Csongrád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csongrád
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Csongrád címere
Csongrád címere
Csongrád zászlaja
Csongrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásCsongrádi
Jogállás város
Polgármester Bedő Tamás (független)[1]
Jegyző Dr. Juhász László
Irányítószám 6640
Körzethívószám 63
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 027 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség93,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület173,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csongrád (Magyarország)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″
Csongrád (Csongrád-Csanád megye)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Csongrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.

Csongrád város Csongrád-Csanád megyében, a Csongrádi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza Csongrádtól nem messze délkeletre, Szentes közelében

Csongrád városa a Tisza jobb partján, a Hármas-Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik, bár a határához tartoznak bal parti területrészek is. Szomszédai: észak felől Tiszasas, Csépa és Szelevény, kelet felől Szentes (az eddigiek mind a folyó túlpartján), dél felől Felgyő, délnyugat felől Gátér, nyugat felől Kiskunfélegyháza, északnyugat felől pedig Tiszaalpár.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 451-es út, ezen érhető el Kiskunfélegyháza-Gátér és Szentes felől is. (A főút régebben a belvároson keresztül vezetett, egy ideje már dél felől elkerüli azt.) További alsóbbrendű utakon elérhető a város Szeged-Felgyő (4519) Csépa (4513) és Tiszaalpár (4502) felől is. Tanyavilágát és üdülőterületeit néhány kisebb jelentőségű út is érinti (4517, 45 116, 45 117, 45 125).

Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a MÁV 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalán. A vonalnak összesen négy megállási pontja van Csongrád területén, ezek, Kiskunfélegyháza felől sorrendben: Kettőshalom megállóhely, Kónyaszék megállóhely, Csongrád alsó megállóhely és végül Csongrád vasútállomás. Kettőshalom közúti elérését a 45 117-es út biztosítja, a másik két megállót és az állomást önkormányzati utak szolgálják ki.

A 20. század első felében kisvasúti kapcsolata volt Felgyővel is.

Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története[szerkesztés]

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

Leírás a településről a 18. század végén:

CSONGRÁD: "Hajdan erős, és nevezetes Vár vala Csongrád Vármegyében, most mező Város, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szenteshez, és Alpárhoz is egy mértföldnyire, a’ Tisza partyán. A’ Jászok idejében jeles hely vala, nevezetét vette Csun grad szarmata szótól, melly által menetelt, vagy hajósok erősségjét jelent. Mellyböl a’ Magyarok Csonakgrádot változtattak, idővel pedig megrövidítve, Csongrád leve belőle. Vélhető, hogy a’ hajdani időben, itten a’ Jászoknak, és Dákusoknak nevezetes egymással egyesűlő által menetelek, és erősségjek vala, mint hogy egy számos, sőt néhány ezerekböl álló katona seregeknek helyet adható, és alkalmatos fekvése, ’s hajdani erősségnek nyoma látszatik még ma is, a’ Tiszának kebele mellett, melly ha vízzel békeríttetett, elég dolgot adhatott az ostromló seregeknek, a’ mint régi már nagy részént, bényőtt sántzaibol itélni lehet. E’ hajdani erősségnek észak felől való szegeletében vala kastéllya, melly elég mély sántzokkal vala erőssítve, az ellenében öszve folyó Kőrös vize által is. Már ma tsak a’ régi sántzok szemléltethetnek benne, és Gróf Károlyi Uraságnak mulató Szállása. Az előtt sokkal nevezetesebb Város vala. Határja középszerű, szántó földgyeinek nagyobb része homokos, ’s azért nem hasonlíttathatik a’ Tiszán túl való jó termékenységű helységekhez, legelője tágas, hala elég van, piatza meglehetős, széksója is van, a’ második Osztályba tétettetett." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 1. kötet, 17961799)
  • A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
  • A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.
  • 1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát.[3] Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Losonczi Zoltánné Piroska Réka[5] (KDNP)
  • 1994–1998: Molnár József (MSZP)[6]
  • 1998–2002: Molnár József (független)[7]
  • 2002–2006: Bedő Tamás (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Bedő Tamás (MSZP-SZDSZ)[9]
  • 2010–2014: Kőrösi Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Bedő Tamás Albert (független)[11]
  • 2019-től: Bedő Tamás (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 2,7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,3% (25% nem nyilatkozott).[13]

Turizmus[szerkesztés]

A csongrádi városháza

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül három nyitott, négy fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyár közepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki.[14] A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a KTN Feszt Körös-toroki Napok nevű fesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált.[15] A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

Múzeumok, galériák[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.

A kollégiumi elhelyezés minden középiskolában saját módon történik.

Az állami általános iskolák össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a járásból a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult.

  • Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola (Csongrád)
  • Galli János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Csongrád)
  • Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
  • Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
  • Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
  • Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
  • László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
  • Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
  • Szent László Általános Iskola (Csanytelek)

Híres csongrádiak[szerkesztés]

Panelház Csongrád központjában

Csongrádhoz kötődnek[szerkesztés]

Csongrádon születtek[szerkesztés]

Csongrád Buszpályaudvar

[1]

Csongrád díszpolgárai[szerkesztés]

Csongrád testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. a b Tanács István: Platánok között in Népszabadság TOP Országjáró 2011, Népszabadság Zrt., Budapest, 2011 ISSN 1787-5633
  4. Festő is volt Csongrád polgármestere - Delmagyar.hu
  5. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  7. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  8. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  9. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  10. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Csongrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Csongrád Helységnévtár
  14. Körös-Torok (magyar nyelven). Csongrád város. [2010. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  15. Bíró Dániel: Csongrád-Szentes kerékpárút: fellendült az ökoturizmus (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  16. Tanösvények Csongrádon (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  17. A "Fahídról" műszakilag[halott link]
  18. Az AGD településszövetség települései (francia nyelven). L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
  19. Kategória: Testvérvárosok. Csongrad.hu

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Csongrád
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád (település) témájú médiaállományokat.