Világgazdaság (napilap)
| Világgazdaság | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | napilap |
| Formátum | broadsheet |
| Ország |
 Magyarország |
| Alapítva | 1969. január 3. |
| Megszűnt | 2022. június 30. |
| Ár | 400 forint |
| Tulajdonos | KESMA |
| Kiadó | Mediaworks Hungary Zrt. |
| Főszerkesztő | Deák Bálint |
| Szerkesztő | Barát Mihály |
| Társszerkesztő | Dénes Zoltán |
| Nyelv | magyar |
| Politikai kötődés | jobboldal |
| Szakterület | gazdasági rendszer, pénzügy |
| Székhely | 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. |
| OCLC | 922658750 |
| ISSN | 0042-6148 |
| A Világgazdaság weboldala | |
A Világgazdaság (a lap beceneve: zöld újság) 1969-től megjelenő, a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztató napilap volt, amelyet az 1980-as években csak zárt körben terjesztettek. Ez a lap volt az elődje a HVG hetilapnak. 2015-től 2022-es megszűnéséig a Világgazdaság volt Magyarország utolsó gazdasági-üzleti témájú napilapja.
Története[szerkesztés]
A lap létrehozását Tardos Márton közgazdász kezdeményezte még 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor. Tardos akkoriban a Konjunktúra- és Piackutató Intézetben dolgozott, így egyfelől pontosan tudta, hogy a gazdasági vezetők körében nagy szükség van egy ilyen lapra, másrészt a korszak nehézkes és pártirányítású sajtóirányításával könnyebben el tudta fogadtatni a lapindítás indokait. A lap tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet lett, kiadója pedig a Hírlapkiadó Vállalat.[1]
A lapnak 1968 októberében két próbaszáma jelent meg, majd novemberben még további mutatványszámok. A hivatalos megjelenés csak 1969 januárjától indult. A Világgazdaság elsődleges célja a hazai gazdasági és kormányzati vezetők napi tájékoztatása volt a világgazdaság, illetve a magyar gazdaság legfrissebb eseményeiről, trendjeiről. Az akkori Magyarországon egyedülálló módon a nagy nyugati hírügynökségek anyagait (Reuters, Associated Press, UPI) a Világgazdaság szerkesztősége közvetlenül és azonnal telexen megkapta.[2]
A lap a kor többi sajtótermékéhez képest viszonylag szabad szellemben, az MTI erősen szűrt híranyagain jelentősen túlmutató forrásokra támaszkodva közölhette a világgazdaság híreit, ami számos konfliktusnak volt a forrása. Várkonyi Péter és Marjai József bírálták a lapot és igyekeztek ellehetetleníteni. Az új gazdaságpolitika megfeneklését és Nyers Rezső háttérbe vonását követő években nagyon komolyan felmerült a lap megszüntetése is. Egyfajta kompromisszumos megoldásként, a lap szerkesztőségéből alapították meg a HVG (akkor még Heti Világgazdaság) című hetilapot, melynek első lapszáma 1979. június 7-én (május 9-i próbaszámmal) jelent meg,[3] és ezzel közel egy időben - június 1-től - a Világgazdaság lekerült az újságosstandok polcairól, és zárt terjesztésű, a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak járó lappá minősült vissza.[2] Ezt a korlátozást csak 1988-ban oldották fel, az azévi április 9-i lapszám volt közel egy évtized után az első, amelynek a fejlécéről lekerült a belső használatra felirat.[4]
A rivális Napi Gazdaság 2015-ös megszűnésével a Világgazdaság maradt az egyetlen, kizárólag gazdasági-üzleti témájú napilap az országban.
A nyomtatott Világgazdaság 2022. június 30-án jelent meg utoljára. Ezzel 53 év után befejeződött a napilap története, de az online változat, a vg.hu továbbra is üzemel.[5]
Szerkesztősége és kiadói[szerkesztés]
| kinevezés | megszűnés | főszerkesztő |
|---|---|---|
| 1969. január 3. | 1991. április | Gyulai István |
| 1991. május 2. | 1992. szeptember 30. | Vince Mátyás |
| 1992. október 1. | 1994. szeptember 15. | Dunai Péter |
| 1994. szeptember 16. | 1995. február 28. | Varga András |
| 1995. március 1. | 1998. február 17. | Kocsi Ilona |
| 1998. február 18. | 2007. február 7. | Bánki András |
| 2007. február 8. | 2010. augusztus 31.[6] | Kocsi Ilona |
| 2010. szeptember 1.[6] | 2011. szeptember 14.[7] | Balasi Tamás |
| 2011. szeptember 15.[7] | 2013. december 12.[8] | Újvári Miklós |
| 2014. október 1.[9] | 2015. október 1.[10] | Tóth Levente |
| 2015. október 2.[10] | 2016. november 8.[11] | Mezősi Tamás |
| 2016. november 8.[11] | 2022. június 30. | Deák Bálint |
A lap első és leghosszabb ideig hivatalban lévő főszerkesztője Gyulai István volt 1968-tól 1991 áprilisáig,[12] ténylegesen azonban csak 1992 októberében vonult nyugállományba. Távozását követően egy szerkesztőbizottság vette át a vezetést, tagjai Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta voltak, a bizottság elnöke pedig Vince Mátyás, így a főszerkesztői titulus formálisan Vincét illette. 1992 után a szerkesztőség élén leghosszabb ideig - mintegy 9 évig - Bánki András, illetve Kocsi Ilona állt, aki az ezredforduló környékén öt évre a Magyar Hírlap főszerkesztői székébe került, de előtte és utána összesen hat évig a Világgazdaság élén állt, és főmunkatársként is évekig dolgozott a lapnál.
