Algyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Algyő
Algyői vasúti Tisza-híd 1..JPG
Algyő címere
Algyő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásSzegedi
Jogállás nagyközség
Polgármester Molnár Áron (független)[1]
Irányítószám 6750
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség5088 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség73,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület75,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Algyő (Magyarország)
Algyő
Algyő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′, k. h. 20° 12′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 20° 12′
Algyő (Csongrád-Csanád megye)
Algyő
Algyő
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Algyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Algyő témájú médiaállományokat.

Algyő (horvátul: Đeva[3]) nagyközség Csongrád-Csanád megyében, a Szegedi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tisza jobb partján fekszik, Szegedtől 10, Hódmezővásárhelytől 15 km-re. Fontos tiszai átkelőhely. 1870 óta vasúti híd, 1974 óta közúti híd is segíti az átkelést.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Első fennmaradt írásos említése 1138-ban kelt, egy akkori dömösi adománylevélben Villa Geu néven szerepel. Ez a név régi magyar személynévből származik, Győ gyöke azonos a Gyeücsa (Géza) név szótövével. Az Al előtag a 16. században jelent meg a Tisza folyása szerint feljebb lévő Felgyő községtől való megkülönböztetésül.

A 18. században a Erdődy család, majd a Pallavicini család birtoka volt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar falu Csongrad Vármegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, most a’ Genuaiak bírják; lakosai katolikusok, fekszik a’ Tisza mellett, Szegedtöl egy mértföldnyire, révje Vásárhelyre vezető útban hasznos; de mivel határját a’ víz gyakorta elboríttya, sőt néha a’ magot is elhordgya róla, ambár szőleje is van, mind az által a’ harmadik Osztályba számláltatott." 		
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A nagy 1879-es szegedi árvíz Szegeddel együtt Algyőt is szinte teljesen elpusztította.

1973-ban közigazgatásilag Szegedhez csatolták, de 1997-ben újra önállósodott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1997–1998:
  • 1998–2002: Dr. Piri József (független)[4]
  • 2002–2006: Dr. Piri József Antal (független)[5]
  • 2006–2010: Dr. Piri József (független)[6]
  • 2010–2014: Herczeg József (független)[7]
  • 2014–2017: Molnár Áron (független)[8]
  • 2017–2019: Molnár Áron (független)[9]
  • 2019-től: Molnár Áron (független)[1]

A településen 2017. szeptember 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert a két frakcióra szakadt képviselő-testület május végén, a sorozatosan eredmény nélkül záruló viták nyomán az önfeloszlatás mellett döntött.[11] Az addigi testületben a Fideszhez húzó képviselők voltak többségben Molnár Áron polgármesterrel és az őt támogató függetlenekkel szemben, ezzel függhet össze, hogy az időközi választást megelőző kampányba még Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter is beszállt, Molnár ellenében (de nem kiállva egyetlen másik jelölt mellett sem).[12] A választás ettől függetlenül a hivatalban lévő polgármester nagy arányú győzelmét hozta.

A képviselő-testület tagjai[szerkesztés]

A 2017. szeptember 10-i időközi választás után Molnár Áron polgármester mellett Balázs Zsolt, Bogdán Tamás, Füzesy István Tibor, Gubacsi Enikő, Kiss Róbert, Nagy Miklós Jenőné, Ozsváth László Árpádné és Torma Tibor Istvánné alkották az új képviselő-testületet.[12]

A 2019. október 13-i önkormányzati választásoktól a testület névsora: Molnár Áron polgármester, Balázs Zsolt, Bogdán Tamás, dr. Füzesy István, dr. Gubacsi Enikő, Kiss Róbert, Nagy Miklósné dr., Oláh Dániel és Ozsváth László Árpádné (mindannyian függetlenek).[1]

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,8%, református 4,5%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 23,2% (25,1% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 10. századból származó, honfoglalás kori temető
  • Római katolikus templom (14. század, gótikus stílusú, átépítve a 18. században barokk stílusban)
  • Magyarország egyik legjelentősebb kőolaj- és földgázmezője található itt, melyet 1965 óta termelnek ki.
  • Faluház és könyvtár (az algyői Móra Ferenc Népszínház otthona)
  • Tájház (2001-től)
  • Alkotóház
  • JURA Ipari Park (2004-től)
  • Borbála Fürdő, uszoda és élményfürdő (2007-ben átadott háromcsillagos gyógyfürdő)
  • Fehér Ignác Általános Iskola (2011-ben átadott, 1310 négyzetméteres sportcsarnokkal rendelkező, számos nemzetközi sporteseménynek is helyet adó iskola)
  • Levendula Hotel (2015-ben átadott háromcsillagos superior kategóriájú hotel)
  • Ezerjófű Gyógynövénykert (jelenleg 220 növény tekinthető meg az Ezerjófű Egyesület gondozásában, köztük számos ritkaság található)
  • Hullámtéri tanösvény
  • Erdei kirándulóhely és kilátó

Díszpolgárai[szerkesztés]

A település díszpolgári címet adományozott az alábbi személyeknek:[15]

Algyő az irodalomban[szerkesztés]

  • Algyő a címadó helyszíne Móra Ferenc A gyevi törvény című elbeszélésének.[17]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  5. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  8. Algyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. Algyő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. szeptember 10. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ”17önkválidőközi” nevű ref-eknek
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. a b Algyői időközi választás: Molnár Áron Algyő régi-új polgármestere (magyar nyelven) (html). Délmagyar.hu, 2017. szeptember 10. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Algyő Helységnévtár
  15. Piri József arca lett Algyőnek - Delmagyar.hu
  16. Algyő díszpolgára: Juratovics Aladár - Delmagyar.hu
  17. Móra Ferenc: A gyevi törvény

További információk[szerkesztés]