomást önkormányzati utak szolgálják ki.

A 20. század első felében kisvasúti kapcsolata volt Felgyővel is.

Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet Csernigrádnak (fekete várnak) neveztek el, innen eredhet a város neve. A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, ma már nem találni a nyomát. A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent.

A 11. században Szent István Csongrád vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt. A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.

Csongrád ezt követően nagy léptekben fejlődött, az 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus-templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.

Leírás a településről a 18. század végén:

Hajdan erős, és nevezetes Vár vala Csongrád Vármegyében, most mező Város, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szenteshez, és Alpárhoz is egy mértföldnyire, a’ Tisza partyán. A’ Jászok idejében jeles hely vala, nevezetét vette Csun grad szarmata szótól, melly által menetelt, vagy hajósok erősségjét jelent. Mellyböl a’ Magyarok Csonakgrádot változtattak, idővel pedig megrövidítve, Csongrád leve belőle. Vélhető, hogy a’ hajdani időben, itten a’ Jászoknak, és Dákusoknak nevezetes egymással egyesűlő által menetelek, és erősségjek vala, mint hogy egy számos, sőt néhány ezerekböl álló katona seregeknek helyet adható, és alkalmatos fekvése, ’s hajdani erősségnek nyoma látszatik még ma is, a’ Tiszának kebele mellett, melly ha vízzel békeríttetett, elég dolgot adhatott az ostromló seregeknek, a’ mint régi már nagy részént, bényőtt sántzaibol itélni lehet. E’ hajdani erősségnek észak felől való szegeletében vala kastéllya, melly elég mély sántzokkal vala erőssítve, az ellenében öszve folyó Kőrös vize által is. Már ma tsak a’ régi sántzok szemléltethetnek benne, és Gróf Károlyi Uraságnak mulató Szállása. Az előtt sokkal nevezetesebb Város vala. Határja középszerű, szántó földgyeinek nagyobb része homokos, ’s azért nem hasonlíttathatik a’ Tiszán túl való jó termékenységű helységekhez, legelője tágas, hala elég van, piatza meglehetős, széksója is van, a’ második Osztályba tétettetett.

Lakóinak a szabadságharcban való részvétele miatt az osztrákok 1849-ben felgyújtották a várost. A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1876-ban Csongrád feladta a többletadóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát. Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Losonczi Zoltánné Piroska Réka (KDNP)
• 1994–1998: Molnár József (MSZP)
• 1998–2002: Molnár József (független)
• 2002–2006: Bedő Tamás (MSZP)
• 2006–2010: Bedő Tamás (MSZP-SZDSZ)
• 2010–2014: Kőrösi Tibor (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Bedő Tamás Albert (független)
• 2019-től: Bedő Tamás (független)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 2,7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,3% (25% nem nyilatkozott).

Turizmus

A csongrádi városháza

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül három nyitott, négy fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyár közepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki. A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a KTN Feszt Körös-toroki Napok nevű fesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált. A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony-templom

A Szent Rókus-templom

• Körös-torok
• Csongrádi Holt-Tisza
• Ellősmonostora
• Csongrádi fahíd
• Belváros
• Belsőváros

Templomok

• Nagyboldogasszony-templom
• Szent Rókus-templom
• Piroskavárosi Szent József-templom és Ferences kolostor
• Református templom
• Baptista Templom, Imaház - Új Bárka Keresztyén Közösségi Ház
• Temetői kápolna

Múzeumok, galériák

• Csongrádi Tájház (Gyökér u.)
• Tari László Múzeum (Iskola u. 2.)
• Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteménye (Széchenyi u. 29.)
• Csongrád Galéria (Kossuth tér 7.)
• Művésztelep (Tanya 833.)

Oktatás

A Batsányi János Gimnázium

A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.

• Batsányi János Gimnázium
• Sághy Mihály Szakközépiskola és Szakképéző Intézet
• Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet

A kollégiumi elhelyezés minden középiskolában saját módon történik.