A szerkesztőség kezdetben a Dorottya utca 6. szám alatt volt, a Technoimpex-székházban, majd egy évtized után átköltöztek a Wesselényi utca 57-be. A rendszerváltást követően Budára költözött a lap, ahol számos helyen megfordultak, így a Bécsi úton, a Naphegy tér 8-ban, az MTI székházában, majd a Maros utcában és a Városmajor utcában, hogy aztán visszaköltözzenek a Bécsi útra, a volt Népszabadság-székházba.
A lapnak 1996 óta van honlapja (www.vilaggazdasag.hu), a cikkek azonban csak 2002 óta érhetők el a www.vg.hu címen.
A lapot a rendszerváltást megelőzően a szokásoknak megfelelően a Hírlapkiadó Vállalat jelentette meg, majd 1991-ben megalakult a Zöld Újság Rt.,[13] amely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben[14] a kiadóvállalatba bevásárolta magát az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., amely 2016. október 8-án[15] eladta lapjainak zömét a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A Világgazdaság így a Zöld Újság Zrt.-től a Mediaworkshöz került.
A lap zöld színe és fejléce[szerkesztés]
A lap már az első próbaszámtól kezdődően világoszöld papíron jelent meg. Ennek okára két magyarázat ismert: az egyik szerint a példakép a Financial Times nevű - egyébként rózsaszínű - gazdasági lap volt, az eredeti szándék csak annyi volt, hogy a magyar lap ne fehér legyen. Mivel a túl hasonló megoldást fennhéjazónak tartották volna, ezért döntöttek a zöld szín mellett. A másik verzió szerint egyszerűen csak zöld papírt tudott szerezni a nyomda, tehát véletlenül alakult úgy, hogy ez lett a Világgazdaság „védjegye”.[16]
A lap fejlécében 1969-től kb. 2002-ig egy földgömb szerepelt, amin a Lánchíd stilizált alakja is látható volt. Ez a földgömb valamikor 2002 körül került ki a fejlécből, és egy narancssárga földgömb került a helyére, rajta a „VG” betűkkel. A logót Gugi Sándor képregényrajzoló tervezte, aki a Világgazdaság indításakor még a lap munkatársa volt.[17]
2021. június 28-tól mind a nyomtatott, mind az online verzió teljesen megújult. A nyomtatott lap 52 év után abbahagyta a zöld papír használatát, és innentől fehér színben jelenik meg. Ezzel együtt a vg.hu zöld háttere is eltűnt. A lap logója mellett található narancsszínű földgömböt is lecserélték egy fekete-zöld „VG” monogrammra.[18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világgazdaság 1968-2015. Arcanum (2017) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ a b Vince Mátyás: Hogyan született a HVG? Beszélő, III. évf. 11. sz. (1998. nov.)
- ↑ 1979: Megszületik a Heti Világgazdaság. Index.hu (2009. jún. 8.) (Hozzáférés: 2018. szept. 5.)
- ↑ Camlap. Világgazdaság, XX. évf. 68. sz. (1988. ápr. 9.) 1. o.
- ↑ Szalay Dániel: Megszűnik a Figyelő és a nyomtatott Világgazdaság. Media1, 2022. június 29. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ a b Új főszerkesztő a Világgazdaságnál. 24.hu (2010. aug. 30.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ a b Távozik a Világgazdaság főszerkesztője. Hvg.hu (2011. szept. 14.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ A Világgazdaság felelős szerkesztője belebukott a csalási ügybe. Magyar Nemzet (2013. dec. 12.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.) arch
- ↑ Új vezetők a Világgazdaságnál és a Népszabadságnál. Origo (2014. okt. 2.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ a b Mezősi Tamás a Világgazdaság főszerkesztője. Médiapiac (2015. szept. 30.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ a b Új főszerkesztő a Világgazdaság élén. Világgazdaság (2016. nov. 7.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ A történet eleje. Világgazdaság, XXIII. évf. 83. sz. (1991. máj. 3.) 1. o.
- ↑ Megalakult a Zöld Újság Rt. Világgazdaság, XXIII. évf. 187. sz. (1991. szept. 28.) 1. o.
- ↑ Marnitz István, Hőnyi Gyula: Két Zöld Újság-tulajdonos lett az Axel Springeré. Napi.hu (2001. aug. 27.) (Hozzáférés: 2018. szept. 5.)
- ↑ Mediaworks, a magyar médiapiac mamutja. Hvg.hu (2016. okt. 8.) (Hozzáférés: 2018. szept. 4.)
- ↑ Egy kis lap nagy története. Világgazdaság, XXX. évf. 250. sz. (1998. dec. 30.) 6. o.
- ↑ Gyöngy Kálmán: Gugi Sándor. Magyar Karikatúra (2008) (Hozzáférés: 2018. szept. 5.) arch
- ↑ Napilap Archives - Page 7 of 39. Világgazdaság - Napilap. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)