HVG

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
HVG
Adatok
Típus hetilap, internetes portál
Formátum A4

Ország  Magyarország
Alapítva 1979
Ár 520 Ft (2018)
Kiadó HVG Kiadó Zrt.
Nyelv magyar
Székhely 1037 Budapest, Montevideo utca 14.

A HVG weboldala

A HVG (korábbi nevén Heti Világgazdaság) közéleti, gazdasági-politikai hetilap. A HVG online hírportálja a hvg.hu, amely minden platformon elérhető: mobilon, tableten, valamint applikációkon is.

A HVG híreivel és elemzéseivel hetente több mint 1,5 millió embert ér el a különböző platformjain. 2016-ban megújult: frissebb, modernebb külsővel  és könnyebben fogyasztható tartalommal jelenik meg mind a hetilap, mind a hvg.hu.

Története[szerkesztés]

Előzménye a Világgazdaság című lap. A HVG eredetileg az 1979-ben Vince Mátyás által alapított Heti Világgazdaság című magyar gazdasági-társadalmi hetilap közkedvelt rövidítése volt. Napjainkra a „HVG” a lap hivatalos címévé vált.

Megalakulása[szerkesztés]

A Világgazdaság akkori főszerkesztője, Gyulai István Vince Mátyást javasolta főszerkesztőnek. A szerkesztőség egy, a BNV területén lévő faházban kezdte meg működését. A lap rövid, három hónapos előkészítés után megindult.

Az akkor még csak 32 oldalas hetilap célja az volt, hogy mindenkit „közölhető” gazdasági információkhoz juttasson, mivel a Világgazdaságot a cenzúra miatt zárt terjesztésűnek minősítették. A Heti Világgazdaság 1979 június elejétől jelent meg minden csütörtökön az utcán is vásárolható formában. Olvasótáborát többnyire a fiatal értelmiségiek alkották. (Vince 1998)

A HVG hetilap főszerkesztői[szerkesztés]

A HVG újságírói közül többen egyéni Joseph Pulitzer-emlékdíjasok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.[1] Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t.

A hetilap állandó rovatai[szerkesztés]

  • Fülszöveg
  • Fókuszban
  • Magyarország
  • hvg-ténytár
  • Dosszié (nem minden héten)
  • Világ
  • Tech+tudomány
  • Szellem
  • Trend (nem minden héten)
  • 2030
  • Capitaly
  • Gazdaság
  • Reflex
  • Vélemény
  • Portré

Címlap[szerkesztés]

A HVG címlapjai mindig az adott hét egyik fő témáját dolgozzák fel, többnyire ironikus humorral ábrázolva azt. A 80-as években a címlapokon többnyire nem fotók, hanem áthallásos utalásokat tartalmazó grafikák szerepeltek. Ezek a borítók a rendszerkritikára érzékeny olvasók humorérzékére kívántak hatni. A megjelenő címlapok fokozatosan lettek egyre abszurdabbak. A rendszerváltás után részben konkrétabbá váltak, részben folytatták a korábbi hagyományt. A legsikeresebb címlapokból válogatáskötet készült (HVG címlaptárlat; 1979–1999, HVG Kiadó Rt.,1999), illetve a Műcsarnokban kiállítás is nyílt belőlük, amely később bejárta az országot.

A kiadó[szerkesztés]

A HVG hetilap és a hvg.hu kiadója a HVG Kiadó Zrt. A kiadó a HVG hetilapon és a hvg.hu hírportálon túl az alábbi termékekkel van jelen a piacon:

  • HVG Könyvek
  • HVG Konferenciák és szemináriumok
  • HVG Különszámok (Adó, TB, Munkajog, Cégautó)
  • HVG Extra magazinok (HVG Extra Pszichológia, HVG Extra Business, HVG Extra A nő)
  • adózóna.hu
  • eduline.hu
  • jobline.hu
  • HVG HR Center
  • HVG Klubkártya
  • Műértő folyóirat

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Vince 1998: Vince Mátyás volt főszerkesztő. Vince Mátyás: Hogyan született a HVG? Megjelent a Beszélő című folyóirat III. folyam, III. évfolyam, 11. számában, 1998 novemberében
  • Réti 2007: Réti Pál főszerkesztő. Szóbeli közlés 2007. október, Farkas Gabriella és Tóth Mónika interjúja
  • Kókay–Buzinkay–Murányi: A magyar sajtó története, Budapest, Sajtóház Kiadó, 2007.

További információk[szerkesztés]