Csongrád (település)
| Csongrád | |||
_2.jpg) |
|||
| Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Járás | Csongrádi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Bedő Tamás (független) | ||
| Jegyző | Dr. Juhász László | ||
| Irányítószám | 6640 | ||
| Körzethívószám | 63 | ||
| Testvértelepülései |
Lista
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 564 fő (2015. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 93,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 83 m | ||
| Terület | 173,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″ | |||
Csongrád
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| Csongrád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád témájú médiaállományokat.
|
|||
Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi járás székhelye.
Tartalomjegyzék
Fekvése, megközelítése[szerkesztés]
Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) előtt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.
Története[szerkesztés]
Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.
- A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent.
Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.
- A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.
- A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.
- A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találni.
- A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is.
- A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
- A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
- A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.
- 1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.
Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát.[2] Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.[3]
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Turizmus[szerkesztés]
A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki.[5] A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.
Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált.[6] A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
_templom_(11171._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_3.jpg)
- Körös-torok
- Holt-Tisza
- Ellés-monostor
- Fahíd[8]
- Belváros
- Belsőváros
Templomok[szerkesztés]
- Nagyboldogasszony-templom
- Szent Rókus-templom
- Piroskavárosi Szent József-templom és Ferences kolostor
- Református templom
- Baptista Templom, Imaház - Új Bárka Keresztyén Közösségi Ház
- Temetői kápolna
Múzeumok, galériák[szerkesztés]
- Csongrádi Tájház (Gyökér u.)
- Tari László Múzeum (Iskola u. 2.)
- Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteménye (Széchenyi u. 29.)
- Csongrád Galéria (Kossuth tér 7.)
- Művésztelep (Tanya 833.)
Oktatás[szerkesztés]
_2.jpg)
A városban 3 középiskola és 6 általános iskola működik.
A középiskolákat egy oktatási intézménnyé vonták össze, Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven. Mindegyik középiskola egyenrangú tagintézménye ezen intézménynek.
- Batsányi János Gimnázium
- Sághy Mihály Szakközépiskola és Szakképéző Intézet
- Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet
A kollégiumi elhelyezés minden iskolának egyedi módon történik. A Batsányi János Gimnáziumban csak lánykollégium, a Bársony István Szakközépiskolában ezzel szemben csak fiúkollégium van. A Batsányi János Gimnáziumba járó kollégista fiúkat és a Bársony István Szakközépiskolába járó kollégista lányokat a Sághy Mihály Szakközépiskola vegyes kollégiumában szállásolják el.
Az Általános Iskolák hasonló módon össze vannak vonva, de ezekhez az intézményekhez a kistérségből a csongrád-bokrosi, a felgyői, a tömörkényi illetve a csanyteleki általános iskola is társult. Így az intézmény neve Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon lett.
- Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola (Csongrád)
- Galli János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Csongrád)
- Galli János Művészetoktatási Intézmény (Csongrád)
- Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Csongrád)
- Piroskavárosi Általános Iskola (Csongrád)
- Gr. Széchenyi István Általános Iskola (Csongrád)
- Bokrosi Általános Iskola (Csongrád-Bokros)
- László Gyula Általános Iskola (Felgyő)
- Tömörkény István Általános Iskola (Tömörkény)
- Szent László Általános Iskola (Csanytelek)
Híres csongrádiak[szerkesztés]
.JPG)
Csongrádhoz kötődnek[szerkesztés]
- Grecsó Krisztián író, költő (1976–)
- Kőhalmi Zoltán humorista
- Nemere Zoltán kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok vívó (1942–2001)
- Piroska János festőművész (1894–1987), a város polgármestere (1934)
- Reményfi János honvédszázados itt halt meg 1873-ban
Csongrádon születtek[szerkesztés]
- Miloš Crnjanski (1893–1977) szerb író, költő
- Csemegi Ignác (1827-1891) magyar honvédszázados
- Csemegi Károly (1826–1899) jogász, államtitkár, az első magyar Büntető Törvénykönyv, a Csemegi-kódex megalkotója
- Eke Károly (1932–2003) orvos, újságíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Rádió egykori főmunkatársa
- Hatvani László (1943–) magyar matematikus, az MTA tagja
- Herke Sándor (1882–1970) vegyészmérnök, egyetemi tanár
- Dr. Katona Imre (1921–2001) néprajztudós
- Lantos Tamás matematikus, statisztikus
- Losonczi Áron építészmérnök, a fényáteresztő beton feltalálója[2]
- Matkovics Béla (1927–1998) orvos, biológus, egyetemi tanár
- Sarusi Kis János (1960) négyszeres világbajnok magyar kenus
- Sághy Mihály (1870-1944) állami polgáriskolai tanár
- Vári Sándor (1909-1945) pankrátor
Csongrád díszpolgárai[szerkesztés]
- Ifj. gr. Andrássy Gyula politikus, belügyminiszter (1905)
- Gr. Apponyi Albert politikus, az MTA igazgatósági tagja (1905)
- Dr. Assefa Abebe sebész főorvos (2013)
- Galli János nyugalmazott címzetes iskolaigazgató (1998)
- Gát László nyugalmazott iskolaigazgató, helytörténész (2008)
- Héjja László vállalkozó (2014)
- Jókai Mór regényíró (1893)
- Justh Gyula politikus, országgyűlési képviselő (1923)
- Kossuth Ferenc politikus, országgyűlési képviselő (1905)
- Kossuth Lajos államférfi (1861)
- László Imre nótaszerző, énekes (2010, posztumusz)
- Dr. Nemere Zoltán párbajtőrvívó (2011, posztumusz)
- Pintér Lajos költő, a Forrás c. folyóirat szerkesztője (1999)
- Dr. Piroska János festőművész, a város volt polgármestere (2007, posztumusz)
- Schandl Károly agrárpolitikus (1923)
- Dr. Szarka Ödön főorvos (2009, posztumusz)
- Szucsán András nyugalmazott fizika-matematika szakos tanár (2003)
- Dr. Tari Gábor baleseti és plasztikai sebész főorvos (2004, posztumusz)
- Dr. Vekerdy Sándor nyugalmazott kardiológus (2012)
- Zsótér Antal római katolikus kanonok (2005)
Csongrád testvérvárosai[szerkesztés]
Raisio, Finnország
Óbecse, Szerbia
AGD településszövetség (Saint-Jouvent, Couzeix, Chaptelat, Nieul, Nantiat, Chamboret, Thouron, Le Buis, Breuilaufa, Vaulry), Franciaország[9]
Bełchatów, Lengyelország
Gyergyószentmiklós, Románia (Székelyföld)
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ^ a b Tanács István: Platánok között in Népszabadság TOP Országjáró 2011, Népszabadság Zrt., Budapest, 2011 ISSN 1787-5633
- ↑ Festő is volt Csongrád polgármestere - Delmagyar.hu
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Körös-Torok (magyar nyelven). Csongrád város. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
- ↑ Bíró Dániel: Csongrád-Szentes kerékpárút: fellendült az ökoturizmus (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
- ↑ Tanösvények Csongrádon (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2010. április 11.)
- ↑ A "Fahídról" műszakilag
- ↑ Az AGD településszövetség települései (francia nyelven). L'Aurence Glane Développement Communauté de Communes. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
