Röszke

	Röszke
	a polgármesteri hivatal épülete
; Röszke címere	; Röszke zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád-Csanád
Járás	Szegedi
Jogállás	község
Polgármester	Borbásné Márki Márta (független)
Irányítószám	6758
Körzethívószám	62
Testvértelepülései	Lista Magyarkanizsa; Saint-Pierre-de-Trivisy; Végvár;
	Népesség
Teljes népesség	3357 fő (2021. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	87,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	36,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Röszke Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 10′ 48″, k. h. 20° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 48″, k. h. 20° 03′ 00″
	Röszke Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
	Röszke weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Röszke témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Röszke (horvátul: Riska^[3]) község Csongrád-Csanád megye Szegedi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Röszke a Tisza folyó és a déli országhatár mentén terül el. Központja Szeged belvárosától 11 kilométerre, az országhatártól pedig mintegy 3 kilométerre terül el. Északkelet, kelet és délkelet felől Szegedhez tartozó külterületi határrészek övezik, délnyugati szomszédja a már Szerbiához tartozó Horgos, nyugat felől Mórahalommal, északnyugat felől pedig Domaszékkel határos.

Megközelítése[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

A település területén áthalad az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, sőt mindkettő itt éri el az országhatárt is. Az autópálya 2006-os átadása után az 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyre tevődött át, bár az azóta eltelt évek során többször felmerült, hogy újra kellene nyitni a régi átkelőt.^[4]

Röszke belterülete az autópálya felől a bonyolult alaprajzú, pihenőhellyel is kombinált Szeged-dél–Röszke csomópontnál letérve érhető el, az 5512-es, majd a 4301-es úton. Ez utóbbi út teljesen végighúzódik a településen, annak főutcájaként, ezen érhető el az 5-ös főút itteni körforgalma felől is, illetve Szeged belvárosa irányából is. Utóbbi megközelítési útvonalhoz az 5-ös főútról (Szabadkai útról) nagyjából egy kilométerrel annak vasúti keresztezését elhagyva, Kecskés István-telep városrész déli részénél kell letérni, Röszke elérése előtt az út még átvezet Szentmihály városrészen is.

Vasút[szerkesztés]

Vonattal a település MÁV 136-os számú Szeged–Szabadka-vasútvonalán érhető el. Röszke vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Szeged vasútállomás és a szerbiai Horgos vasútállomása között található; fizikailag a központtól északnyugatra, a lakott terület északi peremén helyezkedik el, közúti megközelítését a 43 302-es számú mellékút és egy abból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.

Története[szerkesztés]

1439-ben említ először egy oklevél Szeged tartozékaként egy »Rezke«-t.^[5] A röszkei terület lakóiról a középkori-kora újkori források azonban jószerével semmit sem mondanak.^[6]

A 18. század első felében egyes források már „falunak” jellemezték a terület szerb lakóit. ^[7]^[6] A török hódoltság után újra betelepülő szegedi határban Röszke azzal különbözött a környező tanyavilágtól, az Alsótanyán keletkezett mai, szomszédos községektől, hogy már 1730 környékén út menti házsor, településszerű falucska bontakozott ki.^[8]

A 19. század első felében dohánykertészek telepe volt. Ez a „kertészközség" noha nem lett önálló, bizonyos fajta önkormányzatot fejleszthetett ki. Így már az 1848-49-es szabadságharc idején elöljárósága, bírája, esküdtje volt. Ebben az időben albíróság működött Röszkén, amely 60 akkori forint perértékű ügyekben dönthetett. Alsótanyán máshol nem volt ilyen albíróság; Szegeden is csak három: Alsó- és Felsővároson, meg Rókuson. Ez a sajátságos röszkei önkormányzat csak a tanyai kapitányságok megszervezésével, 1862-ben szűnt meg. Röszke ekkor a hatalmas szegedi határ egyik kapitányságává fokozódott le.^[8]

Röszke gazdálkodását kezdetben a dohánytermesztés, utóbb, a dohány állami monopóliumának bevezetése (1851) után a paprikatermesztés jellemezte,^[8] amely fontos még ma is.

1950-ig nem volt önálló község, hanem Szeged része.^[9] A 20. század elejére falu fejlődött, mely 1950-re vált önálló községgé.

A kezdeti – a rendkívül nagy csecsemő- és gyermekhalandóság ellenére elért – népességnövekedés 1930-ban ért a csúcsra, 4364 fővel.^[8] A község megszületésekor, 1950-ben még mindig 4227 főt írtak össze; 1960 után azonban egyre kevesebbet; 1990-ben már csak 2979 főt.^[8] Szeged szuburbanizációs hatása miatt a népesség az utóbbi évtizedekben újra emelkedik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Magyari László (független)^[10]
1994–1998: Magyari László (független)^[11]
1998–2002: Magyari László (független)^[12]
2002–2006: Magyari László (független)^[13]
2006–2010: Borbásné Márki Márta (független)^[14]
2010–2014: Borbásné Márki Márta (független)^[15]
2014–2019: Borbásné Márki Márta Ilona (független)^[16]
2019-től: Borbásné Márki Márta (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Etnikumok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% románnak, 0,8% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (17% nem nyilatkozott).^[18]