Csongrád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csongrád
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
Csongrád címere
Csongrád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásCsongrádi
Jogállás város
Polgármester Bedő Tamás (független)
Jegyző Dr. Juhász László
Irányítószám 6640
Körzethívószám 63
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 165 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület173,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csongrád (Magyarország)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 40″, k. h. 20° 08′ 25″
Csongrád (Csongrád megye)
Csongrád
Csongrád
Pozíció Csongrád megye térképén
Csongrád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.

Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi járás székhelye.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés]

A Tisza Csongrádtól nem messze délkeletre, Szentes közelében

Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) előtt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története[szerkesztés]

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

Leírás a településről a 18. század végén:

CSONGRÁD: "Hajdan erős, és nevezetes Vár vala Csongrád Vármegyében, most mező Város, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szenteshez, és Alpárhoz is egy mértföldnyire, a’ Tisza partyán. A’ Jászok idejében jeles hely vala, nevezetét vette Csun grad szarmata szótól, melly által menetelt, vagy hajósok erősségjét jelent. Mellyböl a’ Magyarok Csonakgrádot változtattak, idővel pedig megrövidítve, Csongrád leve belőle. Vélhető, hogy a’ hajdani időben, itten a’ Jászoknak, és Dákusoknak nevezetes egymással egyesűlő által menetelek, és erősségjek vala, mint hogy egy számos, sőt néhány ezerekböl álló katona seregeknek helyet adható, és alkalmatos fekvése, ’s hajdani erősségnek nyoma látszatik még ma is, a’ Tiszának kebele mellett, melly ha vízzel békeríttetett, elég dolgot adhatott az ostromló seregeknek, a’ mint régi már nagy részént, bényőtt sántzaibol itélni lehet. E’ hajdani erősségnek észak felől való szegeletében vala kastéllya, melly elég mély sántzokkal vala erőssítve, az ellenében öszve folyó Kőrös vize által is. Már ma tsak a’ régi sántzok szemléltethetnek benne, és Gróf Károlyi Uraságnak mulató Szállása. Az előtt sokkal nevezetesebb Város vala. Határja középszerű, szántó földgyeinek nagyobb része homokos, ’s azért nem hasonlíttathatik a’ Tiszán túl való jó termékenységű helységekhez, legelője tágas, hala elég van, piatza meglehetős, széksója is van, a’ második Osztályba tétettetett." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 1. kötet, 17961799)
  • A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
  • A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.
  • 1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát.[2] Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Turizmus[szerkesztés]

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyár közepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki.[5] A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált.[6] A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Templomok[szerkesztés]

Múzeumok, galériák[szerkesztés]

Halászház a Belsővárosban

Oktatás[szerkesztés]

A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.

A középiskolákat egy oktatási intézménnyé vonták össze, Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven. Mindegyik középiskola egyenrangú tagintézménye ezen intézménynek.

A kollégiumi elhelyezés minden iskolának egyedi módon történik. A Batsányi János Gimnáziumban csak lánykollégium, a Bársony István Szakközépiskolában ezzel szemben csak fiúkollégium van. A Batsányi János Gimnáziumba járó kollégista fiúkat és a Bársony István Szakközépiskolába járó kollégista lányokat a Sághy Mihály Szakközépiskola vegyes kollégiumában szállásolják el.

Az Általános Iskolák hasonló módon össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a kistérségből a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult. Így az intézmény neve Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon lett.

  • Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola (Csongrád)
  • Galli János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Csongrád)
  • Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
  • Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
  • Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
  • Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
  • László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
  • Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
  • Szent László Általános Iskola (Csanytelek)

Híres csongrádiak[szerkesztés]

Panelház Csongrád központjában

Csongrádhoz kötődnek[szerkesztés]

Csongrádon születtek[szerkesztés]

[1]

Csongrád díszpolgárai[szerkesztés]

Csongrád testvérvárosai[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  2. ^ a b Tanács István: Platánok között in Népszabadság TOP Országjáró 2011, Népszabadság Zrt., Budapest, 2011 ISSN 1787-5633
  3. Festő is volt Csongrád polgármestere - Delmagyar.hu
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Körös-Torok (magyar nyelven). Csongrád város. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  6. Bíró Dániel: Csongrád-Szentes kerékpárút: fellendült az ökoturizmus (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  7. Tanösvények Csongrádon (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
  8. A "Fahídról" műszakilag
  9. Az AGD településszövetség települései (francia nyelven). L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád (település) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]