Algyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Algyő
Algyői vasúti Tisza-híd 1..JPG
Algyő címere
Algyő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szegedi
Jogállás nagyközség
Polgármester Molnár Áron[1]
Irányítószám 6750
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 5088 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 67,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 75,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Algyő (Magyarország)
Algyő
Algyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′, k. h. 20° 12′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 20° 12′
Algyő (Csongrád megye)
Algyő
Algyő
Pozíció Csongrád megye térképén
Algyő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Algyő témájú médiaállományokat.

Algyő (horvátul Đeva[3]) nagyközség Csongrád megyében, a Szegedi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza mellett, annak jobb partján fekszik, Szegedtől 10 km-re, Hódmezővásárhelytől 15 km-re. Fontos tiszai átkelőhely. 1870 óta vasúti, 1974 óta közúti híd segíti az átkelést.

Megközelíthető[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Első írásos említése Villa Geu névén szerepel egy 1138-ban keletkezett dömösi adománylevélben. Neve régi magyar személynévből származik melynek Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. Az Al előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Felgyő községtől való megkülönböztetésül.

A 18. században a Erdődy család, majd a Pallavicini család birtoka volt.

1879-ben a Szegedet is megsemmisítő árvíz szinte teljesen elpusztította.

1973-ban Szegedhez lett csatolva, 1997-től újra önálló település.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 10. századból származó, honfoglalás kori temető
  • A római katolikus templom (14. század, gótikus stílusú, átépítve a 18. században barokk stílusban)
  • Magyarország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázmezője található itt, melyet 1965 óta termelnek ki.
  • Faluház és könyvtár (az algyői Móra Ferenc Népszínház otthona)
  • Tájház (2001-től)
  • JURA Ipari Park (2004-től)
  • Borbála Fürdő, uszoda és élményfürdő (2007-ben átadott háromcsillagos gyógyfürdő)
  • Fehér Ignác Általános Iskola (2011-ben átadott, 1310 négyzetméteres sportcsarnokkal rendelkező, számos nemzetközi sporteseménynek is helyet adó iskola)
  • Levendula Hotel (2015-ben átadott, háromcsillagos superior kategóriájú hotel)
  • Ezerjó Gyógynövénykert (jelenleg 120 növény tekinthető meg az Ezerjófű Egyesület gondozásában)
  • Hullámtéri tanösvény
  • Erdei kirándulóhely és kilátó

Díszpolgárai[szerkesztés]

A település díszpolgári címet adományozott az alábbi személyeknek:[6]

Algyő az irodalomban[szerkesztés]

  • Algyő a címadó helyszíne Móra Ferenc A gyevi törvény című elbeszélésének.[8]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Még nincs kész, de már használják a bicikliutat
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Piri József arca lett Algyőnek - Delmagyar.hu
  7. Algyő díszpolgára: Juratovics Aladár - Delmagyar.hu
  8. Móra Ferenc: A gyevi törvény

További információk[szerkesztés]