Csengele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengele
Csengele címere
Csengele címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásKisteleki
Jogállás község
Polgármester Dr. Tóth Tibor Imre (független)[1]
Irányítószám 6765
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség1748 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′, k. h. 19° 52′Koordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 19° 52′
Csengele (Csongrád-Csanád vármegye)
Csengele
Csengele
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Csengele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengele témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csengele község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország déli részén, a Dél-Alföldön, Csongrád-Csanád vármegye északi részén található.

A szomszédos települések: észak felől Petőfiszállás, északkelet felől Pálmonostora, délkelet felől Kistelek és Balástya, dél felől Kömpöc, délnyugat felől Kiskunmajsa, északnyugat felől pedig Jászszentlászló.

Megközelítése[szerkesztés]

A községnek – az ország egyik leghosszabb öt számjegyű mellékútja, a több mint 19 kilométer hosszú 54 121-es számú mellékút révén – az 5-ös főúttal és Kiskunmajsával, illetve – az 5421-es út révén – Kistelek és Balástya térségével van aszfaltutas összeköttetése; Jászszentlászlóval egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út kapcsolja össze. Területén keresztülhalad az M5-ös autópálya is, de csomópontja a sztrádának csak Csengele déli határszélénél van, a falutól jó 10 kilométerre délre. Határszélét délen érinti még a Kiskunmajsa-Kistelek-Ópusztaszer közt húzódó 5411-es út is.

Története[szerkesztés]

A bronzkorban is már lakott volt, a Mételyes dűlőben 1932-ben kerültek felszínre ebből a korból származó agyagedények. A 600-as évek elejétől avarok temetkeztek a Feketehalmi dombnál. A 7. század közepén avar vezért temettek el a Jójárt tanya mellett.

Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát.

Egy 1570-es török összeírás szerint 3100 szarvasmarhát tartottak ezen a területen. 1852-ben elkezdték a pusztát bérbe adni. 1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. A 19. század második felében Kordás Mihály szélmalmot épít.

1909-ben vasútállomás létesült. 1914-ben megkezdte az első helyi orvos a működését. 1934-ben motormalom épült. 1936-ban kezdte meg az első helyi lelkész a működését, a parókia 1938-ra készült el. 1941-ben elkészült az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de csak 1943-ban kezdte meg működését. 1945-ben megszűnt a földbérlői rendszer, a földeket szétosztották. 1948-ban 250 házhelyet osztottak ki a majdani falu területén. 1950-ben önálló községgé nyilvánították Csengelét.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kordás István (független)[3]
  • 1994–1998: Sánta Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Sánta Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Sánta Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Sánta Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Sánta Ferenc (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Kormányos Sándor (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Tóth Tibor Imre (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2033
2001
1955
1840
1801
1748
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Kis létszámban svájci, belga, holland és német családok települtek meg a tanyavilágban.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,6% németnek, 1,6% románnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,1%, református 2,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (10,8% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

A csengelei erdőben írta 1932-ben Móra Ferenc az Aranykoporsó című regényének egy részét, a szállása az erdészházban volt (az 1980-as évek végén lebontották). Az íróra emlékeztetett a Móra Ferenc-emlékfa, egy fehér nyár is. A kb. 25 méter magas fát az 1950-es évek végén kivágták. A volt erdészház közelében áll a 8 kocsányos tölgyből álló, kör alakú csoport. 1900 körül ültették őket. Az alsócsengelei, vagy másképp Bogárháti templomromot 1975-ben tárták fel, az alapját mészkőből újra elkészítették. 1998-ban emléktáblát helyeztek el mellette, és körbekerítették. 2001-ben szentelték fel a csengelei Szent Imre-templomot.

Csengelei Polgárőr Csoport[szerkesztés]

A Csengelei Polgári Önvédelmi Csoport 1990. november 18-án alakult meg 10 taggal. Vezetőjének Kucsora Péter választották meg. Az egyesület nevét 1991-ben Csengelei Polgárőr Csoportra módosította. 2001-ben figyelőtornyot építettek a falu központjába. Ugyanezen évtől kezdve szolgálati gépkocsival látják el a feladatukat. A szervezetnek jelenleg (2019) 24 tagja van. Jelenlegi vezetése: Bangó Péter elnök, Bozó Béla elnökhelyettes, Molnár Mihály titkár, Udvar Barbara titkárhelyettes.

Csengelei Krónika[szerkesztés]

A Csengelei Krónika című lap első száma 1992. október 20-án jelent meg. Kiadója a Csengelei Polgárőr Csoport volt 2007 augusztusáig. Ekkortól a Csengelei Krónikás Egyesület jelenteti meg. 1994 őszéig havonta egyszer jelent meg, azóta havonta kétszer. 2000 januárjától 2001 novemberéig szünetelt a lap megjelenése, ezalatt a Kisteleki Hírmondó rovataként jelentkezett. Az első hónapokban ingyenes kiadványként jelent meg, majd 1993-tól éves előfizetésben terjesztik. Alapító szerkesztője Molnár Mihály. 1998-2007 között Kontesz Józsefné, 2007-2009 között Molnár Mihály, 2009-2014 között Gémes Antal volt a felelős szerkesztő. Az újság elsősorban Csengele községgel kapcsolatos írásokat jelentet meg: önkormányzati hírek, bűnügyek, interjúk, sport, helytörténet stb. Példányszámok: 1992-ben 150 db, 1993-ban 250 db, 2003-ban 140 db, 2004-ben 130 db, 2009-ben 120 db 2011-ben 115 db. Az újság 2014 december közepén megszűnt.

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1942-ben Balogh István Sándor magyar kertészmérnök, szőlész, ampelológus, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Itt született 1951-ben Petróczy Erzsébet klinikai pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Itt született 1951-ben Toldi József biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
  • Itt nevelkedett Kis Zita (1967–) hosszútávfutó, akit 2008-ban az év ultramaratonistájának választottak.
  • Itt lakott és alkotott 2001 és 2016 között Nemere István (1944–), a legtermékenyebb magyar író.
  • Itt lakott és alkotott 2001 és 2015 között Nemere Ilona (1953–) író, újságíró.
  • Itt dolgozott az Egyetértés TSz építész brigádvezetőjeként 1969-től Nagy Bandó András (1947–) humorista.

Források[szerkesztés]

  • Csengele Lexikon (Csengele, 2005)
  • Csengele krónikája (Csengele, 2004)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Csengele Helységnévtár
  12. Csengele Helységnévtár

További információk[szerkesztés]