HVG

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HVG
Adatok
Típus hetilap, internetes portál
Formátum A4

Ország  Magyarország
Alapítva 1979
Ár 520 Ft (2018)
Kiadó HVG Kiadó Zrt.
Nyelv magyar
Székhely 1037 Budapest, Montevideo utca 14.

A HVG weboldala

A HVG (korábbi nevén Heti Világgazdaság) közéleti, gazdasági-politikai hetilap. A HVG online hírportálja a hvg.hu, amely minden platformon elérhető: mobilon, tableten, valamint applikációkon is.

A HVG híreivel és elemzéseivel hetente több mint 1,5 millió embert ér el a különböző platformjain. 2016-ban megújult: frissebb, modernebb külsővel  és könnyebben fogyasztható tartalommal jelenik meg mind a hetilap, mind a hvg.hu.

Története[szerkesztés]

Előzménye a Világgazdaság című lap. A HVG eredetileg az 1979-ben Vince Mátyás által alapított Heti Világgazdaság című magyar gazdasági-társadalmi hetilap közkedvelt rövidítése volt. Napjainkra a „HVG” a lap hivatalos címévé vált.

Megalakulása[szerkesztés]

A Világgazdaság akkori főszerkesztője, Gyulai István Vince Mátyást javasolta főszerkesztőnek. A szerkesztőség egy, a BNV területén lévő faházban kezdte meg működését. A lap rövid, három hónapos előkészítés után megindult.

Az akkor még csak 32 oldalas hetilap célja az volt, hogy mindenkit „közölhető” gazdasági információkhoz juttasson, mivel a Világgazdaságot a cenzúra miatt zárt terjesztésűnek minősítették. A Heti Világgazdaság 1979 június elejétől jelent meg minden csütörtökön az utcán is vásárolható formában. Olvasótáborát többnyire a fiatal értelmiségiek alkották. (Vince 1998)

A HVG hetilap főszerkesztői[szerkesztés]

A HVG újságírói közül többen egyéni Joseph Pulitzer-emlékdíjasok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.[1] Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t.

A hetilap állandó rovatai[szerkesztés]

  • Fülszöveg
  • Fókuszban
  • Magyarország
  • hvg-ténytár
  • Dosszié (nem minden héten)
  • Világ
  • Tech+tudomány
  • Szellem
  • Trend (nem minden héten)
  • 2030
  • Capitaly
  • Gazdaság
  • Reflex
  • Vélemény
  • Portré

Címlap[szerkesztés]

A HVG címlapjai mindig az adott hét egyik fő témáját dolgozzák fel, többnyire ironikus humorral ábrázolva azt. A 80-as években a címlapokon többnyire nem fotók, hanem áthallásos utalásokat tartalmazó grafikák szerepeltek. Ezek a borítók a rendszerkritikára érzékeny olvasók humorérzékére kívántak hatni. A megjelenő címlapok fokozatosan lettek egyre abszurdabbak. A rendszerváltás után részben konkrétabbá váltak, részben folytatták a korábbi hagyományt. A legsikeresebb címlapokból válogatáskötet készült (HVG címlaptárlat; 1979–1999, HVG Kiadó Rt.,1999), illetve a Műcsarnokban kiállítás is nyílt belőlük, amely később bejárta az országot.

A kiadó[szerkesztés]

A HVG hetilap és a hvg.hu kiadója a HVG Kiadó Zrt. A kiadó a HVG hetilapon és a hvg.hu hírportálon túl az alábbi termékekkel van jelen a piacon:

  • HVG Könyvek
  • HVG Konferenciák és szemináriumok
  • HVG Különszámok (Adó, TB, Munkajog, Cégautó)
  • HVG Extra magazinok (HVG Extra Pszichológia, HVG Extra Business, HVG Extra A nő)
  • adózóna.hu
  • eduline.hu
  • jobline.hu
  • HVG HR Center
  • HVG Klubkártya
  • Műértő folyóirat

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Vince 1998: Vince Mátyás volt főszerkesztő. Vince Mátyás: Hogyan született a HVG? Megjelent a Beszélő című folyóirat III. folyam, III. évfolyam, 11. számában, 1998 novemberében
  • Réti 2007: Réti Pál főszerkesztő. Szóbeli közlés 2007. október, Farkas Gabriella és Tóth Mónika interjúja
  • Kókay–Buzinkay–Murányi: A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház Kiadó, 2007.

További információk[szerkesztés]