168 Óra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
168 Óra
168 Óra logo.png
Adatok

Ország Magyarország
Alapítva 1989
Tulajdonos Brit Média Befektetési Kft.
Kiadó Telegráf Kft.
Főszerkesztő Makai József[1]
Nyelv magyar
Politikai ideológia
Székhely Budapest (1023, Bécsi út 3–5.)
ISSN
  • 1418-172X
  • 0864-8581
A(z) 168 Óra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz 168 Óra témájú médiaállományokat.

A 168 Óra 1989-ben alapított magyar közéleti hetilap.

Története[szerkesztés]

A lap előzménye a Magyar Rádió azonos nevű, 1971-től kezdve szombatonként délután 16 órakor jelentkező másfél órás, valamint vasárnaponként reggel 6 és fél 9 óra között sugárzott belpolitikai magazinműsora volt, amelyeket Mester Ákos és Bölcs István szerkesztett. Az 1989-ben alapított hetilap eredetileg e műsorokban elhangzottak szerkesztett változatait közölte. 1991-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki a lap szerkesztőségét. 2015 októberében a lapot megjelentető Telegráf Kiadó Kft. nevű cégben többségi tulajdont szerzett a Brit Média Befektetési Kft.[2]

2018. március 21-én a nemzetközi antirasszista napon a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti Miklós antirasszista díjat adományozott a 168 Óra szerkesztőségének.[3]

2020. szeptember 2-án elbocsátották Rózsa Péter főszerkesztőt arra hivatkozva, hogy olyan fotót közölt a hetilapban, amelyen Orbán Viktor fiatalkorú gyermeke is látható, ami Milkovics Pál, a lapot kiadó cégcsoport vezérigazgatója szerint morálisan aggályos.[4] Az új főszerkesztő Makai József lett, aki azelőtt a Pesti Hírlap munkatársa volt.

2022. április 30-án a Média1 hírportálon bejelentették, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Milkovics Pál a 15 fős szerkesztőséget elbocsátja, és ehhez kapcsolódóan a főszerkesztő Makai József is felmondott. A lap átszervezését költségcsökkentéssel és a működés optimalizációjával indokolták.[5] Működését a továbbiakban külsős szerzőktől és szabadúszóktól rendelt anyagokkal szeretnék biztosítani.[6]

A lapnak 2002-ben 58 000, 2009-ben 36 371, 2010-ben 21 000, 2013-ban 17 746, 2015-ben 14 321 eladott példányszáma volt. 2020 harmadik negyedévében már csak 6630, míg egy évvel később 4105 példányt tudtak eladni. 2022 márciusában a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ) bejelentette, hogy az alacsony példányszám miatt a továbbiakban nem méri a példányszámok alakulást.[7]

Munkatársak[szerkesztés]

  • Megbízott főszerkesztő: Makai József
  • Hírigazgató: Trencséni Dávid
  • Vezető szerkesztő: Tálos Lőrinc
  • Szerkesztők: Bánhidi Emese, Pásztor Csaba, Németh Anna
  • Munkatársak: Cserdi Dóra, Lányi Örs, Nagy Cintia, Pelva Csenge, Péter Alvarez
  • Képszerkesztők és fotóriporterek: Dimény András, Karancsi Rudolf, Pozsonyi Roland
  • Művészeti vezető: Zimmermann Zsolt
  • Marketing: Simon Zsuzsa
  • Kiadó vezető: Grünzweig Gábor

A szerkesztőség Budapesten, a Szépvölgyi út 35-37. szám alatt működik.[8] (Hozzáférés: 2022. március 27.)

Főszerkesztők[szerkesztés]

  • Mester Ákos (1989 – 2016. április 1.)
  • Tóth Ákos (2016. április 1. – 2019. szeptember 30.)[9]
  • Rózsa Péter (2019. október 1. – 2020. szeptember 1.)[10][11]
  • Makai József (mb. 2020. szeptember 2. –)

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]