Röszke
Röszke | |||
![]() | |||
a polgármesteri hivatal épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Borbásné Márki Márta (független)[1] | ||
Irányítószám | 6758 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3357 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 87,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′ 48″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 48″, k. h. 20° 03′ 00″ | |||
Röszke weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Röszke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Röszke a Tisza folyó és a déli országhatár mentén terül el. Központja Szeged belvárosától 11 kilométerre, az országhatártól pedig mintegy 3 kilométerre terül el. Északkelet, kelet és délkelet felől Szegedhez tartozó külterületi határrészek övezik, délnyugati szomszédja a már Szerbiához tartozó Horgos, nyugat felől Mórahalommal, északnyugat felől pedig Domaszékkel határos.
Megközelítése[szerkesztés]
Közút[szerkesztés]
A település területén áthalad az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, sőt mindkettő itt éri el az országhatárt is.
Röszke belterülete az autópálya felől a bonyolult alaprajzú, pihenőhellyel is kombinált Szeged-dél–Röszke csomópontnál letérve érhető el, az 5512-es, majd a 4301-es úton. Ez utóbbi út teljesen végighúzódik a településen, annak főutcájaként, ezen érhető el az 5-ös főút itteni körforgalma felől is, illetve Szeged belvárosa irányából is. Utóbbi megközelítési útvonalhoz az 5-ös főútról (Szabadkai útról) nagyjából egy kilométerrel annak vasúti keresztezését elhagyva, Kecskés István-telep városrész déli részénél kell letérni, Röszke elérése előtt az út még átvezet Szentmihály városrészen is.
Vasút[szerkesztés]
Vonattal a település MÁV 136-os számú Szeged–Szabadka-vasútvonalán érhető el. Röszke vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Szeged vasútállomás és a szerbiai Horgos vasútállomása között található; fizikailag a központtól északnyugatra, a lakott terület északi peremén helyezkedik el, közúti megközelítését a 43 302-es számú mellékút és egy abból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.
Története[szerkesztés]
1439-ben említ először egy oklevél Szeged tartozékaként egy »Rezke«-t.[3] A röszkei terület lakóiról a középkori-kora újkori források azonban jószerével semmit sem mondanak.[4]
A 18. század első felében egyes források már „falunak” jellemezték a terület szerb lakóit. [5][4] A török hódoltság után újra betelepülő szegedi határban Röszke azzal különbözött a környező tanyavilágtól, az Alsótanyán keletkezett mai, szomszédos községektől, hogy már 1730 környékén út menti házsor, településszerű falucska bontakozott ki.[6]
A 19. század első felében dohánykertészek telepe volt. Ez a „kertészközség" noha nem lett önálló, bizonyos fajta önkormányzatot fejleszthetett ki. Így már az 1848-49-es szabadságharc idején elöljárósága, bírája, esküdtje volt. Ebben az időben albíróság működött Röszkén, amely 60 akkori forint perértékű ügyekben dönthetett. Alsótanyán máshol nem volt ilyen albíróság; Szegeden is csak három: Alsó- és Felsővároson, meg Rókuson. Ez a sajátságos röszkei önkormányzat csak a tanyai kapitányságok megszervezésével, 1862-ben szűnt meg. Röszke ekkor a hatalmas szegedi határ egyik kapitányságává fokozódott le.[6]
Röszke gazdálkodását kezdetben a dohánytermesztés, utóbb, a dohány állami monopóliumának bevezetése (1851) után a paprikatermesztés jellemezte,[6] amely fontos még ma is.
1950-ig nem volt önálló község, hanem Szeged része.[7] A 20. század elejére falu fejlődött, mely 1950-re vált önálló községgé.
A kezdeti – a rendkívül nagy csecsemő- és gyermekhalandóság ellenére elért – népességnövekedés 1930-ban ért a csúcsra, 4364 fővel.[6] A község megszületésekor, 1950-ben még mindig 4227 főt írtak össze; 1960 után azonban egyre kevesebbet; 1990-ben már csak 2979 főt.[6] Szeged szuburbanizációs hatása miatt a népesség az utóbbi évtizedekben újra emelkedik.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Magyari László (független)[8]
- 1994–1998: Magyari László (független)[9]
- 1998–2002: Magyari László (független)[10]
- 2002–2006: Magyari László (független)[11]
- 2006–2010: Borbásné Márki Márta (független)[12]
- 2010–2014: Borbásné Márki Márta (független)[13]
- 2014–2019: Borbásné Márki Márta Ilona (független)[14]
- 2019-től: Borbásné Márki Márta (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3296 | 3046 | 3123 | 3145 | 3169 | 3217 | 3252 | 3285 | 3373 | 3357 |
2010 | 2011 | 2012 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2020 | 2021 |
Etnikumok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak, 0,8% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (17% nem nyilatkozott).[16]
Gazdaság[szerkesztés]
Az M5-ös autópálya átadása után, 2006-ban az 5-ös főút melletti valamennyi benzinkút tönkrement.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Páduai Szent Antal-templom
- A művelődési ház parkjában I. világháborús és Nagy Imre emlékmű;
- A templom kertjében II. világháborús emlékmű.
Ismert szülöttei és lakosai[szerkesztés]
- Rózsa Sándor, betyár, 1813. Már az apja is betyár volt. Első ismert rablását 1836-ban követte el.
- Kéri László, politológus.
Testvértelepülései[szerkesztés]
Horgos, Szerbia
Lanžhot, Csehország
Végvár, Románia (Bánság, Temes megye)
Beregsurány, Magyarország
Képgaléria[szerkesztés]
-
Röszke központjának tere, Szent Antal tér
-
Művelődési Ház az előtte levő parkkal
-
Római katolikus templom
-
Bálint Sándor hagyományőrző program felhívó plakátja
-
Művelődési Ház
-
A katolikus templom tornya és a Világháborús emlékmű a Művelődési Ház kertjében
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=EN&p_id=13161
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I. KÖTET, Csongrád megye.
- ↑ a b Ethnographia • 109. évfolyam (1998) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- ↑ Csongrád vármegye - Vármegyei Szociográfiák 1. (Budapest, 1938) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- ↑ a b c d e Honismeret, 1998 (26. évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- ↑ Honismeret, 1998 (26. évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Röszke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Röszke Helységnévtár
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|