Domaszék

	Domaszék
	Gróf Klébelsberg tanyasi iskola Domaszéken az 1920-as években
	; Domaszék címere
	; Domaszék címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád-Csanád
Járás	Szegedi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Sziráki Krisztián (független)
Irányítószám	6781
Körzethívószám	62
Testvértelepülései	Lista Lövéte; Wolbrom; Királyhalom;
	Népesség
Teljes népesség	4919 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	96,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	52,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Domaszék Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 00′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 00′ 36″
	Domaszék Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
	Domaszék weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Domaszék témájú médiaállományokat.

Domaszék község Csongrád-Csanád megye Szegedi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Dél-Alföldön, Szegedtől 11 km-re nyugatra fekvő település. Nyugaton Mórahalom, északnyugaton Zákányszék és Bordány, keleten Szeged, délen Röszke határolja. A vasútállomás nélküli település az 55-ös főúton közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Domaszék községet 1952-ben alapították, de már régóta lakott a szeged környéki tanyavilág.

A település történetéről megjelent kötetek:

Bálint Ibolya: Doma homokján. Domaszék, 2001.

Kiadta Domaszék Község Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. ISBN 963 007593 8

Bálint Ibolya: Oltárkő a katedrán. Domaszék, 2004.

Kiadta Domaszék Község Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. ISBN 963 460497 8

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dobó Szilveszter (független)^[3]
1994–1998: Dobó Szilveszter (független)^[4]
1998–2002: Börcsök Lajos (független)^[5]
2002–2005: Börcsök Lajos (független)^[6]
2005–2006: Kispéter Géza (független)^[7]^[8]
2006–2010: Kispéter Géza (független)^[9]
2010–2014: Kispéter Géza (független)^[10]
2014–2019: Kispéter Géza (független)^[11]
2019-től: Sziráki Krisztián (független)^[1]

A településen 2005. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.^[12] A választáson ennek ellenére ő is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[7]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 1,1% románnak, 0,7% szerbnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,1%, református 3,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,3% (25,3% nem nyilatkozott).^[14]

Ünnepei, rendezvényei[szerkesztés]

Búcsú (Szent Kereszt, Zöldfás templom)
Falunap
Répafesztivál
Sörfesztivál
Megyejáró néptáncfesztivál
Lovasnap
Falukarácsony
Téli esték

Egyházi élet[szerkesztés]

Domaszék lakosainak többsége római katolikus vallású. 1938-ban épült fel a Szent Istvánnak szentelt római katolikus templom a Zöldfási iskola mellett (búcsúja: augusztus 20-a). 1988-ban a község területén épült fel a Szent Kereszt római katolikus templom (búcsúja: szeptember 2. vasárnapja).
A rendszerváltás után, amikor újra lehetett civil szervezeteket létre hozni, megalakult az 503. számú Klebelsberg Kúnó cserkész csapat, mely a kilencvenes években aktív ifjúsági életet valósított meg az egyházközségben.

Keresztek az út szélén[szerkesztés]

Domaszékre is jellemző a régi magyar szokás, keresztek állítása.

Kisvasút[szerkesztés]

Domaszéken 1927-től 1975-ös megszűnéséig működött egy keskeny nyomtávú gazdasági vasút. Szegedről indult a vonal, majd a Kunhalom állomásnál ágazott kétfelé. Egyik ága Ásotthalomig, a másik Pusztamérgesig közlekedett. A domaszéki állomásépületet felújították, benne a régi tanyasi élettel és a kisvasúttal kapcsolatos kiállítás tekinthető meg.