Az állami általános iskolák össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a járásból a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult.

• Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola (Csongrád)
• Galli János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Csongrád)
• Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
• Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
• Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
• Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
• Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
• László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
• Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
• Szent László Általános Iskola (Csanytelek)

Híres csongrádiak

Panelház Csongrád központjában

Csongrádhoz kötődnek

• Grecsó Krisztián író, költő (1976–)
• Király Kelemen ferences házfőnök, plébános (1944–1946), lelki író, teológus háborús naplója Csongrád helytörténetének fontos kordokumentuma
• Kőhalmi Zoltán humorista
• Nemere Zoltán kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó (1942–2001)
• Piroska János festőművész (1894–1987), a város polgármestere (1934)
• Reményfi János honvédszázados itt halt meg 1873-ban

Csongrádon születtek

Csongrád Buszpályaudvar

A csongrádi vasútállomás épülete

• Miloš Crnjanski (1893–1977) szerb író, költő
• Csemegi Ignác (1827-1891) magyar honvédszázados
• Csemegi Károly (1826–1899) jogász, államtitkár, az első magyar Büntető Törvénykönyv, a Csemegi-kódex megalkotója
• Eke Károly (1932–2003) orvos, újságíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Rádió egykori főmunkatársa
• Hatvani László (1943–) magyar matematikus, az MTA tagja
• Herke Sándor (1882–1970) vegyészmérnök, egyetemi tanár
• Katona Imre (1921–2001) néprajztudós
• Lantos Tamás matematikus, statisztikus
• László Imre (1896-1975) magyar nótaénekes.
• Losonczi Áron építészmérnök, a fényáteresztő beton feltalálója
• Matkovics Béla (1927–1998) orvos, biológus, egyetemi tanár
• Sarusi Kis János (1960) négyszeres világbajnok magyar kenus
• Sághy Mihály (1870-1944) állami polgáriskolai tanár
• Váry Sándor (1909-1945) pankrátor

[1]

Csongrád díszpolgárai

• Ifj. gr. Andrássy Gyula politikus, belügyminiszter (1905)
• Gr. Apponyi Albert politikus, az MTA igazgatósági tagja (1905)
• Dr. Assefa Abebe sebész főorvos (2013)
• Galli János nyugalmazott címzetes iskolaigazgató (1998)
• Gát László nyugalmazott iskolaigazgató, helytörténész (2008)
• Héjja László vállalkozó (2014)
• Jókai Mór regényíró (1893)
• Justh Gyula politikus, országgyűlési képviselő (1923)
• Kossuth Ferenc politikus, országgyűlési képviselő (1905)
• Kossuth Lajos államférfi (1861)
• László Imre nótaszerző, énekes (2010, posztumusz)
• Dr. Nemere Zoltán párbajtőrvívó (2011, posztumusz)
• Pintér Lajos költő, a Forrás c. folyóirat szerkesztője (1999)
• Dr. Piroska János festőművész, a város volt polgármestere (2007, posztumusz)
• Schandl Károly agrárpolitikus (1923)
• Dr. Szarka Ödön főorvos (2009, posztumusz)
• Szucsán András nyugalmazott fizika-matematika szakos tanár (2003)
• Dr. Tari Gábor baleseti és plasztikai sebész főorvos (2004, posztumusz)
• Dr. Vekerdy Sándor nyugalmazott kardiológus (2012)
• Zsótér Antal római katolikus kanonok (2005)

Csongrád testvérvárosai

• Raisio, Finnország
• Óbecse, Szerbia
• AGD településszövetség (Saint-Jouvent, Couzeix, Chaptelat, Nieul, Nantiat, Chamboret, Thouron, Le Buis, Breuilaufa, Vaulry), Franciaország
• Bełchatów, Lengyelország
• Gyergyószentmiklós, Románia (Székelyföld)
• Beregszász

További információk

• az önkormányzat honlapja
• Csongrád.lap.hu
• az AGD településszövetség honlapja

A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád (település) témájú médiaállományokat.